Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A hajtásrendszer

A hajtásrendszer

Hajtásnak a leveles szárat nevezzük. A harasztok, a nyitva- és a zárvatermők (együttesen az ún. hajtásos növények) jellemző szerve. Feladatai és az ezekkel összefüggő változatos formái mindenekelőtt az autotróf táplálkozással[431] és a szaporodással állnak kapcsolatban. A hajtás a hajtásos növények - harasztok, nyitva- és zárvatermők - embriójának rügyecskéjéből (plumula) indul fejlődésnek. Főtengelye, a főszár közvetlenül a rügyecske folytatása. Csomókra (nodus) és szárközökre (internodium) tagolódik. Nóduszaiból exogén eredetű[432] oldalszervek - levelek, valamint ezek hónaljából oldalhajtások - erednek. Az oldalhajtások tagolódása és elágazódása többnyire hasonló a főszáréhoz. A főszárból kiinduló elágazásokat elsőrendű, az ezekből kiindulókat másodrendű, a továbbiakat pedig harmad-, negyed- stb. rendű oldalhajtásoknak nevezzük. Az oldalhajtások és a főhajtás együtt alkotják a hajtásrendszert. Megkülönböztetünk a szervezet önfenntartását szolgáló vegetatív és a faj fennmaradását biztosító generatív vagy reproduktív hajtást.

Szalmaszár nódusszal, internódiummal, levéllemezzel, levélhüvellyel és az utóbbi kettő között elhelyezkedő nyelvecskével (Turcsányi Gábor felvétele)
Szalmaszár nódusszal, internódiummal, levéllemezzel, levélhüvellyel és az utóbbi kettő között elhelyezkedő nyelvecskével (Turcsányi Gábor felvétele)

Szappanfű (Saponaria officinalis, Caryophyllaceae) keresztben átellenes állású levelei (Turcsányi Gábor felvétele)
Szappanfű (Saponaria officinalis, Caryophyllaceae) keresztben átellenes állású levelei (Turcsányi Gábor felvétele)

A hajtáscsúcs és az elsőkként megjelenő oldalszervek fejlődésük kezdetén takarólevelekkel többé-kevésbé borított embrionális hajtásokat, rügyeket alkotnak. A rügyek gyakran a kedvezőtlen időszak nyugalmi állapotban való átvészelését szolgálják. Hajtássá való fejlődésüket a tenyészőcsúcs[433] működése biztosítja . Tengelyükből az oldalhajtás szárrésze, a rajta lévő kezdeményekből pedig levelek és/vagy virágok fejlődnek. A takaró- vagy védőlevelek lehetnek kemény rügypikkelyek vagy hártyás rügytakarók, de néha hiányozhatnak is. Ez utóbbi esetben a rügy csupasz. A rügy tengelyén lévő valamennyi oldalszerv együtt a borulékot alkotja. A leveleket fejlesztő rügyek a levél-, a virágokat fejlesztők a virág-, a mindkettőt kialakítók pedig a vegyesrügyek. A hajtások csúcsán helyezkednek el a csúcs-, a levelek hónaljában pedig a hónaljrügyek. Az előbbiek a főszárak, az utóbbiak az oldalszárak továbbnövekedését biztosítják. A rügyek többnyire támasztólevelek hónaljában helyezkednek el. A hajtás alsóbb részein hosszú időn át inaktív rügyek, ún. alvó rügyek helyezkednek el, amelyek csak a felsőbb rügyek sérülésekor (pl. visszametszéskor, villámcsapás miatti töréskor) hajtanak ki .

A hajtás tenyészőcsúcsán levelek és oldalhajtások, ez utóbbiakon pedig virágok fejlődnek (Fridvalszky Lóránt felvétele)
A hajtás tenyészőcsúcsán levelek és oldalhajtások, ez utóbbiakon pedig virágok fejlődnek (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Közönséges nyír (Betula pendula, Betulaceae) törzse (Turcsányi Gábor felvétele)
Közönséges nyír (Betula pendula, Betulaceae) törzse (Turcsányi Gábor felvétele)

Egyes fajok testének sérülésekor vagy feldarabolásakor nem a levelek hónaljában, hanem más, szokatlan helyeken, állandósult szövetek osztódóképességének visszanyerésével keletkeznek ún. járulékos (adventív) rügyek. Ilyenek figyelhetők meg pl. a fatuskókon, és keletkezésüket a kertészek is kihasználják sok faj feldarabolásos szaporításakor. A mellékrügyek a főrügy mellett kialakuló gyengébben fejlett oldalrügyek. Lehetnek szeriálisak, ha a főrügy felett függőleges sorban, és kollaterálisak, ha mellette vízszintes sorban helyezkednek el.

A szár a levelek tartása mellett szállítja a gyökér és a levelek között az egyik irányba a vizet és az ásványi sókat, a másik irányba pedig a szerves anyagokat. A levelek legfőbb feladata a szerves anyagok előállítása (fotoszintézis), a gázcsere és a párologtatás.



[431] Autotrófok mindazok a szervezetek, amelyek szervetlen anyagokból szerves anyagokat állítanak elő.

[432] Exogén eredetűek azok a szervek, amelyek a legkülső szövetrétegeket alkotó sejtek osztódásával keletkeznek.

[433] A tenyészőcsúcs a gyökér vagy a hajtás csúcsi osztódó szöveteket tartalmazó részének (tenyészőkúp) oldalszervek kezdeményeit még nem hordozó (dudormentes) része.