Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A rügy és a levélállás

A rügy és a levélállás

A rügy a hajtás rövid szártagú kezdeménye. Fiatal tenyészőkúpját[434] kifelé egyre nagyobbodó és a tengely egyre lentebbi pontjából kiinduló levélkezdemények borítják. A levélkezdemények hónaljából oldalhajtás-kezdemények erednek. Az egész rügyet kívülről gyakran még kemény rügypikkelyek is takarják. A levelek kezdeményeit a protoderma alatt húzódó merisztemoidok periklinális osztódásokkal[435] alakítják ki. A később gyakran - különösen a pázsitfüveken erőteljesen - megvastagodó eredési helyüket csomóknak (nodus), a csomókat összekötő levéltelen részeket pedig szárközöknek (internodium) nevezzük. Az egy csomón kialakuló levelek száma a levelek és a hajtáscsúcs méretének egymához viszonyított arányától függ. Ha egy csomón kettőnél több levél ered, örvös a levélállás. Ilyenkor a levelek gyakran kicsik. Örvös a levélállása pl. a zsurló-, a tócsagaz- és a vízi-lófarkfajoknak. Hármas örvök pl. a borókát és az átokhínárt, csomónkénti két levél pedig az ajakosakat, a juhart, a kőrist stb. jellemzi. Ez utóbbi növényeken a levelek 4 hosszanti sorba, ún. ortosztichonba rendeződnek. Ezt a levélállást keresztben átellenesnek nevezzük. Az egyes levelek közötti szögek rendszerint azonosak (ekvidisztancia szabálya) és fajra jellemzőek, és a fiatalabb (csúcs felé eső) csomók levelei mindig az alattuk lévő csomók levelei közötti szög felezőjébe esnek (alternancia szabálya). A két egymás után következő levél kialakulása közötti idő a plasztochron.

Közönséges boróka (Juniperus communis, Cupressaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Közönséges boróka (Juniperus communis, Cupressaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Mezei juhar (Acer campestre, Aceraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Mezei juhar (Acer campestre, Aceraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Virágos kőris (Fraxinus ornus, Oleaceae) virágzó hajtása (Turcsányi Gábor felvétele)
Virágos kőris (Fraxinus ornus, Oleaceae) virágzó hajtása (Turcsányi Gábor felvétele)

Ha a levélalap a tenyészkúpból[436] nagy területet foglal el - mint pl. az ernyősvirágzatúaknál, a pázsitfüveknél, a sásoknál és a pálmáknál -, csak egy levél képződhet a nóduszon. Ilyenkor a legközelebbi levél a szomszédos nóduszon helyezkedik el. Ezt a levélállást kétsorosnak vagy váltakozónak nevezzük . Gyakran előfordul az is, hogy a levelek a tenyészőkúpon[437] egy spirális vonal mentén jelennek meg: ilyenkor szórt a levélállás. Az ekvidisztancia szabálya ebben az esetben is érvényes, tehát az egymás után következő levelek közötti ún. divergenciaszög mindig azonos. Ezt a divergenciaszöget rendszerint egy törtszámmal (neve: divergenciaérték) fejezzük ki. Ennek számlálója azt adja meg, hányszor kell a szárat körbeforgatni, hogy a spirális mentén egy ortosztichon egyik tagjától a következőig eljussunk, nevezője pedig a közben érintett levelek számával azonos. Ennek megfelelően a pázsitfüveknél pl. 1/2, a sásféléknél 1/3, a rózsáknál 2/5, az útifüveknél 3/8 a divergenciaérték, de ismerünk 5/13-os, 8/21-es, 13/34-es stb. értékű elrendeződést is. Amint a fentiekből kiderül, a levélállás divergenciaszögének számlálója és nevezője is a híres Fibonacci-féle számsorozatnak[438] megfelelően alakul. A növekvő divergenciaértékek ráadásul az aranymetszés szabályának[439] megfelelő határkörívértéket (137°30') közelítik (a fészekvirágzatúak virágzatában pl. a 34/89-es divergenciaérték 137°31'-es divergenciaszögnek felel meg). A valóságban megfigyelhető levélállás azonban a genetikai adottságok és a külső környezeti tényezők függvényében az itt ismertetettektől többé-kevésbé eltérhet.

Papagájvirágfaj (Strelitzia sp., Strelitziaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Papagájvirágfaj (Strelitzia sp., Strelitziaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Közönséges mogyoró (Corylus avellana, Betulaceae) hajtása (Turcsányi Gábor felvétele)
Közönséges mogyoró (Corylus avellana, Betulaceae) hajtása (Turcsányi Gábor felvétele)



[434] A tenyészőkúp a gyökér vagy a hajtás elsődleges szöveteket létrehozó csúcsi, osztódó szöveteket tartalmazó része.

[435] Antiklinális a szerv felületére merőleges sejtfal. Ellentéte a sejt felületével párhuzamos, periklinális sejtfal.

[436] A tenyészőkúp a gyökér vagy a hajtás elsődleges szöveteket létrehozó csúcsi, osztódó szöveteket tartalmazó része.

[437] A tenyészőkúp a gyökér vagy a hajtás elsődleges szöveteket létrehozó csúcsi, osztódó szöveteket tartalmazó része.

[438] A Fibonacci-féle számsorozat egyes tagjait úgy kapjuk meg, hogy a - két db egyessel kezdődő - sorozat megelőző két számát mindig összeadjuk. Ennek megfelelően a Fibonacci-számsorozat számai a következők: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144 stb.

[439] Az aranymetszés szabálya szerint egy idomot úgy kell két részre osztani, hogy a kisebbik rész úgy arányuljon a nagyobbhoz, mint a nagyobb az egészhez. E szabály érvényesülése a természet nagyon sok tárgyának (pl. kristályok) szerkezetében is megfigyelhető. Az építészet, a képzőművészet és a zene is ? különösen a görög és a gótikus építészet, a reneszánsz és a modern képzőművészet, valamint Bartók Béla a zeneműveinek megalkotásához ? a tökéletes szerkezet kialakításának igényével felhasználta. A levelek e szabály szerinti elrendeződése teszi lehetővé a növény számára is az optimális fénykihasználást.