Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A korpafűalakúak osztálya - Lycopodiopsida

A korpafűalakúak osztálya - Lycopodiopsida

Ősi növények. Fosszilis[733] maradványaikat már az alsó devon[734] rétegekben megtalálták. Kisebb, lágyszárú és hatalmasra növő fásszárú képviselőik nagy fajszámban fordultak elő a karbon korszak[735] kőszéntelepeket kialakító mocsaraiban. Mai, mindössze 5 nemzetségbe sorolható fajaik minden földrészen előfordulnak.

A korpafüvek rendje - Lycopodiales

A korpafüvek örökzöld növények, pikkelyszerű levelekkel. Fajaik száma mintegy 400. Többnyire talajlakók, de a trópusokon fánlakó (epifiton) képviselőik is vannak. Sporofillum-füzéreik[736] jellegzetes villás elágazások csúcsán, kettesével helyezkednek el. A villás elágazódás hajtástengelyükre és gyökérzetükre egyaránt jellemző. Vese alakú sporangiumaik[737] a sporofillumok[738] színi oldalának tövén egyesével helyezkednek el. Izospórás szervezetek. Hidegebb éghajlaton spóráik csak érésük után 6-7 évvel hajtanak ki. A kihajtott spóráknak ötsejtes állapotban mikorrhizás gombapartnerükkel kell találkozniuk ahhoz, hogy néhány mm-es előteleppé fejlődjenek. Az előtelep csupán további 6-8 év elteltével válik ivaréretté. Hímivarsejtjeik kétostorosak. Hazai fajaik mind védettek. Ezek közé tartozik a kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum) , a kígyózó korpafű (Lycopodium annotinum) , a közönséges laposkorpafű (Diphasium complanatum) és a györgyfű (Huperzia selago) .

Kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum, Lycopodiaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum, Lycopodiaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Kígyózó korpafű (Lycopodium annotinum, Lycopodiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Kígyózó korpafű (Lycopodium annotinum, Lycopodiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Közönséges laposkorpafű (Diphasium complanatum, Lycopodiaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Közönséges laposkorpafű (Diphasium complanatum, Lycopodiaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Györgyfű (Huperzia selago, Lycopodiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Györgyfű (Huperzia selago, Lycopodiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A csipkeharasztok rendje - Selaginellales

A csipkeharasztok döntő többsége (mintegy 700 faj) a trópusokon él. Európából mindössze 5 fajuk ismert. Anizotomikus[739] elágazódásúak és többnyire keresztben átellenes levélállásúak. Hajtásuk a földön elfekszik vagy több m magasra felkapaszkodik. Heterospórások.

Csipkeharaszt (Selaginella denticulata, Selaginellaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Csipkeharaszt (Selaginella denticulata, Selaginellaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A pikkelyfák rendje - Lepidodendrales

A karbon korszakban[740] éltek a 40 m magas és 5 m törzsátmérőjű pikkelyfák, valamint pecsétfák, amelyek maradványai a kőszéntelepek kialakulásához jelentősen hozzájárultak. Törzsüket elsősorban nem a nyalábkambium,[741] hanem a kéregben működő, parakambiumszerű[742] osztódó szövet gyarapította. Lehulló leveleik a törzsön jellegzetes nyomokat hagytak hátra, amelyekről a fák nevüket kapták.

A durdafüvek rendje - Isoëtales

Mintegy 60 fajuk a kákákhoz hasonló megjelenésű lágyszárú növény. Gumós száruk sokáig él. Többnyire oligotróf[743] vizekben vagy nedves helyeken élnek.



[733] Fosszília (kövület) a Föld története folyamán egykor élt és megkövesedett állapotban fennmaradt élőlény.

[734] Az 590 millió éve kezdődött és 200 millió éve befejeződött földtörténeti ókor (paleozoikum) korszakai egymás után a kambrium, az ordovicium, a szilur, a devon, a karbon és a perm. Az ezekben keletkezett üledékek alsó rétegei korábban, felső rétegei pedig később keletkeztek. Ennek alapján megkülönböztetünk pl. alsó és felső devon korszakokat.

[735] Az 590 millió éve kezdődött és 200 millió éve befejeződött földtörténeti ókor (paleozoikum) korszakai egymás után a kambrium, az ordovicium, a szilur, a devon, a karbon és a perm. Az ezekben keletkezett üledékek alsó rétegei korábban, felső rétegei pedig később keletkeztek. Ennek alapján megkülönböztetünk pl. alsó és felső devon korszakokat.

[736] A sporofillumok a spórákat spóratartókban (sporangium) létrehozó levelek. Gyakran - közvetlenül a száron ülve - füzéreket alkotnak.

[737] A sporangium ivartalan szaporítósejteket (spórákat) létrehozó szerv. Magyar neve spóratartó.

[738] A sporofillumok a spórákat spóratartókban (sporangium) létrehozó levelek. Gyakran - közvetlenül a száron ülve - füzéreket alkotnak.

[739] Anizotomikus az olyan villás (dichotomikus) elágazódás, amelyben az egyenlőtlen növekedés következtében a gyengébben növő ág oldalra elcsúszva látszólag oldalággá válik.

[740] Az 590 millió éve kezdődött és 200 millió éve befejeződött földtörténeti ókor (paleozoikum) korszakai egymás után a kambrium, az ordovicium, a szilur, a devon, a karbon és a perm. Az ezekben keletkezett üledékek alsó rétegei korábban, felső rétegei pedig később keletkeztek. Ennek alapján megkülönböztetünk pl. alsó és felső devon korszakokat.

[741] Kambium a növények szárának, valamint gyökerének felülettel párhuzamosan elhelyezkedő osztódó szövete. A szervet olyan osztódásokkal vastagítja, amelyek eredményeképpen keletkező új sejtfalak érintőirányúak (tangenciálisak). A kambium különleges formája a másodlagos bőrszövetet (periderma, paraderma) és a harmadlagos bőrszövetet (rhytidoma) képező fellogén, perikambium vagy parakambium, illetve a sebeket osztódásaival lezáró sebkambium.

[742] Parakambium a kéregben másodlagos vastagodáskor másodlagos bőrszövetet (para- vagy peridermát) képző osztódó szövet.

[743] Az oligotróf (oligotrofikus) szó jelentése: kevés tápanyagot tartalmazó.