Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A sárgásmoszatok törzse - Heterokontophyta (Chrysophyta)

A sárgásmoszatok törzse - Heterokontophyta (Chrysophyta)

Mintegy 13 000 fajuk ismert. A monadoid típustól a szifonálisig, illetve a szövettelepig minden szerveződési típus előfordul közöttük. Az eltérő alak ellenére mikroszkópos felépítésük igen hasonló. A törzsbe olyan párhuzamosan fejlődött osztályok tartoznak, amelyek fajai a zöld klorofillt[672] elfedő valamilyen specifikus xantofill festék jelenléte miatt sárgászöld, sárga vagy barna színűek. Hasonló színeződésük miatt a Dinophyta és a Haptophyta törzseket is sokan - Chromophyta néven - a sárgásmoszatokkal egy törzsbe vonják. A sárgás-, sárgászöld, kova- és barnamoszatok külön törzsben való tárgyalását leginkább fotoszintetikus[673] produktumaik (a poliszacharid laminarin és krizolaminarin, a cukoralkohol mannit, valamint zsíros olaj) azonossága indokolja. Sejtfalaikat pótlólagos rétegek erősítik. Két ostoruk[674] eltérő. Az egyik előre néz és két sorban szőrözött, a másik hátrafelé hajlik és csupasz. Színtestjeiket a kettős határolóhártya mellett periplasz- tidiális endoplazmatikus retikulum is borítja. Csak e törzs tagjaira jellemző különleges tulajdonság, hogy közvetlenül a színtestek belső határolóhártyája alatt egy hármas rétegződésű tilakoidgyűrű húzódik. Ezen belül is - éppúgy, mint az ostoros moszatok és a kétbarázdás moszatok törzsében - a tilakoidok hármasával alkotnak gránumokat. Ha a szemfolt jelen van, az a kloroplasztiszokban, az ostorok alapja közelében helyezkedik el. Ivartalanul zoo-,[675] aplano-[676] vagy mitospórákkal[677] szaporodnak. Egyes csoportjaiknál ivaros szaporodást is megfigyeltek.

A sárgamoszatok (Chrysophyceae) osztályának színét a fukoxantin klorofillokkal szembeni túlsúlya adja. Mintegy 1000 fajuk túlnyomó többsége egysejtű: monadális, rizopodiális, kapszális vagy kokkális szerveződési szintű. Kevés trichális forma is előfordul közöttük. Plazmájuk áttetsző. Többségükben édesvizekben, kisebb mértékben brakk-[678] és tengervízben élnek. Az osztály ismertebb nemzetségei a Dinobryon, a Synura és a Prymnesium.

Sárgamoszat (Synura petersenii, Chrysophyta, Chrysophyceae) (Borics Gábor felvétele)
Sárgamoszat (Synura petersenii, Chrysophyta, Chrysophyceae) (Borics Gábor felvétele)

A sárgászöld moszatok (Xanthophyceae = Heterokontae) mintegy 500 fajából hiányzik a fukoxantin, aminek következtében sárgászöld színűek. Amőboid[679] és monadális szerveződési típustól kezdődően a szifonálisig igen változatos felépítésűek. Cellulózból és pektinből felépülő sejtfaluk sok kovát tartalmaz. Plazmájuk, az előző osztály tagjaihoz hasonlóan, áttetsző. Nyirkos talajokon, folyók partján, kiszáradó medrekben él a gombostűfejmoszat (Botrydium granulatum). Fontosabb nemzetségeik még a Tribonema és a Vaucheria.

A kovamoszatok (Bacillariophyceae = Diatomeae) osztályába mintegy 10 000 kokkális szerveződésű moszatfaj tartozik. Sejtfalukat két, szappantartószerűen egymásba illeszkedő kovahéj alkotja . Ennek nagyobb, fölső része az epitéka, kisebb, alsó része pedig a hipotéka. A kettőt elválasztó rész az öv. A kovaváz különböző oldalai egymástól eltérő mintázatúak. A mintázat, valamint a sejt alakja és mérete a fajra jellemző. A Centrales rendbe tartozó fajaik sugaras, a Pennales rendbe tartozók kétoldali szimmetriájúak. Az előbbibe pl. a Melosira, a Stephanodiscus és a Cyclotella, az utóbbiba pedig a Navicula, a Gomphonema, a Cymbella, a Diatoma stb. fajok tartoznak. A bentosz[680] és a víz alatti perifiton[681] fontos alkotói.

Kovamoszat (Cyclotella pullata, Heterokontophyta, Bacillariophyceae) scanning elektronmikroszkópos felvétele (Padisák Judit felvétele)
Kovamoszat (Cyclotella pullata, Heterokontophyta, Bacillariophyceae) scanning elektronmikroszkópos felvétele (Padisák Judit felvétele)

Kovamoszat (Stephanodiscus neoastraea, Chrysophyta, Chrysophyceae) (Borics Gábor felvétele)
Kovamoszat (Stephanodiscus neoastraea, Chrysophyta, Chrysophyceae) (Borics Gábor felvétele)

Kovamoszat (Cyclotella radiosa, Heterokontophyta, Bacillariophyceae) (Fehér Gizella felvétele)
Kovamoszat (Cyclotella radiosa, Heterokontophyta, Bacillariophyceae) (Fehér Gizella felvétele)

Kovamoszat (Gomphonema sp., Chrysophyta, Chrysophyceae) (Fehér Gizella felvétele)
Kovamoszat (Gomphonema sp., Chrysophyta, Chrysophyceae) (Fehér Gizella felvétele)

Nád kovamoszatokat (Chrysophyta, Bacillariophyceae) tartalmazó perifitonja (Lakatos Gyula felvétele)
Nád kovamoszatokat (Chrysophyta, Bacillariophyceae) tartalmazó perifitonja (Lakatos Gyula felvétele)

A barnamoszatok (Phaeophyceae) osztályába tartozó mintegy 1500 faj a xantofilloktól[682] (fukoxantin, violaxantin, zeaxantin, diatoxantin) nyeri színét. Az algák között a legmagasabb szerveződési szintet elért, szinte kizárólag tengerekben élő szervezetek . Fonalas formák mellett álszövetes[683] és valódi szövetes típusaik is ismertek. Fontosabb nemzetségeik a Macrocystis, a Laminaria, a Sargassum és a Fucus. Egyes fajaik testükben a kálium-jodidot kiemelkedően nagy mennyiségben koncentrálják. Sejtfaluk alginsav-tartalmából alginátot állítanak elő, amit kolloidális tulajdonságai miatt a textil-, a kozmetikai, a gyógyszer- és az élelmiszeripar, valamint a filmgyártás sokoldalúan hasznosít. Emberi fogyasztásra és takarmányozásra is alkalmasak.

Barnamoszatok a Csendes-óceánban (Csáky Péter felvétele)
Barnamoszatok a Csendes-óceánban (Csáky Péter felvétele)

Tengeri barnamoszatfaj (Laminaria sp.) (Turcsányi Gábor felvétele)
Tengeri barnamoszatfaj (Laminaria sp.) (Turcsányi Gábor felvétele)



[672] A fotoszintetikus pigmentek a fotoszintézisben közreműködő színanyagok. Közéjük tartoznak pl. a bakterioklorofillok, a klorofillok, a karotinoidok (karotinok, xantofillok) és a fikobilinfestékek (pl. fikoeritrin, fikocián).

[673] A fotoszintézis folyamata során a növény fényenergia felhasználásával szervetlen anyagokból szerveseket állít elő.

[674] Az ostorok kisebb számú (1-2) és hosszabb, a csillók pedig nagyobb számú és rövidebb, sejtből kitüremkedő képződmények. Leggyakrabban a sejtek mozgatásában működnek közre.

[675] Zoospóra vagy rajzóspóra az önálló mozgásra képes, ostorral (ostorokkal), illetve csillókkal ellátott spóra.

[676] Az aplanospóra ostor nélküli, önálló mozgásra képtelen spóra.

[677] Mitospórák a számtartó sejtosztódással (mitózissal) keletkező spórák. Az őket képező sejtek kromoszómaszámával megegyezően lehetnek egyszeres vagy kétszeres kromoszómaszámúak.

[678] A brakkvíz kevert sós- és édesvíz.

[679] Az állábas vagy amőboid szervezetek olyan sejtfal nélküli egysejtűek, amelyek citoplazmatikus sejtnyúlványaikkal helyváltoztatásra vagy táplálékfelvételre képesek.

[680] Bentosz a vízfenék és az üledék élővilága.

[681] A perifitont a víz alá merült köveket, növényeket és más tárgyakat borító növényi és állati szervezetek, valamint hulladékaik alkotják.

[682] A fotoszintetikus pigmentek a fotoszintézisben közreműködő színanyagok. Közéjük tartoznak pl. a bakterioklorofillok, a klorofillok, a karotinoidok (karotinok, xantofillok) és a fikobilinfestékek (pl. fikoeritrin, fikocián).

[683] Az álszövet (plectenchyma) sejtfonalak szoros egymás mellé rendeződéséből vagy keletkezésüket követő összenövéséből létrejött, szövetnek látszó test.