Ősi növények. Fosszilis[733] maradványaikat már az alsó devon[734] rétegekben megtalálták. Kisebb, lágyszárú és hatalmasra növő fásszárú képviselőik nagy fajszámban fordultak elő a karbon korszak[735] kőszéntelepeket kialakító mocsaraiban. Mai, mindössze 5 nemzetségbe sorolható fajaik minden földrészen előfordulnak.
A korpafüvek rendje - Lycopodiales
A korpafüvek örökzöld növények, pikkelyszerű levelekkel. Fajaik száma mintegy 400. Többnyire talajlakók, de a trópusokon fánlakó (epifiton) képviselőik is vannak. Sporofillum-füzéreik[736] jellegzetes villás elágazások csúcsán, kettesével helyezkednek el. A villás elágazódás hajtástengelyükre és gyökérzetükre egyaránt jellemző. Vese alakú sporangiumaik[737] a sporofillumok[738] színi oldalának tövén egyesével helyezkednek el. Izospórás szervezetek. Hidegebb éghajlaton spóráik csak érésük után 6-7 évvel hajtanak ki. A kihajtott spóráknak ötsejtes állapotban mikorrhizás gombapartnerükkel kell találkozniuk ahhoz, hogy néhány mm-es előteleppé fejlődjenek. Az előtelep csupán további 6-8 év elteltével válik ivaréretté. Hímivarsejtjeik kétostorosak. Hazai fajaik mind védettek. Ezek közé tartozik a kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum) , a kígyózó korpafű (Lycopodium annotinum) , a közönséges laposkorpafű (Diphasium complanatum) és a györgyfű (Huperzia selago) .
A csipkeharasztok rendje - Selaginellales
A csipkeharasztok döntő többsége (mintegy 700 faj) a trópusokon él. Európából mindössze 5 fajuk ismert. Anizotomikus[739] elágazódásúak és többnyire keresztben átellenes levélállásúak. Hajtásuk a földön elfekszik vagy több m magasra felkapaszkodik. Heterospórások.
A pikkelyfák rendje - Lepidodendrales
A karbon korszakban[740] éltek a 40 m magas és 5 m törzsátmérőjű pikkelyfák, valamint pecsétfák, amelyek maradványai a kőszéntelepek kialakulásához jelentősen hozzájárultak. Törzsüket elsősorban nem a nyalábkambium,[741] hanem a kéregben működő, parakambiumszerű[742] osztódó szövet gyarapította. Lehulló leveleik a törzsön jellegzetes nyomokat hagytak hátra, amelyekről a fák nevüket kapták.
A durdafüvek rendje - Isoëtales
Mintegy 60 fajuk a kákákhoz hasonló megjelenésű lágyszárú növény. Gumós száruk sokáig él. Többnyire oligotróf[743] vizekben vagy nedves helyeken élnek.
[733] Fosszília (kövület) a Föld története folyamán egykor élt és megkövesedett állapotban fennmaradt élőlény.
[734] Az 590 millió éve kezdődött és 200 millió éve befejeződött földtörténeti ókor (paleozoikum) korszakai egymás után a kambrium, az ordovicium, a szilur, a devon, a karbon és a perm. Az ezekben keletkezett üledékek alsó rétegei korábban, felső rétegei pedig később keletkeztek. Ennek alapján megkülönböztetünk pl. alsó és felső devon korszakokat.
[735] Az 590 millió éve kezdődött és 200 millió éve befejeződött földtörténeti ókor (paleozoikum) korszakai egymás után a kambrium, az ordovicium, a szilur, a devon, a karbon és a perm. Az ezekben keletkezett üledékek alsó rétegei korábban, felső rétegei pedig később keletkeztek. Ennek alapján megkülönböztetünk pl. alsó és felső devon korszakokat.
[736] A sporofillumok a spórákat spóratartókban (sporangium) létrehozó levelek. Gyakran - közvetlenül a száron ülve - füzéreket alkotnak.
[737] A sporangium ivartalan szaporítósejteket (spórákat) létrehozó szerv. Magyar neve spóratartó.
[738] A sporofillumok a spórákat spóratartókban (sporangium) létrehozó levelek. Gyakran - közvetlenül a száron ülve - füzéreket alkotnak.
[739] Anizotomikus az olyan villás (dichotomikus) elágazódás, amelyben az egyenlőtlen növekedés következtében a gyengébben növő ág oldalra elcsúszva látszólag oldalággá válik.
[740] Az 590 millió éve kezdődött és 200 millió éve befejeződött földtörténeti ókor (paleozoikum) korszakai egymás után a kambrium, az ordovicium, a szilur, a devon, a karbon és a perm. Az ezekben keletkezett üledékek alsó rétegei korábban, felső rétegei pedig később keletkeztek. Ennek alapján megkülönböztetünk pl. alsó és felső devon korszakokat.
[741] Kambium a növények szárának, valamint gyökerének felülettel párhuzamosan elhelyezkedő osztódó szövete. A szervet olyan osztódásokkal vastagítja, amelyek eredményeképpen keletkező új sejtfalak érintőirányúak (tangenciálisak). A kambium különleges formája a másodlagos bőrszövetet (periderma, paraderma) és a harmadlagos bőrszövetet (rhytidoma) képező fellogén, perikambium vagy parakambium, illetve a sebeket osztódásaival lezáró sebkambium.
[742] Parakambium a kéregben másodlagos vastagodáskor másodlagos bőrszövetet (para- vagy peridermát) képző osztódó szövet.
[743] Az oligotróf (oligotrofikus) szó jelentése: kevés tápanyagot tartalmazó.