Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Algák (moszatok)

Algák (moszatok)

Az algák még akkor sem képviselnek egységes rendszertani csoportot, ha a korábban kékalgáknak nevezett cianobaktériumokat ma már inkább a baktériumok, mint az algák között tárgyaljuk. Közös vonásuk, hogy fotoszintézist[619] folytató, gyökerekkel és edénynyalábokkal nem rendelkező, szárra és levélre nem tagolódó, telepes testű szervezetek. Valamennyi törzsük egysejtű formákból ered, és különböző szerveződési szintre jutott el. Ilyen egysejtű algaformákból származtatható nemcsak a többségében autotróf[620] növényvilág, hanem a színanyagokat elvesztett, heterotróf[621] állatvilág is.

Az algák osztályozásában a fotoszintetikus pigmentek[622] összetétele, a fotoszintézis[623] eredményeképpen keletkezett tartalék tápanyagok előfordulása, az ostorok[624] mikroszkópos szerkezete és a testszerveződés milyensége játssza a legfontosabb szerepet. A fő fotoszintetikus pigmenten (klorofill-a) és a karotinoidokon kívül járulékos színanyagokként az ostoros moszatokban és a zöldmoszatokban a klorofill-b, az egybarázdás moszatokban a klorofill-c és a fikobiliproteinek, a vörösmoszatokban a fikobiliproteinek, a többi moszatban pedig a klorofill-c fordul elő. A színanyagok alapján mindenekelőtt a Chlorophyta, a Chromophyta és a Rhodophyta csoportok különíthetők el, de a zöld színű Euglenophyta, a barna Dinophyta, valamint a Cryptophyta csoportok különleges tulajdonságaik és bizonytalan helyzetük miatt is külön tárgyalást igényelnek. A testszerveződés milyensége alapján a legősibb formát azok az ún. monadális alakok képviselik, amelyeknek vegetatív stádiumban is ostoraik[625] vannak, és rendszerint sejtfal nélküliek. A rizopodiális típus szintén sejtfal nélküli, állábas, amőboid forma[626]. A kapszális típus kocsonyás sejtfalat képez. A kokkális típus már szilárd sejtfalú. Ezekből vezethetők le az egyszerű vagy az elágazó fonalat képező trichális típusok. A szifonokladális formák többmagvú sejtekből, a szifonálisak pedig egyetlen tömlő alakú, sokmagvú sejtből állnak. A leglevezetettebb[627] típusok már álszövetet[628] (plectenchyma), illetve valódi szöveteket (szövettelepet) képeznek. Még ezek ostoros ősökből való származását is ostoros gamétáik,[629] illetve zoospóráik[630] jelzik.

Ostoros moszat (Trachelomonas armata var. heterospina, Euglenophyta, Euglenophyceae) (Borics Gábor felvétele)
Ostoros moszat (Trachelomonas armata var. heterospina, Euglenophyta, Euglenophyceae) (Borics Gábor felvétele)



[619] A fotoszintézis folyamata során a növény fényenergia felhasználásával szervetlen anyagokból szerveseket állít elő.

[620] Autotrófok mindazok a szervezetek, amelyek szervetlen anyagokból szerves anyagokat állítanak elő.

[621] Heterotrófok azok a szervezetek, amelyek önálló szervesanyag-előállításra nem képesek. Ezen hiányosságuk miatt az autotrófok által előállított szerves anyagokból élnek.

[622] A fotoszintetikus pigmentek a fotoszintézisben közreműködő színanyagok. Közéjük tartoznak pl. a bakterioklorofillok, a klorofillok, a karotinoidok (karotinok, xantofillok) és a fikobilinfestékek (pl. fikoeritrin, fikocián).

[623] A fotoszintézis folyamata során a növény fényenergia felhasználásával szervetlen anyagokból szerveseket állít elő.

[624] Az ostorok kisebb számú (1-2) és hosszabb, a csillók pedig nagyobb számú és rövidebb, sejtből kitüremkedő képződmények. Leggyakrabban a sejtek mozgatásában működnek közre.

[625] Az ostorok kisebb számú (1-2) és hosszabb, a csillók pedig nagyobb számú és rövidebb, sejtből kitüremkedő képződmények. Leggyakrabban a sejtek mozgatásában működnek közre.

[626] Az állábas vagy amőboid szervezetek olyan sejtfal nélküli egysejtűek, amelyek citoplazmatikus sejtnyúlványaikkal helyváltoztatásra vagy táplálékfelvételre képesek.

[627] Levezetett egy élőlénycsoport vagy egy tulajdonság, ha a törzsfejlődési ismeretek alapján egy elsődleges, ősibb csoportból, illetve tulajdonságból származtatható. A levezetett csoport vagy tulajdonság a törzsfejlődés folyamán nemcsak bonyolultabbá válással, hanem egyszerűsödéssel (pl. redukcióval, összenövéssel vagy abortusszal) is létrejöhetett. Ennek alapján nem indokolt, ha az egyszerűbb szerveződést minden egyéb megfontolás nélkül fejletlenebbnek, a bonyolultabbat pedig fejlettebbnek tekintjük.

[628] Az álszövet (plectenchyma) sejtfonalak szoros egymás mellé rendeződéséből vagy keletkezésüket követő összenövéséből létrejött, szövetnek látszó test.

[629] Az ostoros gaméták vagy planogaméták önálló mozgásra képes, ostoros ivarsejtek.

[630] Zoospóra vagy rajzóspóra az önálló mozgásra képes, ostorral (ostorokkal), illetve csillókkal ellátott spóra.