A szár élettartama meghatározója a növény életformájának, hiszen ettől függ, hogy a növény milyen formában vészeli át a kedvezőtlen időszakot. Megkülönböztetünk egyéves, kétéves és többéves szárakat. Az egyéves szárak egy tenyészidőszakot követően elpusztulnak. Ilyen szára van pl. a kukoricának, a burgonyának és a búzának is. Az egészen rövid életű, ún. efemer növények - mint pl. a pásztortáska és a tyúkhúr - egy év alatt több nemzedéket hoznak létre, és így több szárat is fejlesztenek. A kétéves szárak az első évben általában csak tőszárként jelennek meg, amelyhez tőlevélrózsa[444] és a föld alatt tápanyagokban gazdag, vaskos gyökér csatlakozik. A második évben a tőszárból a gyökér tartalék-tápanyagainak felhasználásával hosszúszártagú hajtást fejlesztenek, majd termést érlelnek és elszáradnak. Kétéves szárú növény pl. a sárgarépa és a répa . A többéves szárak lehetnek fásszárak, vagy pedig módosult föld alatti szárak (gyöktörzs, tarack, gumó, hagyma stb.). A fásszárak a föld fölötti, a módosult föld alatti szárak pedig a föld alatti rügyeikből hajtanak ki minden évben, és egy bizonyos, fajra jellemző kor elérését követően rendszerint évente termést is hoznak. Ilyen többször termő növények a fák és az évelő lágyszárúak. Ez utóbbiak közé tartozik pl. a lucerna, a tarackbúza és a mezei aszat . Szintén többéves szárúak az egyszer termő, sokéves növények - pl. az agávék, és a kövirózsák -, amelyek csak több év elteltével virágzanak és teremnek, majd utána elpusztulnak.
[444] Tőlevélrózsa vagy tőrózsa (rozetta) a tőből eredő, rendszerint körben elhelyezkedő levelek összessége.