Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Szártípusok

Szártípusok

A szár földfelszínhez viszonyított elhelyezkedése alapján föld fölötti és föld alatti szárakat, míg állományuk alapján lágy- és fásszárakat különböztetünk meg. A föld fölötti lágyszárak közé a dudvás szár, a szalmaszár, a palkaszár, a tőszár és a tőkocsány, a föld fölötti fásszárak közé pedig a fatörzs, a cserjeszár, a félcserjék szára és a pálmatörzs tartozik.

Leggyakoribb lágyszártípus a dudvás szár. Gazdagon elágazó, hosszú szártagú, áttelelésre alkalmatlan szár. Ide sorolunk gyakorlatilag minden olyan föld fölötti lágyszárat, ami speciális tulajdonságai alapján nem sorolható be más típusokba. Dudvás szára van pl. a babnak, a burgonyának, a napraforgónak, a kendernek és a foltos büröknek . Az elszáradt dudvás szár neve kóró.

Vetemény bab (Phaseolus vulgaris, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Vetemény bab (Phaseolus vulgaris, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Burgonya (Solanum tuberosum, Solanaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Burgonya (Solanum tuberosum, Solanaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Közönséges napraforgó (Helianthus annuus, Compositae) fészekvirágzattal (Turcsányi Gábor felvétele)
Közönséges napraforgó (Helianthus annuus, Compositae) fészekvirágzattal (Turcsányi Gábor felvétele)

Vetési kender (Cannabis sativa, Cannabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Vetési kender (Cannabis sativa, Cannabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Foltos bürök (Conium maculatum, Umbelliferae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Foltos bürök (Conium maculatum, Umbelliferae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A szalmaszár könnyen fölismerhető. A pázsitfüvek jellemzője . Szártagjai hosszúak, vékonyak és a legtöbbször belül üregesek (kivétel pl. a kukorica és a cirok) . A szártagokkal ellentétben a csomói tömött belső szövetállományúak és duzzadtak. Többnyire csak a szár tövén viselnek oldalelágazásokat (kivétel pl. csövet hordozó, fölső csomókból eredő oldalelágazásaival a kukorica) .

Szalmaszár nódusszal, internódiummal, levéllemezzel, levélhüvellyel és az utóbbi kettő között elhelyezkedő nyelvecskével (Turcsányi Gábor felvétele)
Szalmaszár nódusszal, internódiummal, levéllemezzel, levélhüvellyel és az utóbbi kettő között elhelyezkedő nyelvecskével (Turcsányi Gábor felvétele)

Kukorica (Zea mays, Poaceae) hímnemű virágzata (buga) (Turcsányi Gábor felvétele)
Kukorica (Zea mays, Poaceae) hímnemű virágzata (buga) (Turcsányi Gábor felvétele)

Kukorica (Zea mays, Poaceae) torzsavirágzata bajusszal (Turcsányi Gábor felvétele)
Kukorica (Zea mays, Poaceae) torzsavirágzata bajusszal (Turcsányi Gábor felvétele)

A palkaszár vagy az alsó (pl. szittyók, kákák), vagy a fölső részén /pl. vízipálma/ törpe szártagú, és rendelkezik egy erősen megnyúlt szártaggal is. Keresztmetszete kör vagy háromszög alakú.

Tavi káka (Schoenoplectus lacustris, Cyperaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Tavi káka (Schoenoplectus lacustris, Cyperaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

A tőszár rövid szártagú, tőlevélrózsát[442] viselő szár. A kétéves növények - mint pl. a répa, a petrezselyem, a sárgarépa és a mezei katáng - az első évben tőszárat, a második évben pedig abból eredő dudvás szárat fejlesztenek. Az évelő lágyszárú növények között is több olyat ismerünk - pl. az útifüveket, a gyermekláncfűt, a százszorszépet -, amelyek a virágzás évéig tőszárat, virágzáskor pedig ebből eredő tőkocsányt képeznek. A szártalan bábakalácsot és a szártalan csűdfüvet tévesen nevezik szártalannak, hiszen egy rövid szártagú szárképlettel - tőszárral - és azon tőlevélrózsával is rendelkeznek.

Kövér daravirág (Draba lasiocarpa, Brassicaceae) becőketermésekkel és tőlevélrózsával (Turcsányi Gábor felvétele)
Kövér daravirág (Draba lasiocarpa, Brassicaceae) becőketermésekkel és tőlevélrózsával (Turcsányi Gábor felvétele)

Takarmányrépa (Beta vulgaris convar. crassa provar. crassa, Chenopodiaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Takarmányrépa (Beta vulgaris convar. crassa provar. crassa, Chenopodiaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Sárgarépa (Daucus carota, Umbelliferae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sárgarépa (Daucus carota, Umbelliferae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Mezei katáng (Cichorium intybus, Compositae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Mezei katáng (Cichorium intybus, Compositae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Nagy útifű társulás (Lolio-Plantaginetum) nagy útifűvel (Plantago major, Plantaginaceae) és fehér herével (Trifolium repens, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Nagy útifű társulás (Lolio-Plantaginetum) nagy útifűvel (Plantago major, Plantaginaceae) és fehér herével (Trifolium repens, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Pongyola pitypang (Taraxacum officinale, Compositae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Pongyola pitypang (Taraxacum officinale, Compositae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Százszorszép (Bellis perennis, Compositae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Százszorszép (Bellis perennis, Compositae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Szártalan bábakalács (Carlina acaulis, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Szártalan bábakalács (Carlina acaulis, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Szártalan csűdfű (Astragalus excapus, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Szártalan csűdfű (Astragalus excapus, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A tőkocsány tőszárból vagy évelő föld alatti szárból - pl. hagymából, gyöktörzsből - kihajtó, el nem ágazó, egyetlen szártagból álló, leveleket nem viselő, virágban - pl. tulipán, hóvirág, ciklámen - vagy virágzatban - pl. útifű, gyermekláncfű, hagyma - végződő szár.

Pompás tulipán (Tulipa x gesneriana, Liliaceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)
Pompás tulipán (Tulipa x gesneriana, Liliaceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)

Hóvirág (Galanthus nivalis, Amaryllidaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Hóvirág (Galanthus nivalis, Amaryllidaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens, Primulaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens, Primulaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Lándzsás útifű (Plantago lancelota, Plantaginaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Lándzsás útifű (Plantago lancelota, Plantaginaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Pongyola pitypang (Taraxacum officinale, Compositae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Pongyola pitypang (Taraxacum officinale, Compositae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Vöröshagyma (Allium cepa, Alliaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Vöröshagyma (Allium cepa, Alliaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A fásszárak több éven át élnek, és eközben jelentősen megvastagszanak, elfásodnak.

A fatörzs magasan elágazó, többnyire erősen megvastagodott szártípus. Alvó rügyekből keletkező elágazásai a fattyú- vagy vízhajtások, a töve környékén előbukkanó hajtásai pedig a tősarjak.

Bükkerdő, siskanádtippan (Calamagrostis epigeios, Poaceae) vágásnövényzettel (Turcsányi Gábor felvétele)
Bükkerdő, siskanádtippan (Calamagrostis epigeios, Poaceae) vágásnövényzettel (Turcsányi Gábor felvétele)

Közönséges nyír (Betula pendula, Betulaceae) törzse (Turcsányi Gábor felvétele)
Közönséges nyír (Betula pendula, Betulaceae) törzse (Turcsányi Gábor felvétele)

A bokor törzse alacsonyan, de mindig a talajfelszín fölött viseli oldalágait, míg a cserje már a talaj felszínén elágazik, aminek következtében nincs törzse. A lián más növényekre kapaszkodó, megnyúlt, fásszárú növény. A liánok közé soroljuk pl. az erdei iszalagot, a vadszőlőt és a borostyánt . A pálmatörzset a rövid szártagú száron megmaradó elfásodó, rostos levélalapok alkotják.

Orgona (Syringa vulgaris, Oleaceae) virágzó hajtása (Turcsányi Gábor felvétele)
Orgona (Syringa vulgaris, Oleaceae) virágzó hajtása (Turcsányi Gábor felvétele)

Kökény (Prunus spinosa, Rosaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Kökény (Prunus spinosa, Rosaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Erdei iszalag (Clematis vitalba, Ranunculaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Erdei iszalag (Clematis vitalba, Ranunculaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Tapadó vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia, Vitaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Tapadó vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia, Vitaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Kender- vagy csucsampálma (Trachycarpus excelsa, Arecaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Kender- vagy csucsampálma (Trachycarpus excelsa, Arecaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)



[442] Tőlevélrózsa vagy tőrózsa (rozetta) a tőből eredő, rendszerint körben elhelyezkedő levelek összessége.