Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A zuzmók törzse - Lichenes

A zuzmók törzse - Lichenes

A zuzmók igen különleges élőlények, hiszen cianobaktériumok vagy moszatok (fotobionta) és gombák (mikobionta) tartós együttéléséből keletkeztek. Azért minősíthetjük őket speciális szervezeteknek, mert alkotóikhoz képest minőségileg más morfológiai és fiziológiai tulajdonságokkal rendelkeznek és azoktól eltérő élőhelyeket népesítenek be. A cianobaktériumok közül pl. a Chroococcus, a Gloeocapsa és a Nostoc nemzetségek, a zöldmoszatok közül a Trebouxia, a Trentepohlia, a Pleurococcus, a Cystococcus és a Chlorella nemzetségek, míg a tömlősgombák közül az apotéciumképző[690] Lecanorales rend, ritkábban a peritéciumképzők[691] közül a Sphaeriales rend, illetve elvétve a bazídiumos gombák közül a Clavariaceae és a Tricholomataceae családok tagjai vesznek részt a képzésükben.

Mintegy 20 000 fajukat ismerjük. Összetevőik külön is tenyészthe-tők, de a gombák gyengén növekszenek. Telepes testük[692] lehet homoiomer, ha a gombahifák között az algák (gonidiumok) egyenletesen oszlanak el, illetve heteromer, ha a hifák és a gonidiumok külön rétegekbe rendeződnek. Az előbbiek testének alakját az egymással összefonódó gomba- és algafonalak vagy az algák által kiválasztott kocsonyás anyagok határozzák meg. A heteromer telep fölső és alsó oldalát a gomba által kialakított tömör kéregréteg alkotja, amelyek között egy lazább szövedékű, és egy sok algát tartalmazó réteg (gonidiumréteg) helyezkedik el. A gombafonalak az algák sejtfalaiba vagy sejtjeibe is behatolnak.

A zuzmókat alkotó moszatok csaknem kizárólag vegetatív úton - ha egysejtűek, mitospórákkal[693] - szaporodnak. A gombák termőtesteket[694] /többnyire apo-[695] téciumokat/[696] és meiospórákat[697] /többnyire aszkospórákat/ képeznek, amelyeknek új telep képzéséhez találkozniuk kell az algapartnerrel. Apotéciumaik[698] egyes nemzetségekben kiemelke-dő, bokor, serleg, csésze, tölcsér stb. alakú teleprészeken, ún. podéciumokon képződnek. A szo-ráliumokban - amelyek a telep bel-sejében kialakult, gombahifákkal körülvett algasejtekből képződött, változatos alakú képződmények - a kéreg felszakadásával szabaddá váló lisztszerű szorédium képző-dik, amelyben a két partner együtt terjed. Az izidiumok - a telep felszínén létrejött, kéregréteggel borított gömb, pikkely, pálcika vagy korall alakú kitüremkedések - hasonlóképpen a széllel terjedve terjesztik a telepet.

Lecanora conizaeoides (Lecanoraceae) zuzmó apotéciumai (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)
Lecanora conizaeoides (Lecanoraceae) zuzmó apotéciumai (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)

Parmelia glabratula (Parmeliaceae) zuzmó izidiumai (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)
Parmelia glabratula (Parmeliaceae) zuzmó izidiumai (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)

Peltigera praetextata (Peltigeraceae) zuzmó izidiumai (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)
Peltigera praetextata (Peltigeraceae) zuzmó izidiumai (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)

Növekedési formájuk alapján megkülönböztetünk kéregtelepű zuzmókat, leveles vagy lombos zuzmókat és bokros zuzmókat. Kéregtelepű zuzmó pl. a térképzuzmó (Rhizocarpon geographicum), és a betűzuzmó (Graphis scripta) . Leveles zuzmó pl. a Hypogymnia physodes, a Xanthoria parietina, a Peltigera fajok, a Physcia adscendens, valamint a nálunk igen ritka, magashegyi Lasallia pustulata . Bokros zuzmó pl. a Cladonia rangiferina, a Cladonia rangiformis, az Evernia prunastri és a Pseudevernia furfuracea . Különleges megjelenésűek a bokroszuzmók közé sorolható szakállzuzmók (pl. Usnea spp., Alectoria spp.), amelyek a magas páratartalmú levegőben a fák ágairól vagy törzséről szakállszerűen csüngenek le. Alkotóik alapján a zuzmók két osztályát különböztetjük meg: a tömlősgombás zuzmókat (Ascolichenes) és a bazídiumos gombás zuzmókat (Basidiolichenes). Az előbbiek sokkal elterjedtebbek, az utóbbiak kisebb számú képviselője főleg a trópusokon fordul elő.

Térképzuzmó (Rhizocarpon geographicum, Lecideaceae) (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)
Térképzuzmó (Rhizocarpon geographicum, Lecideaceae) (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)

Betűzuzmó (Graphis scripta, Graphidiaceae) (Tóth Zoltán felvétele)
Betűzuzmó (Graphis scripta, Graphidiaceae) (Tóth Zoltán felvétele)

Hypogymnia physodes (Parmeliaceae) zuzmó (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)
Hypogymnia physodes (Parmeliaceae) zuzmó (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)

Xanthoria parietina (Teloschistaceae) leveles zuzmó (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)
Xanthoria parietina (Teloschistaceae) leveles zuzmó (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)

Peltigera sp. (Peltigeraceae) leveles zuzmó (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)
Peltigera sp. (Peltigeraceae) leveles zuzmó (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)

Physcia adscendens (Physciaceae) leveles zuzmó (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)
Physcia adscendens (Physciaceae) leveles zuzmó (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)

Lasallia pustulata (Umbilicariaceae) szilikát kőzeten (Simon Tibor felvétele)
Lasallia pustulata (Umbilicariaceae) szilikát kőzeten (Simon Tibor felvétele)

Rénszarvaszuzmó (Cladonia rangiferina, Cladoniaceae) (Tóth Zoltán felvétele)
Rénszarvaszuzmó (Cladonia rangiferina, Cladoniaceae) (Tóth Zoltán felvétele)

A tarka serlegzuzmó (Cladonia rangiformis, Cladoniaceae) homokon és szikes talajokon fordul elő (Mázsa Katalin felvétele)
A tarka serlegzuzmó (Cladonia rangiformis, Cladoniaceae) homokon és szikes talajokon fordul elő (Mázsa Katalin felvétele)

Evernia prunastri (Parmeliaceae) bokros zuzmó (Tóth Zoltán felvétele)
Evernia prunastri (Parmeliaceae) bokros zuzmó (Tóth Zoltán felvétele)

Pseudevernia furfuracea (Candelariaceae) (középen) és duzzadt tányérzuzmó (Hypogymnia physodes, Parmeliaceae) (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)
Pseudevernia furfuracea (Candelariaceae) (középen) és duzzadt tányérzuzmó (Hypogymnia physodes, Parmeliaceae) (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)

Szakállzuzmó (Usnea sp., Parmeliaceae) (Tóth Zoltán felvétele)
Szakállzuzmó (Usnea sp., Parmeliaceae) (Tóth Zoltán felvétele)

A legújabb rendszerezéssel foglalkozó lichenológiai[699] szakirodalom a zuzmókat nem különíti el törzs szinten, hanem azokat a gombák közé sorolja. A megváltozott besorolás indoklásául a lichenizáció[700] fokozataiban és a szimbiózisban megjelenő változatosság szolgál. Ismerünk ugyanis olyan gomba- és moszatfajokat, amelyek ugyanazon az élőhelyen jelen lehetnek lichenizált és szabadon élő formában egyaránt, és ugyanaz a gombafaj más cianobaktérium- és zöldmoszatfajokkal különböző morfológiájú zuzmótelepeket képezhet. Az ismertetettek miatt a cianobaktériumok és az egysejtű zöldmoszatok zuzmókon belüli meghatározása igen nehéz, a gombapartner viszont könnyen besorolható a megfelelő rendszertani kategóriába.



[690] Apotécium a tömlősgombák csészeszerűen nyitott termőteste (ez utóbbi a gomba meiospórák létrehozására kialakított, jellemző alakú teste).

[691] Peritécium a tömlősgombák palack alakú termőteste (ez utóbbi a gomba meiospórák létrehozására kialakított, jellemző alakú teste).

[692] Telepes testűek azok a többsejtű növények, amelyeknek nincsen gyökerük, levelük és száruk. Hozzájuk hasonló testszerveződésük miatt a gombákat is telepes testű szervezeteknek tekintjük.

[693] Mitospórák a számtartó sejtosztódással (mitózissal) keletkező spórák. Az őket képező sejtek kromoszómaszámával megegyezően lehetnek egyszeres vagy kétszeres kromoszómaszámúak.

[694] A termőtestek a gombák olyan szaporítóképletei, amelyekben a csoportokba rendezett spórák védőburokkal körülvéve helyezkednek el.

[695] Apotécium a tömlősgombák csészeszerűen nyitott termőteste (ez utóbbi a gomba meiospórák létrehozására kialakított, jellemző alakú teste).

[696] Apotécium a tömlősgombák csészeszerűen nyitott termőteste (ez utóbbi a gomba meiospórák létrehozására kialakított, jellemző alakú teste).

[697] A meiospórák a növények és a gombák spóraanyasejtjeiben számfelező (redukciós) sejtosztódással (meiosis) keletkező egyszeres kromoszómaszámú (haploid) spórák, amelyekből haploid test fejlődik.

[698] Apotécium a tömlősgombák csészeszerűen nyitott termőteste (ez utóbbi a gomba meiospórák létrehozására kialakított, jellemző alakú teste).

[699] A lichenológia a zuzmókkal foglalkozó tudományág.

[700] A lichenizáció a zuzmók alkotó fajaikból való képződésének folyamata.