Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Az ostoros moszatok törzse - Euglenophyta

Az ostoros moszatok törzse - Euglenophyta

Mintegy 800 fajukat ismerjük. Viszonylag nagy termetű, monadális szerveződési szinten megrekedt, de esetenként kapszális formát is öltő, zöld színű algák. Az állat- és a növényvilág határán állnak. Őseikből származtatható mind a növény-, mind pedig az állatvilág. Különleges tulajdonságuk, hogy sejtjeik dugóhúzószerűen körbecsavarodnak. Sejtjeik egy fehérjékből felépülő rugalmas, barázdákkal tarkított burokkal (pellicula) borítottak, vagy - mint pl. a Trachelomonas nemzetség tagjai - vas berakódásától barna színű tokban (lorica) helyezkednek el. Egy vagy két ostoruk[631] egy kiöblösödő bemélyedés, az ún. ampulla alapjáról, bazális testekből ered. A két ostor közül gyakran csak a hosszabbik ismerhető fel könnyen. Az ampullába lüktető vakuólumok torkollanak. A bazális testek mellett egy fotoreceptor[632] is felismerhető, amely a karotinoidtartalmától[633] sárga vagy vörös szemfolttal (stigma) együtt a fényt érzékeli. Fotoszintetikus színanyagaik[634] hasonlóak a zöldmoszatokéihoz. Színtestjeik korong vagy csillag alakúak, három membrán által határoltak. A harmadik, legkülső membránréteg az endoplazmatikus retikulumból (ER) származó ún. periplasztidiális ER. Tilakoidjaik is hármas rétegződésűek. A színtestek gyakran pirenoidot[635] is tartalmaznak. Tartalék tápanyaguk zsíros olaj, valamint paramilon[636].

Ostoros moszat (Phacus gigas, Euglenophyta, Euglenophyceae) (Borics Gábor felvétele)
Ostoros moszat (Phacus gigas, Euglenophyta, Euglenophyceae) (Borics Gábor felvétele)

Ostoros moszat (Trachelomonas armata var. heterospina, Euglenophyta, Euglenophyceae) (Borics Gábor felvétele)
Ostoros moszat (Trachelomonas armata var. heterospina, Euglenophyta, Euglenophyceae) (Borics Gábor felvétele)

Ostoros moszat (Strombomonas maxima, Euglenophyta, Euglenophyceae) (Borics Gábor felvétele)
Ostoros moszat (Strombomonas maxima, Euglenophyta, Euglenophyceae) (Borics Gábor felvétele)

Hosszanti kettéosztódással szaporodnak. Ivaros szaporodásuk nem ismert. Sejtjeik osztódáskor először az ostorokkal ellátott végen fűződnek be. Kedvezőtlen feltételek mellett elveszítik ostoraikat és egy kocsonyás anyaggal veszik magukat körbe. Ezt követően többszörös osztódással kocsonyás telepet képeznek (palmella állapot). A kiszáradás ellen ciszták[637] kialakításával védekeznek; ebben a formában szél által is terjednek.

Legnagyobb számban tápanyagban gazdag vizekben tenyésznek. Tömegesen fordulnak elő trágyalében, szennyvizekben és eutróf[638] pocsolyákban. Legismertebb nemzetségeik az Euglena, a Trachelomonas és a Phacus .

Ostoros moszat (Euglena deses, Euglenophyta, Euglenophyceae) (Borics Gábor felvétele)
Ostoros moszat (Euglena deses, Euglenophyta, Euglenophyceae) (Borics Gábor felvétele)

Ostoros moszat (Trachelomonas armata var. heterospina, Euglenophyta, Euglenophyceae) (Borics Gábor felvétele)
Ostoros moszat (Trachelomonas armata var. heterospina, Euglenophyta, Euglenophyceae) (Borics Gábor felvétele)

Ostoros moszat (Phacus gigas, Euglenophyta, Euglenophyceae) (Borics Gábor felvétele)
Ostoros moszat (Phacus gigas, Euglenophyta, Euglenophyceae) (Borics Gábor felvétele)



[631] Az ostorok kisebb számú (1-2) és hosszabb, a csillók pedig nagyobb számú és rövidebb, sejtből kitüremkedő képződmények. Leggyakrabban a sejtek mozgatásában működnek közre.

[632] A fotoreceptor szó magyar megfelelője: fényérzékelő.

[633] A fotoszintetikus pigmentek a fotoszintézisben közreműködő színanyagok. Közéjük tartoznak pl. a bakterioklorofillok, a klorofillok, a karotinoidok (karotinok, xantofillok) és a fikobilinfestékek (pl. fikoeritrin, fikocián).

[634] A fotoszintetikus pigmentek a fotoszintézisben közreműködő színanyagok. Közéjük tartoznak pl. a bakterioklorofillok, a klorofillok, a karotinoidok (karotinok, xantofillok) és a fikobilinfestékek (pl. fikoeritrin, fikocián).

[635] A pirenoid fehérjetartalmú magból és az azt körülvevő keményítőrétegekből álló test. Moszatok sejtjeiben fordul elő.

[636] A paramilon a keményítőhöz hasonló, de jóddal nem kékre festődő poliszacharid.

[637] A ciszta (cysta) a kedvezőtlen időszak átvészelését szolgáló, rendszerint vízveszteség következtében összehúzódott és vastag burokkal körülvett (betokozódott) szaporítóképlet (pl. spóra, sporangium).

[638] Eutróf vizek a növények tápanyagaiban - mindenekelőtt foszforban és nitrogénben - gazdag vizek.