Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A májmohák osztálya - Hepaticopsida

A májmohák osztálya - Hepaticopsida

Gametofitonjuk[710] lapos, dorziventrális felépítésű[711] és rendszerint villásan elágazó telepes testből, vagy szárat és erezet nélküli leveleket viselő hajtásból áll. Vezérsejtjeik[712] kétmetszésűek. Rizoidáik egysejtűek, el nem ágazók. Sejtjeikben membrán által burkolt, terpéntartalmú olajtestek fordulnak elő, amelyek más növényekre nem jellemzők. A sporofiton[713] sokáig az archegónium[714] falán (calyptra) belül marad, és azt csak közvetlenül az érés előtt, a csúcsán szakítja föl. A spóraképző szövet (archesporium) egy szélesebb és egy keskenyebb sejtre osztódva spóraanyasejteket és spóraszóró fonalakat (elatera) hoz létre. A spóraanyasejtekből meiózissal négy meiospóra[715] keletkezik. Az elatérák kezdetben a spórákat táplálják, később pedig kohéziós mozgásukkal azok szétszórását segítik.

Csillagosmájmoha (Marchantia polymorpha, Marchantiaceae) (Tóth Zoltán felvétele)
Csillagosmájmoha (Marchantia polymorpha, Marchantiaceae) (Tóth Zoltán felvétele)

A csillagosmájmoha (Marchantia polymorpha) igen differenciált belső felépítésű növény. Nedves árkokban, falakon és sziklákon gyakran fordul elő. Mintegy 1-2 cm széles telepes testét alul rizoidák[716] és többsejtű pikkelyek rögzítik az aljzathoz. Felül vékony kutikulával borított felszínük alatt légkamrák helyezkednek el, amelyeket gázcserenyílás[717] köt össze a szabad levegővel. A légkamrák alapján rövid, sokszor elágazó, kloroplasztiszokban gazdag fotoszintetizáló[718] sejtfonalak sorakoznak. Rétegük alatt raktározó jellegű szövet húzódik, amelynek sejtjei olajtartalmukkal vagy - a víztartók - spirális sejtfalvastagodásukkal tűnnek ki. A növény vegetatív szaporodását a telep fölső oldalán lévő rügykosárkákban keletkező lencse alakú sarjmorzsák szolgálják. A csillagosmájmoha kétlaki növény[719]. Anterídiumai[720] és archegóniumai[721] csillag vagy ernyő alakú, nyeles képződményeken (receptaculum) alakulnak ki, amelyek a telep szélének fel- és összepödrődésével jönnek létre. A vízicsipke (Riccia fluitans) állóvizek felszínéhez közel, alámerülten úszik. A növény vízben való lebegését a villásan elágazó telepének légkamráiban felhalmozott levegő teszi lehetővé.

Csillagosmájmoha (Marchantia polymorpha, Marchantiaceae) (Tóth Zoltán felvétele)
Csillagosmájmoha (Marchantia polymorpha, Marchantiaceae) (Tóth Zoltán felvétele)

Rügykosárkák sarjmorzsákkal a csillagosmájmoha (Marchantia polymorpha, Marchantiaceae) telepének fölső oldalán (Tóth Zoltán felvétele)
Rügykosárkák sarjmorzsákkal a csillagosmájmoha (Marchantia polymorpha, Marchantiaceae) telepének fölső oldalán (Tóth Zoltán felvétele)



[710] Gametofiton a kétszakaszos egyedfejlődés spórák létrejöttével kezdődő, egyszeres kromoszómaszámú (haploid) sejtekből álló szakasza, amelynek végén - számtartó osztódással - ivarsejtek (gameta) keletkeznek.

[711] A dorziventrális szerv ún. háti-hasi szimmetriájú, tehát a fölső és az alsó oldala szimmetrikus egymással.

[712] Vezérsejt a soksejtű moszatok, a mohák és a harasztok növekedő testtájainak csúcsán lévő azon sejt, amelynek osztódása révén keletkezik a testtáj összes többi sejtje. Utódsejtjei - a különböző szervezetekben eltérő mértékben - még tovább osztódhatnak. Az osztódások iránya szerint megkülönböztetünk egy-, két-, három- és négymetszésű vezérsejteket.

[713] Sporofiton a kétszakaszos egyedfejlődés ivarsejtek egyesülésével (zigóta létrejöttével) kezdődő, kétszeres kromoszómaszámú (diploid) sejtekből álló szakasza, amelynek végén spórák keletkeznek redukciós osztódással.

[714] Az archegónium (macrogametangium) a telepes testű szervezetek többségében egyetlen sejtből álló, a mohákban és a harasztokban pedig többnyire palack alakú női ivarszerv. A nyitva- és a zárvatermőkben a magkezdemény szöveteibe besüllyedve fokozatosan elcsökevényesedik. A mohák és a harasztok archegóniumának alsó részében helyezkedik el a női ivarsejt (petesejt), míg fölső részét elnyálkásodó csatornasejtek alkotják.

[715] A meiospórák a növények és a gombák spóraanyasejtjeiben számfelező (redukciós) sejtosztódással (meiosis) keletkező egyszeres kromoszómaszámú (haploid) spórák, amelyekből haploid test fejlődik.

[716] Rizoida vagy rizoidaszerű az az elágazó, gyökérszerű hifaképződmény, amely a gomba rögzítését és tápanyagfelvételét szolgálja.

[717] A sztóma vagy gázcserenyílás a mohák, a harasztok és a virágos növények hajtásának elsődleges bőrszövetén kialakuló, gázcserét (mindenekelőtt szén-dioxid-felvételt és oxigénleadást) biztosító, specializálódott sejtekből álló képlet.

[718] A fotoszintézis folyamata során a növény fényenergia felhasználásával szervetlen anyagokból szerveseket állít elő.

[719] Kétlaki az az egyivarú virágú növény, amelynek különböző ivarú virágai eltérő egyedeken találhatók meg. Az egylaki növény különböző ivarú virágai egyetlen növényegyeden fordulnak elő.

[720] Az anterídium (antheridium, microgametangium) a növények és a gombák hímivarszerve, amely a moszatok és a gombák jelentős részében egysejtű, a mohákban és a harasztokban pedig többsejtű és egy védőréteggel burkolt. A magvas növényekben az előteleppel (microprothallium) együtt erősen redukálódott.

[721] Az archegónium (macrogametangium) a telepes testű szervezetek többségében egyetlen sejtből álló, a mohákban és a harasztokban pedig többnyire palack alakú női ivarszerv. A nyitva- és a zárvatermőkben a magkezdemény szöveteibe besüllyedve fokozatosan elcsökevényesedik. A mohák és a harasztok archegóniumának alsó részében helyezkedik el a női ivarsejt (petesejt), míg fölső részét elnyálkásodó csatornasejtek alkotják.