Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A lombosmohák osztálya - Bryopsida

A lombosmohák osztálya - Bryopsida

Vezérsejtjeik[722] a szárban három-, a levelekben kétmetszésűek. Gametofitonjukat[723] mindig szár és csavarvonal mentén szórtan vagy háromsorosan, nagyon ritkán kétsorosan elhelyezkedő levelek alkotják. Az elfekvő szárú fajok levelei a csavarvonal menti elrendeződés ellenére egy vagy két irányba néznek. Leveleik lehetnek eresek, és mindig olajtest nélküliek. Rizoidáik[724] elágazók és harántfalakkal tagoltak. Oldalhajtásaik mindig a levelek alól indulnak ki. Sporofitonjuk a májmoháktól eltérően, általában gázcserenyílásokkal[725] ellátott és hosszú nyelű spóratartó tokjában egy központi oszlopot (columella) tartalmaz. Fejlődésének kezdetén az archegónium[726] falát felszakítja és annak csúcsi részét süvegként (fátyol, calyptra) a magasba emeli. A spóratok változatos alakulású fedővel nyílik. A fedő egyes esetekben a kolumellával összenő és annak megnyúlásakor ernyőcske formájában a tok többi része fölé emelkedik. Az elaterák a spórák közül hiányzanak.

Tőzegmoha (Sphagnum recurvum, Sphagnaceae) spóratartókkal (capsula) (Tóth Zoltán felvétele)
Tőzegmoha (Sphagnum recurvum, Sphagnaceae) spóratartókkal (capsula) (Tóth Zoltán felvétele)

Lombosmoha (Encalypta sp., Encalyptaceae) süvegei (calyptra) (Tóth Zoltán felvétele)
Lombosmoha (Encalypta sp., Encalyptaceae) süvegei (calyptra) (Tóth Zoltán felvétele)

A viszonylag nagy termetű (10-40 cm magas) óriás szőrmoha (Polytrichum commune) tőzegmohalápok, ritkábban láprétek és erdők nedves területeinek lakója. A 15 cm magas erdei szőrmoha (P. formosum) mészben szegény talajokon, szilikátos kőzeten és fák tövének elsavanyodott területein él. A kozmopolita[727] ezüstmoha (Bryum argenteum) különböző aljzatokon (agyag, homok, kavics stb.), rendszerint nitrogénben gazdag élőhelyeken (települések, madarak által sűrűn látogatott sziklák környezetében) fordul elő. Csapadékosabb nagyvárosok utcakövei között is gyakran előfordul, a Sagino-Bryetum argentei társulást alkotva. A ciprusmoha (Hypnum cupressiforme) sarlószerűen görbült levelű, kozmopolita faj[728]. Fák kérgén, talajokon /szikeseken is/, sziklákon, főleg erdőkben fordul elő tömegesen. A közönséges seprűmoha (Dicranum scoparium) erdei talajokon és sziklákon gyakori. A fehérlő vánkosmoha (Leucobryum glaucum) fehérlő, 20 cm magas "párnái" savanyú, tápanyagban szegény talajú erdőkben fordulnak elő. A háztetőmoha (Tortula ruralis) meszes talajokon, kőzeteken és falakon található meg. A falimoha (Tortula muralis) napos sziklák és falak jellemző nö-vénye. A levegőszennyezésekhez és az extrém szárazsághoz is jól alkalmazkodott. A forrásmoha (Fontinalis antipyretica) tiszta vagy kissé szennyezett vizű patakokban, ritkábban állóvizekben él.

Erdei szőrmoha (Polytrichum formosum, Polytrichaceae) (Tóth Zoltán felvétele)
Erdei szőrmoha (Polytrichum formosum, Polytrichaceae) (Tóth Zoltán felvétele)

Ciprusmoha (Hypnum cupressiforme, Hypnaceae) (Tóth Zoltán felvétele)
Ciprusmoha (Hypnum cupressiforme, Hypnaceae) (Tóth Zoltán felvétele)

Közönséges seprűmoha (Dicranum scoparium, Dicranaceae) (Tóth Zoltán felvétele)
Közönséges seprűmoha (Dicranum scoparium, Dicranaceae) (Tóth Zoltán felvétele)

Fehérlő vánkosmoha (Leucobryum glaucum, Leucobryaceae) (Tóth Zoltán felvétele)
Fehérlő vánkosmoha (Leucobryum glaucum, Leucobryaceae) (Tóth Zoltán felvétele)

Háztetőmoha (Tortula ruralis, Pottiaceae) (Tóth Zoltán felvétele)
Háztetőmoha (Tortula ruralis, Pottiaceae) (Tóth Zoltán felvétele)

A mintegy 300 tőzegmohafaj (Sphagnum spp.) vízzel borított, savanyú talajú területeken fordul elő. A csapadékosabb-hűvösebb klímájú területek jellemző növényei. Így tömegesek az atlantikus térségeken, a tajgában és a tundrán. Hajtásaik sűrű bevonatot képeznek, évről évre tovább növekednek, miközben alul elpusztulnak és maradványaik eltőzegesednek. Szárukból hiányzik a központi, szállító- és szilárdító sejteket tartalmazó köteg. Rizoidáik[729] nincsenek. Leveleik spirálisan állnak, erezet nélküliek. Bennük a zöld színtesteket tartalmazó sejtek (chlorocyta) mellett holt, színtelen, vízraktározó sejtek (hyalocyta) is előfordulnak. Utóbbiak alkotják a szár kérgét is. Ezek vízfelvételével a mohanövény a száraz tömegének akár hússzorosát is képes elérni. A sejtek falának pórusai működnek közre a víz gyors felvételében. A sejtfalak ligninszerű anyagokat és barna vagy vörös színanyagokat tartalmazhatnak. Magyarországon minden tőzegmohafaj védett. Viszonylag gyakoribb fajaink a nagy tőzegmoha (S. palustre), a berzedt tőzegmoha (S. squarrosum) és a karcsú tőzegmoha (S. recurvum) .

Berzedt tőzegmoha (Sphagnum squarrosum, Sphagnaceae) (Tóth Zoltán felvétele)
Berzedt tőzegmoha (Sphagnum squarrosum, Sphagnaceae) (Tóth Zoltán felvétele)

Karcsú tőzegmoha (Sphagnum recurvum, Sphagnaceae) (Tóth Zoltán felvétele)
Karcsú tőzegmoha (Sphagnum recurvum, Sphagnaceae) (Tóth Zoltán felvétele)



[722] Vezérsejt a soksejtű moszatok, a mohák és a harasztok növekedő testtájainak csúcsán lévő azon sejt, amelynek osztódása révén keletkezik a testtáj összes többi sejtje. Utódsejtjei - a különböző szervezetekben eltérő mértékben - még tovább osztódhatnak. Az osztódások iránya szerint megkülönböztetünk egy-, két-, három- és négymetszésű vezérsejteket.

[723] Gametofiton a kétszakaszos egyedfejlődés spórák létrejöttével kezdődő, egyszeres kromoszómaszámú (haploid) sejtekből álló szakasza, amelynek végén - számtartó osztódással - ivarsejtek (gameta) keletkeznek.

[724] Rizoida vagy rizoidaszerű az az elágazó, gyökérszerű hifaképződmény, amely a gomba rögzítését és tápanyagfelvételét szolgálja.

[725] A sztóma vagy gázcserenyílás a mohák, a harasztok és a virágos növények hajtásának elsődleges bőrszövetén kialakuló, gázcserét (mindenekelőtt szén-dioxid-felvételt és oxigénleadást) biztosító, specializálódott sejtekből álló képlet.

[726] Az archegónium (macrogametangium) a telepes testű szervezetek többségében egyetlen sejtből álló, a mohákban és a harasztokban pedig többnyire palack alakú női ivarszerv. A nyitva- és a zárvatermőkben a magkezdemény szöveteibe besüllyedve fokozatosan elcsökevényesedik. A mohák és a harasztok archegóniumának alsó részében helyezkedik el a női ivarsejt (petesejt), míg fölső részét elnyálkásodó csatornasejtek alkotják.

[727] Kozmopolita a meghatározott ökológiai feltételek mellett a Föld egész területén elterjedt faj.

[728] Kozmopolita a meghatározott ökológiai feltételek mellett a Föld egész területén elterjedt faj.

[729] Rizoida vagy rizoidaszerű az az elágazó, gyökérszerű hifaképződmény, amely a gomba rögzítését és tápanyagfelvételét szolgálja.