Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A megporzás

A megporzás

Megporzás az a folyamat, amelynek során a virágpor (pollen) a nyitvatermők magkezdeményére, illetve a zárvatermők bibéjére kerül. A növényvilág törzsfejlődése során rendkívül sokféle módja alakult ki. Ezek két csoportja az önmegporzás és a kölcsönös megporzás.

Önmegporzáskor (autogamia) a bibét a saját virágban termelt pollen porozza be. Ez csak a kétivarú virágokban lehetséges. Két formája a chazmogámia és a kleisztogámia. A chazmogám virágok felnyílnak, aminek következtében az önmegporzás gyakran nem kizárólagos. Az egyidejűleg érő (homogám) ivarlevelek között a megporzás többnyire úgy zajlik le, hogy a portokok a bibére simulnak, vagy pedig fölötte elhelyezkedve a virágporukat közvetlenül rászórják. Az ún. kizárólagos önmegporzás a zárva maradó (kleisztogám) virágokban fordul elő. Ilyenkor idegen virágpor egyáltalán nem juthat a bibéhez. Kleisztogám virága van pl. a búzának, az árpának és a zabnak .

Közönséges búza (Triticum aestivum, Poaceae) kalászának részlete füzérkékkel (Turcsányi Gábor felvétele)
Közönséges búza (Triticum aestivum, Poaceae) kalászának részlete füzérkékkel (Turcsányi Gábor felvétele)

Négysoros árpa (Hordeum vulgare, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Négysoros árpa (Hordeum vulgare, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Abrakzab (Avena sativa, Poaceae) bugavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Abrakzab (Avena sativa, Poaceae) bugavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Kölcsönös megporzáskor (allogamia) a bibére vagy a nyitvatermők magkezdeményére más virágban termett pollen kerül. A kölcsönös megporzás is többféle lehet annak alapján, hogy a virágpor milyen növényről származik. Az ugyanazon növényegyed különböző virágai között végbemenő megporzást szomszédmegporzásnak (geitonogamia) nevezzük. Ez jellemző pl. a tökre és az almára . Éppúgy, mint önmegporzáskor, az utód csak egy egyed tulajdonságait örökli. Ha a megporzás egy faj két egyedének virágai között zajlik le, akkor idegenmegporzásról (xenogamia) beszélünk. A kétlaki növényekben (pl. kender, csalán, komló) kizárólag xenogámia fordulhat elő. A növényvilágban ez a megporzási mód a legelterjedtebb. A kölcsönös megporzás különböző fajták, fajok, esetleg nemzetségek egyedei között is végbemehet. Ilyenkor kereszteződésről (bastardogamia) beszélünk. A kereszteződés eredményeképpen létrejött utód a hibrid.

Sütőtök (Cucurbita maxima, Cucurbitaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sütőtök (Cucurbita maxima, Cucurbitaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Nemes almafa (Malus domestica, Rosaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Nemes almafa (Malus domestica, Rosaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Vetési kender (Cannabis sativa, Cannabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Vetési kender (Cannabis sativa, Cannabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Nagy csalán (Urtica dioica, Urticaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Nagy csalán (Urtica dioica, Urticaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Felfutó komló (Humulus lupulus, Cannabaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Felfutó komló (Humulus lupulus, Cannabaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

A kölcsönös megporzást a növények különleges berendezésekkel segítik. A váltivarúság, az önmeddőség (autosterilitás), valamint a proterandria[596] és a proterogínia[597] eleve kizárja az önmegporzás lehetőségét. Egyes növényfajok (pl. kankalinok, madársóskák, füzények) virágaiban eltérő hosszúságúak a bibe- és a porzószálak (heterostylia).

Tavaszi kankalin (Primula veris, Primulaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Tavaszi kankalin (Primula veris, Primulaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Erdei madársóska (Oxalis acetosella, Oxalidaceae) (Tóth Zoltán felvétele)
Erdei madársóska (Oxalis acetosella, Oxalidaceae) (Tóth Zoltán felvétele)

Réti füzény (Lythrum salicaria, Lythraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Réti füzény (Lythrum salicaria, Lythraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Kölcsönös megporzáskor a növények a virágok közötti távolságot különböző környezeti tényezők (pl. víz, szél, állatok, ember) segítségével hidalják át. A hidrofil növények virágpora pl. a víz közvetítésével jut a bibére. Víz segítségével porzódik be pl. a mocsárhúr és a tengerifű . Az anemofil növények virágai és gyakran pollenszemei is jellegzetesen alkalmazkodtak a szél általi beporzáshoz. Többnyire egyivarúak. Bibéjük fonálszerű, elágazó, ecsetszerű vagy tollas. A hím virágok gyakran lecsüngő barkavirágzatba tömörülnek (pl. fűzfa, nyírfa, szelídgesztenye), amelyből a szél könnyen kirázza a virágport. A pázsitfüveken a virágból hosszan kinyúló porzók látják el ugyanezt a feladatot. A pollenszemeken képződött léghólyagok (pl. fenyők) is elősegíthetik a szél általi szállítást. A szélporozta növények virágai többnyire aprók, jelentéktelenek, nem feltűnők. Nektárt[598] vagy illatanyagokat sem termelnek. Ugyanakkor nagy tömegben dús virágzatokat alkotnak.

Változó mocsárhúr (Callitriche cophocarpa, Callitrichaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Változó mocsárhúr (Callitriche cophocarpa, Callitrichaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Tengerifű vagy tengerihínár (Zostera marina, Zosteraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Tengerifű vagy tengerihínár (Zostera marina, Zosteraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Kecskefűz (Salix caprea, Salicaceae) hímvirágokból álló barkavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Kecskefűz (Salix caprea, Salicaceae) hímvirágokból álló barkavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Közönséges nyír (Betula pendula, Betulaceae) barkavirágzata (Seregélyes Tibor felvétele)
Közönséges nyír (Betula pendula, Betulaceae) barkavirágzata (Seregélyes Tibor felvétele)

Szelídgesztenye (Castanea sativa, Fagaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Szelídgesztenye (Castanea sativa, Fagaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Fenyő virágpora (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Fenyő virágpora (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Az állatok által végzett megporzás (zoophylia) leggyakoribb pollenvektorai a mérsékelt égöv alatt a rovarok (entomophylia) . Apró emlősök, denevérek vagy madarak főként a melegebb éghajlaton működnek közre a beporzásban. Az állatporozta virágok általában hímnősek. Az állatok látogatását a virágok színükkel, formájukkal, illetve nektár[599], nagy mennyiségű virágpor (pl. pipacs, vadrózsák, bazsarózsa) vagy illatanyagok képzésével segítik elő. Az állatok általi megporzáshoz ún. koevolúciós folyamatban alkalmazkodtak. A pollenek felszíne ragadós vagy rücskös, ami könnyebbé teszi a megtapadást az állat testén, illetve a bibén. A bibe pollent felfogó felszínén is ragadós váladék termelődhet, illetve egyenetlenségek, szőrök, papillák stb. alakulhatnak ki .

Gyapjas aszat (Cirsium eriophorum, Compositae) rovarmegporzása (Turcsányi Gábor felvétele)
Gyapjas aszat (Cirsium eriophorum, Compositae) rovarmegporzása (Turcsányi Gábor felvétele)

Pipacs (Papaver rhoeas, Papaveraceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)
Pipacs (Papaver rhoeas, Papaveraceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)

Gyepűrózsa (Rosa canina, Rosaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Gyepűrózsa (Rosa canina, Rosaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Piros bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica, Paeoniaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Piros bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica, Paeoniaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Napraforgó (Helianthus annuus, Compositae) pollenszemei (Nyakas Antónia felvétele)
Napraforgó (Helianthus annuus, Compositae) pollenszemei (Nyakas Antónia felvétele)

A pollen megtapadását segítő papillaszerű szőrök a kamilla (Matricaria recutita, Compositae) bibéjének csúcsán (Szőke Éva felvétele)
A pollen megtapadását segítő papillaszerű szőrök a kamilla (Matricaria recutita, Compositae) bibéjének csúcsán (Szőke Éva felvétele)



[596] Proterandriáról akkor beszélünk, ha a porzólevél kifejlődése időben megelőzi a termőlevélét.

[597] Proterogíniáról akkor beszélünk, ha a termőlevél kifejlődése időben megelőzi a porzólevélét.

[598] A nektáriumok vagy mézfejtők a zárvatermő növények megporzó rovarokat csalogató, édes nedvet (nektárt) kiválasztó mirigyei. Megkülönböztetünk virágon belüli, ún. intraflorális nektáriumokat és virágon kívüli, de annak mindig a közvetlen közelében elhelyezkedő ún. extraflorális nektáriumokat. A termőlevelek összenövéseinél szeptális nektáriumok helyezkedhetnek el.

[599] A nektáriumok vagy mézfejtők a zárvatermő növények megporzó rovarokat csalogató, édes nedvet (nektárt) kiválasztó mirigyei. Megkülönböztetünk virágon belüli, ún. intraflorális nektáriumokat és virágon kívüli, de annak mindig a közvetlen közelében elhelyezkedő ún. extraflorális nektáriumokat. A termőlevelek összenövéseinél szeptális nektáriumok helyezkedhetnek el.