Növénytan
A levélalap módosulásai a pálhalevelek, a pálhakürtő, a pálhatüske (pálhatövis), a pálhakacs és a levélhüvely. A pálhalevél változatos, levélszerű, páros függelék. Többnyire a levélnyél tövének két oldalán helyezkedik el. Jellemző pl. a pillangósvirágúakra, a rózsafélékre és az ibolyákra. Lehet lehulló /pl. a tölgyfán és a bükkfán/, leszáradó /pl. bodza, kányabangita/ vagy maradó (pl. hamvas fűz, galagonya). Levélnemű akkor, ha a levélkékhez hasonló méretű és alakú (pl. szarvaskerep) . A pálhák állhatnak szabadon, ha sem a levélnyéllel, sem egymással nem nőnek össze (pl. ibolyák, borsó), és hozzá is nőhetnek a levélnyélhez (pl. rózsák, vörös here) . A réti nyúlszapuka pálhája nemcsak a levélnyélhez, hanem a szárhoz is hozzánő. A pálhácskák egyes összetett levelek levélkéinek alapjánál fejlődő apró, pikkelyszerű képletek. Ilyenekkel rendelkezik pl. a bab és az akác . A pálhakürtő a szárat körülölelő, cső alakban összenőtt pálha . A levélhüvelytől (lásd később!) az különbözteti meg, hogy a nyeles levél mellette helyezkedik el. Csak a keserűfűfélék családjára jellemző. A pálhatüske tüskévé módosult pálhalevél (pl. fehér akác) . A pálhakacs, vagyis a kaccsá módosult pálha az spárgafélék közé tartozó Smilax fajokon (pl. a mediterráneumban elterjedt érdes szárcsafüvön = Smilax aspera) fordul elő. A levélhüvely a szárat csőként körülvevő levélalap. Jellemző a pázsitfűfélék, a sásfélék, a gyékényfélék és az ernyősvirágzatúak családjára. Lehet hólyagosan felfújt (pl. angyalgyökér) . A pázsitfüvek többségén hasadt, a sás- és a gyékényféléken viszont zárt.
A levélnyél módosulata a levélnyélkacs. A havasi, valamint az erdei iszalagon fordul elő.
A levéllemez levéltövissé, levélkaccsá, csökevényes, gyökérszerű vagy rovarfogó levéllé módosulhat. Levéltövis pl. a sóskafán és a fügekaktuszokon található. Nem tévesztendő össze a tövises levéllel, amelynek csak az erei végződnek tövisben /pl. bogáncs-, szamárbogáncs-, bábakalács- és aszatfajok/. Levélkacsról akkor beszélhetünk, ha az egész levél kaccsá módosul. Levélkacsa van pl. a levéltelen ledneknek és a tökféléknek. A levélkekacs esetében csupán a levélkék módosultak kaccsá (pl. borsó, bükkönyök) . Csökevényes, pikkelyszerű lomblevelei vannak a csikófarknak . Gyökérszerű levelek a vízi növényeken (pl. sulyom, rucaöröm) fordulnak elő. A rovarfogó növények rovarfogó levelei igen eltérő alakúak lehetnek. A harmatfűnek pl. mirigyszőrökkel borított fogólevelei, a rencének levélhólyagocskái, a kancsókának pedig levélkancsói vannak.
