Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Ivartalan (vegetatív) szaporodás

Ivartalan (vegetatív) szaporodás

A prokarióták kettéhasadással, az eukarióta egysejtű növények hasadással, osztódással vagy sarjadzással, a többsejtűek pedig egyes részeik önállósulásával szaporodnak ivartalanul. A telepes és a hajtásos növények egyes csoportjaira jellemző, hogy milyen ivartalan szaporodásformák fordulnak elő bennük. Az eukarióta egysejtű algák pl. kettéosztódással, az élesztőgombák sarjadzással (bimbózással) szaporodnak. Sarjadzáskor az anyasejten egy dudor ("bimbó") keletkezik, amelybe az anyasejt plazmájának egy része és a kettévált sejtmag egyik fele átvándorol. Amint a bimbó egy bizonyos nagyságot elér, leválik az anyasejtről és önálló életet kezd. A gombák ivartalan szaporodását sporangiumon[496] belüli keletkezésű spórák (endospora) vagy külső keletkezésű konídiumok[497] (exospora) szolgálják. Ezek mind mitospórák[498]. Egyes spórák mozgékonyak (zoospora), míg mások mozgásra nem képesek (aplanospora). A zoospórák rendszerint sejtfal nélküliek, és csillók vagy ostorok segítségével a vízben önállóan mozognak. Keletkezésüket tekintve mindig endospórák és ún. zoosporangiumban[499] keletkeznek.

Pék- vagy sörélesztőgomba (Saccharomyces cerevisiae, Ascomycetes, Saccharomycetaceae) sarjsejtjei (Dobolyi Csaba felvétele)
Pék- vagy sörélesztőgomba (Saccharomyces cerevisiae, Ascomycetes, Saccharomycetaceae) sarjsejtjei (Dobolyi Csaba felvétele)

A többsejtű telepes növények leváló teleprészekkel vagy az egész telep feldarabolódásával szaporodnak ivartalanul. Ilyenkor minden egyes leváló darab önálló életet élő, teljes növénnyé egészül ki. A virágos növények körében is gyakran találkozunk ivartalan szaporodással. A kövirózsa pl. leváló levélrózsákkal,[500] a szamóca az indáinak csomóin fejlődő, járulékos gyökéreket képező hajtásokkal, a fokhagyma a virágzatban keletkező sarjhagymákkal, a tigrisliliom a levelek hónaljában létrejövő sarjgumókkal, a Bryophyllum nemzetség tagjai a levelük szélén kialakuló sarjnövényekkel, a fokhagyma fiókhagymákkal, az akác és a szilva gyökérsarjakkal, a szelídgesztenye tősarjakkal, a tarackbúza pedig tarackokkal szaporodik. A vegetatív szaporodás adta lehetőségeket a növények termesztésében is felhasználják azok mesterséges szaporítására.

Alpesi kövirózsafaj (Sempervivum sp., Crassulaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Alpesi kövirózsafaj (Sempervivum sp., Crassulaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Erdei szamóca (Fragaria vesca, Rosaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Erdei szamóca (Fragaria vesca, Rosaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Tigrisliliom (Lilium tigrinum, Liliaceae) sarjgumói (Turcsányi Gábor felvétele)
Tigrisliliom (Lilium tigrinum, Liliaceae) sarjgumói (Turcsányi Gábor felvétele)

Fehér akác (Robinia pseudo-acacia, Fabaceae) hüvelytermése (Turcsányi Gábor felvétele)
Fehér akác (Robinia pseudo-acacia, Fabaceae) hüvelytermése (Turcsányi Gábor felvétele)

Besztercei szilva (Prunus domestica, Rosaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Besztercei szilva (Prunus domestica, Rosaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Szelídgesztenye (Castanea sativa, Fagaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Szelídgesztenye (Castanea sativa, Fagaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)



[496] A sporangium ivartalan szaporítósejteket (spórákat) létrehozó szerv. Magyar neve spóratartó.

[497] Konídiumnak nevezzük a valamely tartón lefűződéssel létrejött ivartalan szaporítósejteket, amelyek közvetlenül tömlővel csíráznak.

[498] Mitospórák a számtartó sejtosztódással (mitózissal) keletkező spórák. Az őket képező sejtek kromoszómaszámával megegyezően lehetnek egyszeres vagy kétszeres kromoszómaszámúak.

[499] Zoosporangium az olyan spóratartó, amelyben mozgó spórák (ún. zoospórák) keletkeznek.

[500] Tőlevélrózsa vagy tőrózsa (rozetta) a tőből eredő, rendszerint körben elhelyezkedő levelek összessége.