Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A mohák kétszakaszos egyedfejlődése

A mohák kétszakaszos egyedfejlődése

A mohák meiospórájából[509], miután a földre lehullott, fonalas előtelep, ún. protonéma fejlődik. Ezen rügyszerű képződmények jelennek meg, amelyek csúcssejtjeinek osztódásával szárra és levelekre tagolódó zöld, asszimiláló, haploid[510] mohanövények alakulnak ki. Ezek hajtáscsúcsán képződnek az ivarszervek, a palack alakú női archegóniumok és a bunkószerű hím anterídiumok. Az anterídiumok néhány sejtes nyélből, egyrétegű falból és belül spermatogén szövetből állnak. Ez utóbbi termeli a spermatozoid-anyasejteket, amelyek osztódva 2 spermatozoidot hoznak létre. Nedvesség hatására a fal sejtjei megduzzadnak és nyomásuktól a spermatozoidok kilövellnek. Az anterídiumokból kiszabaduló kétostoros spermatozoidok vízben úszva jutnak el az archegóniumokhoz, amelyek egy sejtrétegű fallal, egy kiöblösödő hasi résszel és egy összeszűkülő nyaki résszel rendelkeznek. A nyaki rész tengelyében lévő nyaki csatornán át hatol be a spermatozoid a hasi részben elhelyezkedő petesejthez. Megtermékenyítés után a zigóta[511] az anyanövényen fejlődik tovább. Embriót, majd diploid[512] talpból, nyélből és spóratokból (sporangium) álló nyeles spóratartót fejleszt . Ez utóbbi ún. sporogén szövetében keletkeznek a spóraanyasejtek, majd belőlük tetrádképződéssel[513] a meiospórák[514]. Ezek lesznek az új nemzedék kiinduló sejtjei. Ismerünk egylaki mohákat, amelyek egyféle spórájából csak egyféle - a hím és a női ivarszerveket egyaránt hordozó - mohanövény jön létre, és kétlaki mohákat is, amelyek kétféle spórájából kétféle, azaz hím ivarszerveket viselő hím, és női ivarszerveket képező női egyedek keletkeznek. A fotoszintetizáló,[515] haploid sejtekből[516] álló és ivarsejteket termelő növényrészt, illetve fejlődési szakaszt ivaros vagy gametofiton szakasznak, a zigótából[517] fejlődő, nem fotoszintetizáló, diploid sejteket[518] tartalmazó és meiospórákat[519] képző részt pedig ivartalan vagy sporofiton szakasznak nevezzük.

Láprét óriás szőrmohával (Polytrichum commune) (Turcsányi Gábor felvétele)
Láprét óriás szőrmohával (Polytrichum commune) (Turcsányi Gábor felvétele)



[509] A meiospórák a növények és a gombák spóraanyasejtjeiben számfelező (redukciós) sejtosztódással (meiosis) keletkező egyszeres kromoszómaszámú (haploid) spórák, amelyekből haploid test fejlődik.

[510] Haploidnak az egyszeres kromoszómaszámú, diploidnak a kétszeres kromoszómaszámú, poliploidnak pedig a többszörös kromoszómaszámú sejteket, valamint egyedeket nevezzük.

[511] Zigóta a két ivarsejt (gameta) vagy két ellenkező nemű sejtmag egyesülésével (karyogamia) létrejött sejt.

[512] Haploidnak az egyszeres kromoszómaszámú, diploidnak a kétszeres kromoszómaszámú, poliploidnak pedig a többszörös kromoszómaszámú sejteket, valamint egyedeket nevezzük.

[513] A tetrádképződés az a folyamat, amelynek során egy anyasejt számfelező sejtosztódással (meiosis) 4 darab egyszeres kromoszómaszámú (haploid) sejtet hoz létre. Ily módon keletkeznek a spórák, a virágporszemek és az embriózsáksejtek.

[514] A meiospórák a növények és a gombák spóraanyasejtjeiben számfelező (redukciós) sejtosztódással (meiosis) keletkező egyszeres kromoszómaszámú (haploid) spórák, amelyekből haploid test fejlődik.

[515] A fotoszintézis folyamata során a növény fényenergia felhasználásával szervetlen anyagokból szerveseket állít elő.

[516] Haploidnak az egyszeres kromoszómaszámú, diploidnak a kétszeres kromoszómaszámú, poliploidnak pedig a többszörös kromoszómaszámú sejteket, valamint egyedeket nevezzük.

[517] Zigóta a két ivarsejt (gameta) vagy két ellenkező nemű sejtmag egyesülésével (karyogamia) létrejött sejt.

[518] Haploidnak az egyszeres kromoszómaszámú, diploidnak a kétszeres kromoszómaszámú, poliploidnak pedig a többszörös kromoszómaszámú sejteket, valamint egyedeket nevezzük.

[519] A meiospórák a növények és a gombák spóraanyasejtjeiben számfelező (redukciós) sejtosztódással (meiosis) keletkező egyszeres kromoszómaszámú (haploid) spórák, amelyekből haploid test fejlődik.