Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A magvak és a termések elterjesztése

A magvak és a termések elterjesztése

A magvakon és a terméseken a törzsfejlődés folyamán gyakran kialakultak olyan képződmények, amelyek segítik az elterjesztésüket. A faj fennmaradását és elterjedését ugyanis elősegítette, ha az elterjesztését szolgáló szervek az anyanövénytől nagyobb távolságra is eljutottak. Ismerünk olyan növényeket, amelyeknek saját berendezései segítik az elterjesztést, a legtöbbször azonban külső tényezők (szél, víz, állatok vagy ember) működnek közre az említett propagulumok[603] távolabbi területekre való szállításában.

Az önterjesztő (dinamochor) növények önerőből szórják szét magvaikat vagy terméseiket. Ennek a terjesztésnek leggyakrabban az az alapja, hogy a termésfal egyes rétegei száradáskor eltérő mértékben zsugorodnak. Így hirtelen repednek föl, és környezetükben szétszórják a magvakat. Dinamochor növény pl. a bükköny, a madársóska, a nebáncsvirág és a magrúgó .

Szennyes bükköny (Vicia grandiflora, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Szennyes bükköny (Vicia grandiflora, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Erdei madársóska (Oxalis acetosella, Oxalidaceae) (Tóth Zoltán felvétele)
Erdei madársóska (Oxalis acetosella, Oxalidaceae) (Tóth Zoltán felvétele)

Erdei nebáncsvirág (Impatiens noli-tangere, Balsaminaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Erdei nebáncsvirág (Impatiens noli-tangere, Balsaminaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Magrúgó (Ecballium elaterium, Cucurbitaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Magrúgó (Ecballium elaterium, Cucurbitaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Az állatokkal való terjedésnek (zoochoria) háromféle módja ismert: az endozoikus, az epizoikus és a szinzoikus terjedés. Endozoikus úton, az állatok bélcsatornáján keresztül, főleg a gyümölcsök[604] termései vagy magvai terjednek. Az állatok általában csírázásra alkalmas állapotban, trágyával együtt, jelentős távolságra a fogyasztásuktól ürítik ki magukból a propagulumokat[605]. Epizoikus úton való terjedéskor a magvak vagy a termések az állatok testének felületén kapaszkodnak meg. A vízi és a mocsári növények magvait pl. a madarak a tollazatukban vagy a lábukra tapadó iszappal együtt szállíthatják el nagy távolságra. Egyes magvak a felületükre kiválasztott enyves anyaggal tapadnak meg az állatok testén. Ilyen magvakkal bír pl. az útifű és a fagyöngy . Az epizoikus terjedést segítik a magvak és a termések felületén képződő horgas tövisek és szigonyszerű szőrök . Szinzoikus módon, hangyák segítségével terjednek pl. az ibolya és a foltos árvacsalán magvai, amelyeket az említett rovarok fehérjékben és zsírokban gazdag függelékeik (elaiosoma) elfogyasztása érdekében gyűjtenek. Ezen tevékenységük közben a magvakat széthurcolják.

Nagy útifű társulás (Lolio-Plantaginetum) nagy útifűvel (Plantago major, Plantaginaceae) és fehér herével (Trifolium repens, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Nagy útifű társulás (Lolio-Plantaginetum) nagy útifűvel (Plantago major, Plantaginaceae) és fehér herével (Trifolium repens, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Fehér fagyöngy (Viscum album, Viscaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Fehér fagyöngy (Viscum album, Viscaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Olasz szerbtövis (Xanthium italicum, Compositae) tövises kaszattermései (Turcsányi Gábor felvétele)
Olasz szerbtövis (Xanthium italicum, Compositae) tövises kaszattermései (Turcsányi Gábor felvétele)

Illatos ibolya (Viola odorata, Violaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Illatos ibolya (Viola odorata, Violaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Foltos árvacsalán (Lamium maculatum, Labiateae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Foltos árvacsalán (Lamium maculatum, Labiateae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A szélhordta (anemochor) magvak és termések a levegő mozgásával terjednek. Ezt segíti elő pl. a szádorfélék és a kosborfélék magvainak csekély fajsúlya. A szél a mozgató (rázó) hatásával is hozzájárul sok növény - pl. a pipacs és a mák - magvainak szétszórásához. Egyes magvakon és terméseken repítőberendezések segítik a szél általi szállítást. Ilyenek pl. a juhar, a szil és a hárs terméseinek szárnyai, a gyapot és a selyemkóró magjának, valamint az árvalányhajak és sok fészekvirágzatú termésének a repítőszőrei.

Pipacs (Papaver rhoeas, Papaveraceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)
Pipacs (Papaver rhoeas, Papaveraceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)

Mák (Papaver somniferum, Papaveraceae) toktermése (Turcsányi Gábor felvétele)
Mák (Papaver somniferum, Papaveraceae) toktermése (Turcsányi Gábor felvétele)

Örökzöld juhar (Acer sempervirens, Aceraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Örökzöld juhar (Acer sempervirens, Aceraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Mezei szil (Ulmus minor, Ulmaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Mezei szil (Ulmus minor, Ulmaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Ezüst hárs (Tilia tomentosa, Tiliaceae) egymagvú, terméságazatot alkotó makktermései (Turcsányi Gábor felvétele)
Ezüst hárs (Tilia tomentosa, Tiliaceae) egymagvú, terméságazatot alkotó makktermései (Turcsányi Gábor felvétele)

Hegyvidéki gyapot (Gossypium hirsutum, Malvaceae) (Vetter János felvétele)
Hegyvidéki gyapot (Gossypium hirsutum, Malvaceae) (Vetter János felvétele)

Selyemkóró (Asclepias syriaca, Asclepiadaceae) szőrüstökös magvai (Seregélyes Tibor felvétele)
Selyemkóró (Asclepias syriaca, Asclepiadaceae) szőrüstökös magvai (Seregélyes Tibor felvétele)

Hegyi árvalányhaj (Stipa pennata, Poaceae) bugavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Hegyi árvalányhaj (Stipa pennata, Poaceae) bugavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Gyapjas aszat (Cirsium eriophorum, Compositae) kaszattermése bóbitával (Turcsányi Gábor felvétele)
Gyapjas aszat (Cirsium eriophorum, Compositae) kaszattermése bóbitával (Turcsányi Gábor felvétele)

A víz útján terjedő (hydrochor) termések és magvak többnyire egy ideig a víz felszínén úsznak, majd elnehezedve lesüllyednek. Ily módon jutnak el távolabbi vidékekre pl. a sásfélék, a tündérrózsa és a békalencse szaporító részecskéi.

Tündérrózsahibrid (Nymphaea-hibrid, Nymphaeaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Tündérrózsahibrid (Nymphaea-hibrid, Nymphaeaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Az ember által terjesztett (antropochor) magvak és termések jelentős része az ember akarata ellenére jut el távoli vidékekre. Így terjed pl., a vetőmagvak közé keveredve, számos gyomnövény - pl. betyárkóró, maszlag - magja vagy termése. A közlekedési eszközök segítségével a földrészek között is lehetővé vált sok növény akaratlan elterjesztése. A mezőgazdasági munkagépek és a személyautók gumikerekének bordázata között rekedt sárban százával fordulnak elő gyomnövények magvai és termései. Ilyen módon terjedtek el a magashegyek parkolói környékén ott soha nem látott növények és a télen sózott utak mentén egyes sótűrő fajok (pl. sziki mézpázsit) . Az állatokhoz hasonlóan az ember is szállíthatja a magvakat és a terméseket a ruháján, valamint az emésztőrendszerében. Az ember szándékosan is terjeszti a számára hasznos vagy valamilyen szempontból érdekes (pl. dekoratív) növényeket.

Betyárkóró (Erigeron canadensis, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Betyárkóró (Erigeron canadensis, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Maszlag (Datura stramonium, Solanaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Maszlag (Datura stramonium, Solanaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Sziki mézpázsit (Puccinellia limosa, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sziki mézpázsit (Puccinellia limosa, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)



[603] A propagulumok a növények terjesztő szervei. Lehetnek magvak, termések, valamint ivartalan módon létrejött szervek (inda, gyöktörzs, tarack, sarjhagyma stb.).

[604] Gyümölcsnek a nyersen is fogyasztható terméseket nevezzük.

[605] A propagulumok a növények terjesztő szervei. Lehetnek magvak, termések, valamint ivartalan módon létrejött szervek (inda, gyöktörzs, tarack, sarjhagyma stb.).