A törzsfejlődés során először megjelent spirális elrendeződé- sű termőlevelek még külön-külön alkottak termőket, illetve terméseket. Az ilyen típusú termőlevelek ún. apokarpikus (chorikarpikus) termőtájat, illetve chorikarpikus terméseket alkottak. A termőlevelek számának csökkenésével a fejlődés a ciklikus virágfelépítés,[600] a termőlevelek összenövése (cönokarpikus termőtáj), illetve virágon belüli számának egészen eggyé való redukálódása irányába haladt. Az összenövés kezdetlegesebb formája, amikor a tengelyszövet tartja össze a terméseket, illetve azok az ivaros folyamatot követően nőnek össze egy terjedési egységgé, ún. terméscsoporttá. Terméscsoport a tüszőcsoport vagy tüszőcsokor (pl. bazsarózsa), az aszmagcsoport (pl. gyömbérgyökér) , a csonthéjas csoport (pl. szeder, málna) és az almatermés (pl. alma, körte, naspolya) .
A chorikarpikus termőtájból a termőlevelek ciklikus elrendeződésével[601] alakultak ki a cönokarpikus termések. Közöttük ősibbek a kinyíló típusok, amelyek közé a száraz, illetve a húsos tokféle termések tartoznak. A száraz tokféle termések lehetnek együregűek - pl. a vérehulló fecskefű toktermése - vagy többüregűek - pl. a tulipán és a kikerics háromüregű toktermése. Felnyílhatnak a varratok mentén ún. kopácsokkal - pl. a becő, valamint a vérehulló fecskefű , a maszlag, a nőszirom stb. toktermése -, fogakkal /pl. szegfűfélék/, fedővel - pl. tikszem, disznóparéj, útifű, beléndek - vagy lyukakkal - pl. pipacs, harangvirág . Ha a becő a szélességénél nem sokkal hosszabb, becőke a neve (pl. pásztortáska) . Húsos tokféle termése van pl. a kecskerágónak és a nyenyúljhozzámnak .
A kinyíló termések kezdetlegesebb formáiból jöhettek létre a cönokarpikus zárt termések. Lédús formáik közé tartozik pl. a dió az olajfa és a bodza csonthéjas termése, a kókusz rostos, levegőt tartalmazó termésfalú csonthéjas termése, a ribiszkefélék, a szőlő és az áfonya elhúsosodott termésfalú bogyótermése, a citrusfélék lédús szőrökkel borított belső termésfalú narancstermése és a tökfélék kabaktermése .
Külön utakon fejlődtek ki a cönokarpikus hasadó termések, darabolódó termések, valamint makkféle termések. A hasadó termések a rekeszfalaik mentén válnak szét. A mályva papsajttermése és a gólyaorrtermés több darabra, a juharé és az ernyősöké két darabra hasad. Az ernyősök hasadó termését (ikerkaszat) egy terméstartó (carpophorum) köti össze. Kereszt- vagy hosszanti irányban darabolódnak a cikkes becő (pl. repcsényretek), valamint az ajakosak és az érdeslevelűek négy alkotóra különülő makkocskatermései . A makkféle termések formagazdag csoportjába olyan termések tartoznak, amelyek a növény testéről egészben válnak le. Ide tartozik a lependék (pl. szilfa), a makk, az egymással összenőtt mag- és terméshéjú szem- (pl. pázsifűfélék), valamint az alsó állású magházú kaszattermés (pl. fészekvirágzatúak) . A makktermés lehet kupacslevéllel (pl. tölgyfa) , támasztó- és elő-levéllel /pl. gyertyán, komló /, illetve külső csészével (pl. mácsonyafélék) borított.
Az egy termőlevelű termések közül legősibb a hasi oldalon felhasadó tüsző, amelyből lehet több (pl. bazsarózsa) vagy egyetlen (pl. szarkaláb) egy virágban. Mind háti, mind hasi oldalán felnyílik a hüvely /pl. hüvelyesek/, amelynek feldarabolódó formája is van (cikkes hüvely, pl. csibeláb). Egy termőlevélből alakul ki a békabogyó és a datolya kemény endospermiumú bogyója, a szilvafélék elfásodott belső termésfalú csonthéjas termése, valamint a boglárkák és a szellőrózsák makkocskája. A leglevezetettebb[602], terjesztést szolgáló berendezések a terméságazatok, amelyek egész virágzatból keletkeznek. Ilyen az eperfák, a füge és az ananász termése (amelyet az elhúsosodó lepellevelek takarnak), valamint a hársfa támasztólevéllel összenőtt, makkterméseket tartalmazó virágzata és a bábakalács horgas fészekpikkelyekkel körülvett fészekvirágzata . A homoki ballagófű és az ördögszekér tövükről leszakított hajtásai a szél által görgetve egészben szolgálják a növény terjesztésének feladatát.
[600] Ciklikus a virágfelépítés, ha minden virágalkotó levél körökben (pl. csészekör, pártakör, porzókör) helyezkedik el. Aciklikus viszont, ha az összes virágrész elrendeződése spirális vonalat követ.
[601] Ciklikus a virágfelépítés, ha minden virágalkotó levél körökben (pl. csészekör, pártakör, porzókör) helyezkedik el. Aciklikus viszont, ha az összes virágrész elrendeződése spirális vonalat követ.
[602] Levezetett egy élőlénycsoport vagy egy tulajdonság, ha a törzsfejlődési ismeretek alapján egy elsődleges, ősibb csoportból, illetve tulajdonságból származtatható. A levezetett csoport vagy tulajdonság a törzsfejlődés folyamán nemcsak bonyolultabbá válással, hanem egyszerűsödéssel (pl. redukcióval, összenövéssel vagy abortusszal) is létrejöhetett. Ennek alapján nem indokolt, ha az egyszerűbb szerveződést minden egyéb megfontolás nélkül fejletlenebbnek, a bonyolultabbat pedig fejlettebbnek tekintjük.