Növénytan
Kevés fajszámúak; rendszertani besorolásuk bizonytalan. Mindössze kb. 120 fajukat ismerjük. Többségükben két ostorú[639] egysejtűek, ún. monadális típusúak. Ritkán előfordulnak közöttük bonyolultabb, kapszális és trichális szerveződésűek is. Nevüket barázdájukról kapták, amely aszimmetrikus testük ostor felőli végétől ferdén húzódik a sejt másik pólusáig. Sejtfalukat fehérjelemezekből felépülő pellikula helyettesíti. Ostoraik, amelyek közül a hosszabb kettő, a rövidebb pedig egy sorban szőröket visel, a sejt elülső végén lévő garatból erednek, és rendszerint előre, ritkábban hátrafelé irányulnak. A garatot inger hatására elmozduló testecskék, ún. ejektoszómák bélelik ki. Színtestjeik a klorofillok és a karotinoidok[640] mellett fikoeritrint és fikocianint[641] is tartalmaznak. Kloroplasztiszaikat a bennük található csökevényes sejtmag (nucleomorph) alapján a vörösmoszatok rokonságából származtatják. Feltételezések szerint ezek eukariotikus endoszimbiontákként[642] kerültek sejtjeikbe. Asszimilációs termékük pirenoidra[643] rárakódott keményítő. Ennek szemcséi a kloroplasztiszokon kívül, de a periplasztidiális endoplazmatikus retikulumon belül helyezkednek el. Ivartalanul hosszanti kettéosztódással szaporodnak. Ivaros szaporodásuk nem ismert. A Cryptomonas fajok mezotróf vizekben[644] élnek. A Rhodomonas fajok mind édesvizekben, mind tengerekben előfordulnak.
[639] Az ostorok kisebb számú (1-2) és hosszabb, a csillók pedig nagyobb számú és rövidebb, sejtből kitüremkedő képződmények. Leggyakrabban a sejtek mozgatásában működnek közre.
[640] A fotoszintetikus pigmentek a fotoszintézisben közreműködő színanyagok. Közéjük tartoznak pl. a bakterioklorofillok, a klorofillok, a karotinoidok (karotinok, xantofillok) és a fikobilinfestékek (pl. fikoeritrin, fikocián).
[641] A fotoszintetikus pigmentek a fotoszintézisben közreműködő színanyagok. Közéjük tartoznak pl. a bakterioklorofillok, a klorofillok, a karotinoidok (karotinok, xantofillok) és a fikobilinfestékek (pl. fikoeritrin, fikocián).
[642] Az endoszimbionta elmélet szerint a mitokondriumok, a színtestek, az ostorok és a csillók eukarióta amőboid sejtek által bekebelezett prokarióta sejtekből származnak. A bekebelezés eredményeképpen mindkét fél számára előnyös kapcsolat (szimbiózis) jött létre.
[643] A pirenoid fehérjetartalmú magból és az azt körülvevő keményítőrétegekből álló test. Moszatok sejtjeiben fordul elő.
[644] Mezotrófok a közepes szervesanyag-termelő képességű vizek.