Növénytan
Mintegy 1000 fajukat ismerjük. Monadális, rizopodiális és kapszá- lis szerveződési szintek mellett kevés kokkális és trichális típus is előfordul ebben a törzsben. Barna színük miatt, amelyet különleges xantofilljaik,[645] a diadinoxantin, a dinoxantin és a peridinin okoznak, a sárgás- és a barnamoszatokkal együtt gyakran a Chromophyta törzsbe sorolják őket. Ezektől azonban asszimilációs termékeikben - amelyek olaj, keményítő és más, keményítőszerű szénhidrátok - jelentősen különböznek. Cellulóz lapkákból felépülő páncéljukban hossz- és harántirányú barázda húzódik. A két barázda találkozásánál két, finoman szőrözött ostor ered. Ezek a barázdákon húzódnak végig. Kloroplasztiszukat három membrán borítja, amelyek külső rétege nincs kapcsolatban az endoplazmatikus retikulummal. A tilakoidok hármas kötegekben állnak. Sejtmagjuk különlegessége, hogy benne a baktériumokéihoz hasonló szerkezetű kromoszómák az interfázisban is felismerhetők. Mitóziskor a sejtmaghártyájuk nem bomlik fel, és magorsófonalak sem jönnek létre. A sejtek hosszanti osztódása mellett ivaros szaporodásuk is ismert. Kedvezőtlen környezeti feltételek mellett ivaros úton cisztákat (hypnozygota) képeznek.
Legtöbb fajuk a meleg tengerekben él, de képviselőik mindenféle vízben előfordulnak. Az autotrófok[646] mellett gyakoriak a színtelen, ragadozó vagy parazita módon táplálkozó alakok. A hideg tengerekben nagy egyedszámukkal tűnnek ki. A fitoplankton[647] fontos alkotói. A lebegtetést nyúlványaikkal segítik elő. Tengerben élő egyes nemzetségeik (pl. Ceratium, Peridinium, Noctiluca) fény kibocsátására képesek. A Gymnodinium és a Gonyaulax fajok tömegesen elszaporodva toxinjaikkal[648] halpusztulást okozhatnak, és az őket fogyasztó kagylókon keresztül az emberre is halálos veszélyt jelenthetnek. A Cystodinium nemzetség fajai félhold vagy orsó alakúak. Nyáron a Balatonban megtalálható a balatoni fecskemoszat (Ceratium hirundinella) . Tömeges megjelenése a tó eutrofizációját[649] jelzi.
[645] A fotoszintetikus pigmentek a fotoszintézisben közreműködő színanyagok. Közéjük tartoznak pl. a bakterioklorofillok, a klorofillok, a karotinoidok (karotinok, xantofillok) és a fikobilinfestékek (pl. fikoeritrin, fikocián).
[646] Autotrófok mindazok a szervezetek, amelyek szervetlen anyagokból szerves anyagokat állítanak elő.
[647] A planktonnövényzetet (fitoplanktont) a vízben lebegő, mikroszkopikus moszatok alkotják.
[648] Toxikusak a mérgező, vagy mérget tartalmazó anyagok. Magát a méreganyagot toxinnak nevezzük. A toxicitás mindig koncentrációfüggő.
[649] Eutróf vizek a növények tápanyagaiban - mindenekelőtt foszforban és nitrogénben - gazdag vizek.