Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A haptonémás moszatok törzse - Haptophyta

A haptonémás moszatok törzse - Haptophyta

Mintegy 250 fajukat ismerjük. Döntő részben monadális szerveződési szintű algák tartoznak ide, de előfordulnak közöttük kapszális, kokkális és trichális típusok is. Két ostoruk[650] egyenlő hosszúságú, szőrtelen. Nevüket az ostorok mellett megtalálható fonalszerű függelékről, a haptonémáról kapták, amely a rögzítést szolgálja. A sejt felszínét a Golgi-vezikulumokban képződött pikkelyek vagy csomók borítják. Színtestjeiket periplasztidiális endoplazmatikus retikulum vonja be. Tilakoidjaik hármasával alkotnak gránumokat. Szemfoltjuk a kloroplasztisz membránja alatt van. Tartalék anyagaik a poliszacharid krizolaminarin, olaj vagy paramilon[651].

Haptonémás moszat (Rhipidodendron huxlei, Haptophyta, Haptophyceae) (Borics Gábor felvétele)
Haptonémás moszat (Rhipidodendron huxlei, Haptophyta, Haptophyceae) (Borics Gábor felvétele)

Legtöbbjük a tengeri plankton[652] alkotója. A Prymnesiales rend egyes fajai amőboid[653] alakot vehetnek fel és egész Chlorella-sejteket kebelezhetnek be. A Prymnesium parvum sós tavakban tömegesen elszaporodhat. Haptonémája segítségével megtelepedhet a halak kopoltyúján és toxintermelésével[654] halpusztulást okozhat.



[650] Az ostorok kisebb számú (1-2) és hosszabb, a csillók pedig nagyobb számú és rövidebb, sejtből kitüremkedő képződmények. Leggyakrabban a sejtek mozgatásában működnek közre.

[651] A paramilon a keményítőhöz hasonló, de jóddal nem kékre festődő poliszacharid.

[652] A fitoplankton vizekben lebegő, többnyire mikroszkopikus méretű növényeket tartalmazó élőlényközösség.

[653] Az állábas vagy amőboid szervezetek olyan sejtfal nélküli egysejtűek, amelyek citoplazmatikus sejtnyúlványaikkal helyváltoztatásra vagy táplálékfelvételre képesek.

[654] Toxikusak a mérgező, vagy mérget tartalmazó anyagok. Magát a méreganyagot toxinnak nevezzük. A toxicitás mindig koncentrációfüggő.