Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A zöldmoszatok törzse - Chlorophyta

A zöldmoszatok törzse - Chlorophyta

A zöldmoszatok törzsébe mintegy 11 000 faj tartozik. Fosszilis[655] maradványaikat már a kambriumkori[656] rétegekből is kimutatták. Fotoszintetikus pigmentjeik[657] megegyeznek a hajtásos növényekéivel. Rendkívül változatos testük lehet monadális, trichális, szifonális, álszövetes vagy akár szövettelepes szerve- ződésű is. Ősibb, sejtfal nélküli típusaik sejtjeiben vakuólumok helyett lüktető űröcskék vannak, amelyek folyamatosan pumpálják kifelé a beáramló vizet. Később kialakult formáik már sejtfalasak, és sejtjeikben egy nagy központi vakuólumot is tartalmaznak. Az említettekhez hasonló ősi tulajdonságok már csak a többnyire 2 vagy 4 egyforma hosszú ostort[658] viselő és vörös szemfolttal (stigma) is ellátott zoospóráikban[659] és ivarsejtjeikben fordulnak elő. A járommoszatok osztályában már a zoospórák és az ivarsejtek is ostor nélküliek.

Gránumokat alkotó színtestjeiket csak kettős membrán határolja. A színtestek az ősibb formákban serleg, a levezetettebbekben[660] háló, csillag, spirális vonalban lefutó szalag, korong vagy más alakúak. Gyakran tartalmaznak pirenoidokat[661]. Tartalék tápanyaguk keményítő, esetleg zsíros olaj. Sejtfaluk gyakran belül cellulóz-, kívül pedig pektinrétegekből épül fel.

Zygnema zöldmoszat két csillagszerű, pirenoidos színtesttel (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Zygnema zöldmoszat két csillagszerű, pirenoidos színtesttel (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Ivartalanul szétdarabolódással, meiotikusan képződött zoo-,[662] illetve aplanospórákkal[663] vagy mitospórákkal[664] szaporodnak. A kedvezőtlen időszakot kitartósejtekkel[665] is átvészelhetik. Ivaros szaporodásuk izo-, anizo- vagy oogámia. A gaméták[666] mindig egysejtű ivarszervekben (gametangiumokban) képződnek. A 2-3 sejtfalréteggel körülvett, tartalék tápanyagokat raktározó zigóta[667] is gyakran átvészeli a kedvezőtlen időszakot (pl. a víz kiszáradását).

Döntő többségük édesvízi, de képviselőik megtalálhatók a tengerekben is. Ez utóbbiakban mindenekelőtt a meleg vizek bentoszát[668] kedvelik. Szárazföldi képviselőik talajokban, levelek felszínén /ún. epifitonokként/,[669] fák kérgén és más nedves helyeken (pl. sárban, havon, jégen) fordulnak elő. Osztályokba sorolt három fejlődési sorozatuk különböző szerveződési szinteket ért el.

A zöldmoszatok (Chlorophyceae) osztályában mindenekelőtt mona- dális, trichális, szifonokladális és szifonális szerveződési szint fordul elő. A Volvocales rendbe tartozó fajok ostorokkal mozognak és sejttársulásokat (colonia, coenobium) alkotnak. Akár 20000 sejtet is tartalmazó kocsonyás cönóbiumaik már szabad szemmel is észrevehetők. A Chlamydomonas fajok szilárd sejtfalúak, de két ostorral önálló mozgásra is képesek. A Pediastrum, a Chlorella és a Scenedesmus fajok kokkális sejtjei gyakran sejttársulásokat képeznek. Az Ulothrix fajok teste el nem ágazó fonalakból áll. A Cladophora fajok sejtjei szifonokladálisak, a Codium, a Caulerpa és az Acetabularia ("ernyőalga") fajokéi pedig szifonálisak. A tengeri saláta (Ulva lactuca) és az Enteromorpha fajok szövettelepeket alkotnak.

Zöldmoszat (Volvox aureus, Chlorophyta, Chlorophyceae) (Fehér Gizella felvétele)
Zöldmoszat (Volvox aureus, Chlorophyta, Chlorophyceae) (Fehér Gizella felvétele)

Zöldmoszat (Volvulina steinii, Chlorophyta, Chlorophyceae) (Borics Gábor felvétele)
Zöldmoszat (Volvulina steinii, Chlorophyta, Chlorophyceae) (Borics Gábor felvétele)

Zöldmoszat (Pediastrum duplex, Chlorophyta, Chlorophyceae) (Fehér Gizella felvétele)
Zöldmoszat (Pediastrum duplex, Chlorophyta, Chlorophyceae) (Fehér Gizella felvétele)

Tengeri saláta (Ulva lactuca, Chlorophyceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Tengeri saláta (Ulva lactuca, Chlorophyceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Az ostor nélküli zöldmoszatok vagy járommoszatok (Zygnematophyceae = Conjugatae) osztályába tartozó fajok döntő többsége egysejtű. Előfordulnak közöttük a sejttársulás szintjére jutott, el nem ágazó fonalas, könnyen sejtalkotóikra széteső szervezetek is. Sejtjeik mindig egy sejtmagvúak, ostor nélküliek. Ivartalanul osztódással, ivarosan a sejteket összekötő kopulációs[670] csatorna, ún. járom segítségével, konjugációval szaporodnak. Ismertebb nemzetségeik a Closterium, a Micrasterias, a Cosmarium, a Spirogyra, a Zygnema és a Mougeotia.

Járommoszat (Closterium dianae, Chlorophyta, Zygnematophyceae) (Fehér Gizella felvétele)
Járommoszat (Closterium dianae, Chlorophyta, Zygnematophyceae) (Fehér Gizella felvétele)

Járommoszat (Micrasterias cf. rotata, Chlorophyta, Zygnematophyceae) (Schmidt Antal felvétele)
Járommoszat (Micrasterias cf. rotata, Chlorophyta, Zygnematophyceae) (Schmidt Antal felvétele)

Járommoszat (Cosmarium reniforme, Chlorophyta, Zygnematophyceae) (Fehér Gizella felvétele)
Járommoszat (Cosmarium reniforme, Chlorophyta, Zygnematophyceae) (Fehér Gizella felvétele)

Zygnema zöldmoszat két csillagszerű, pirenoidos színtesttel (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Zygnema zöldmoszat két csillagszerű, pirenoidos színtesttel (Fridvalszky Lóránt felvétele)

A csillárkamoszatok (Charophyceae) osztályába tartozó növények telepes teste a megtévesztésig hasonlít a virágos növények testére. Rizoidákkal[671] az aljzathoz kötődnek, csomókra (nodus) és szárközökre (internodium) tagolódnak, és csomóikból örvösen álló oldalágak erednek. Ivaros szaporodásuk oogoniogámia: a női ivarszervben (oogonium) elhelyezkedő mozdulatlan petesejtet a hímivarszervből (antheridium) kiszabaduló kétostoros hímivarsejtek (spermatozoidok) termékenyítik meg. Az idetartozó fajok elsősorban sekély tavakban és árkokban alkotnak sűrű gyepet. Legismertebb képviselőik a Chara és a Nitella nemzetségekbe tartoznak.

Csillárkamoszat (Chara vulgaris, Characeae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Csillárkamoszat (Chara vulgaris, Characeae) (Turcsányi Gábor felvétele)



[655] Fosszília (kövület) a Föld története folyamán egykor élt és megkövesedett állapotban fennmaradt élőlény.

[656] Az 590 millió éve kezdődött és 200 millió éve befejeződött földtörténeti ókor (paleozoikum) korszakai egymás után a kambrium, az ordovicium, a szilur, a devon, a karbon és a perm. Az ezekben keletkezett üledékek alsó rétegei korábban, felső rétegei pedig később keletkeztek. Ennek alapján megkülönböztetünk pl. alsó és felső devon korszakokat.

[657] A fotoszintetikus pigmentek a fotoszintézisben közreműködő színanyagok. Közéjük tartoznak pl. a bakterioklorofillok, a klorofillok, a karotinoidok (karotinok, xantofillok) és a fikobilinfestékek (pl. fikoeritrin, fikocián).

[658] Az ostorok kisebb számú (1-2) és hosszabb, a csillók pedig nagyobb számú és rövidebb, sejtből kitüremkedő képződmények. Leggyakrabban a sejtek mozgatásában működnek közre.

[659] Zoospóra vagy rajzóspóra az önálló mozgásra képes, ostorral (ostorokkal), illetve csillókkal ellátott spóra.

[660] Levezetett egy élőlénycsoport vagy egy tulajdonság, ha a törzsfejlődési ismeretek alapján egy elsődleges, ősibb csoportból, illetve tulajdonságból származtatható. A levezetett csoport vagy tulajdonság a törzsfejlődés folyamán nemcsak bonyolultabbá válással, hanem egyszerűsödéssel (pl. redukcióval, összenövéssel vagy abortusszal) is létrejöhetett. Ennek alapján nem indokolt, ha az egyszerűbb szerveződést minden egyéb megfontolás nélkül fejletlenebbnek, a bonyolultabbat pedig fejlettebbnek tekintjük.

[661] A pirenoid fehérjetartalmú magból és az azt körülvevő keményítőrétegekből álló test. Moszatok sejtjeiben fordul elő.

[662] Zoospóra vagy rajzóspóra az önálló mozgásra képes, ostorral (ostorokkal), illetve csillókkal ellátott spóra.

[663] Az aplanospóra ostor nélküli, önálló mozgásra képtelen spóra.

[664] Mitospórák a számtartó sejtosztódással (mitózissal) keletkező spórák. Az őket képező sejtek kromoszómaszámával megegyezően lehetnek egyszeres vagy kétszeres kromoszómaszámúak.

[665] A kitartósejtek (akineta) a baktériumok sejtjeiből vagy a moszatok vegetatív sejtjeiből képződő vastag falú, önálló mozgásra nem képes sejtek. Feladatuk a kedvezőtlen időszak átvészelése.

[666] Gamétáknak az ivarsejteket nevezzük.

[667] Zigóta a két ivarsejt (gameta) vagy két ellenkező nemű sejtmag egyesülésével (karyogamia) létrejött sejt.

[668] Bentosz a vízfenék és az üledék élővilága.

[669] A fánlakó növények (epifitonok) nem a talajon, hanem más növények (leginkább fák) lombkoronájában élnek, kihasználva az ottani jobb fény- és csapadékviszonyokat. Elsősorban a trópusi esőerdőkre jellemzők, ahol főképp zuzmók, mohák, páfrányok, kosborfélék és broméliafélék tartoznak életformacsoportjukba. Tápanyagaikat és a vizet a támasztékul szolgáló növény korhadó kérgéből, valamint a leülepedő porból veszik föl. Hazánkban kevés zuzmó- és mohafaj, valamint a félélősködő fagyöngy és sárgafagyöngy (fakín) alkotja a szegényes epifiton flórát.

[670] A kopuláció egyesülést, közösülést jelent.

[671] Rizoida vagy rizoidaszerű az az elágazó, gyökérszerű hifaképződmény, amely a gomba rögzítését és tápanyagfelvételét szolgálja.