Növénytan
A nyálkagombák a gombavilág többi tagjától és valamennyi ismert élőlénytől jelentős mértékben különböznek. Testük egysejtű, amőboid mozgású, sejtfal nélküli protoplazma (myxamoeba). Életük egy bizonyos szakaszában az önálló életet élő mixamőbák plazmódiummá[781] egyesülnek. Ez a képződmény sejtfallal rendelkező spórákat [782] hoz létre. A sejtfal általában cellulóztartalmú. A spórák változatos alakú spóratartókban /sporangium/[783] jönnek létre. A nyálkagombák a plazmódium felületén hártyát (peridium), a plazmódium belsejében, a spórák között pedig fonalas szerkezetet (capillitium) képeznek. A sporangiumok állandó alakú tömege az etálium[784] . Az etáliumképzés a szaprotróf fajokra[785] jellemző, az endoparaziták[786] nem fejlesztenek hasonló képződményt.
A nyálkagombák főleg korhadó faanyagon, avaron élnek, fagocitózissal táplálkoznak. Kis számban endoparaziták[787] is találhatók közöttük. A kb. 600 fajt magába foglaló törzset a rendszerezők 3, néha 4 osztályba sorolják:
1. Valódi nyálkagombák osztálya
(Myxomycetes);
2. Sejtes nyálkagombák osztálya
(Acrasiomycetes);
3. Parazita nyálkagombák osztálya
(Plasmodiophoromycetes).
A valódi nyálkagombák osztálya - Myxomycetes
A legismertebb nyálkagombák tartoznak ide. Gyakran nedves falombon, korhadó fán vagy más szerves anyagon élnek. A fajok jellemző tulajdonsága, hogy milyen korhadékanyagon jelennek meg. Mintegy 450 fajuk ismert. Plazmódiumuk[788] fehér, sárga, barna, élénkpiros vagy narancsszínű lehet. A mixamőbák összeolvadásukkor elvesztik sejtmembránjukat és egy közös membrán borítja be őket. Így keletkezik az ún. fúziós típusú plazmódium. Kedvezőtlen környezeti hatásokra a plazmódiumok gömbökre vagy más alakú részecskékre esnek szét, és a gomba ilyen formában vészeli át a számára nem megfelelő időszakot. A környezeti viszonyok kedvezővé válásával a kitartó képletek ismét visszaalakulnak plazmódiumokká. A valódi nyálkagombák egyedfejlődése kétszakaszos. A sporangiumokban[789] kifejlődő meiospórákból[790] elegendő nedvesség hatására mixoflagelláták[791] bújnak ki. Ezek elülső végükön két akrokont[792], egyenlőtlen hosszúságú ostort viselnek. A mixoflagelláták hosszanti osztódással szaporodnak, vízhiánykor viszont elveszítik ostoraikat és mixamőbává alakulnak. Ez utóbbiak összeolvadnak plazmódiummá. A plazmódium[793] haploid, amíg sejtmagjai nem egyesülnek egymással. A sejtmagvak páronkénti egyesülésekor a haploid plazmódium átalakul diploiddá. Ezen képződnek a sporangiumok, s bennük redukciós osztódással a spórák. A Ceratiomyxa fruticulosa plazmódiuma csepp alakú, nyeles sporangiumokra válik szét, melyek a nyelükön beáramló plazmától felfelé nőnek. Az élénksárga cservirág nyálkagomba (Fuligo septica) esős napok után korhadó fatörzseken néha több négyzetcentiméteres nagyságot is elér. Szintén korhadó fatörzseken gyakori a rózsaszínű etáliumokat[794] fejlesztő húsvörös nyálkagomba (Lycogala epidendrum) .
A sejtes nyálkagombák osztálya - Acrasiomycetes
Vegetatív fázisban önálló mixamőbaként élnek, ami miatt ezeket a szervezeteket egyesek az állati egysejtűek (Protozoa) közé sorolják. Tápanyaghiánykor és szaporodáskor egy különleges plazmódiummá[795], ún. aggregációs vagy pszeudoplazmódiummá húzódnak össze, amelyben az egyes mixamőbák megtartják önállóságukat. Ezért nevezik ezeket a szervezeteket sejtes nyálkagombáknak. A plazmódiumból kidudorodással alakul ki a termőtest[796], amely gyakran nyeles. A nyél cellulózfalat kiválasztó mixamőbákból alakul ki. Rajta egy összetapadt spórákból álló fejecske (sorus) található. A sejtes nyálkagombák ostoros fejlődési alakja nem ismert. Baktériumokkal és élesztőgombákkal táplálkoznak. Nedves talajokon, trágyában, komposztban, édesvízben, növényi hulladékokon élnek. Kicsiny csoportjuk mintegy 50 fajt tartalmaz. Leggyakoribb fajuk a Dictyostelium mucoroides, mely kutya, ló vagy nyúl trágyáján, bomló kalapos gombákon, leveleken, illetve talajban él. Kedvelt laboratóriumi objektum a D. discoideum, amelynek egyedfejlődését részletesen tanulmányozták.
A parazita nyálkagombák osztálya - Plasmodiophoromycetes
Gazdanövényeken élő obligát parazita[797] gombák. Edényes növényeken, moszatokon (édesvízi Vaucheria fajokon) és gombákon (Saprolegnia, Achlya, Pythium fajokon) is megtelepednek. A növényeken rákos daganatokat hoznak létre. A szárazföldi növényeknek főleg a föld alatti részeit támadják meg. Összesen mintegy 100 fajuk ismert. Létezik haploid és diploid plazmódiumuk[798], azaz egyedfejlődésük kétszakaszos. Sporangiumuk[799] nem alakul ki. Ez feltételezhetően a parazita életmód miatt bekövetkező redukció[800] eredménye. Származásukat többféleképpen magyarázzák. Egyesek állati egysejtűekből (Protozoa) származtatják őket. Mások akrokont[801] zoospóráik[802] és plazmódiumos szerveződésük[803] alapján a nyálkagombákból vezetik le ezt a taxont[804]. Újabban a nyálkagombáktól eltérő tulajdonságaikból arra következtetnek, hogy azokkal párhuzamosan fejlődtek. A Plasmodiophora nemzetség fajai a káposztafélék családjába tartozó növényeken okoznak megbetegedést. Ismert növényi kártevő a káposzta gyökérgolyvásodását előidéző Plasmodiophora brassicae. A beteg növények gyökerén szabálytalan alakú daganatok keletkeznek, amelyek idővel az egész gyökérrendszerre kiterjednek. A haploid plazmódium[805] a gyökérszőrökben, a diploid pedig a gyökér kérgében élősködik. A Spongospora fajok a burgonya gumójának varasodását okozzák. Más Solanum fajokon is élősködnek. A Ligniera nemzetség tagjai a vadon élő és a termesztett növények gyökerét károsítják.
[781] Plazmódium a sejtfal nélküli, amőboid sejtekből álló, mozgó protoplazmatömeg.
[782] A spórák a virágtalan növények és a gombák ivartalan (vagyis nem ivarsejtek egyesülésével létrejött) szaporítósejtjei. Általában milliószámra keletkeznek a szervezet elkülönült részeiben, ahonnan leggyakrabban a szél viszi őket szerteszét.
[783] A sporangium olyan zárt, vastag vagy vékony falú szerv, amelyben nagyszámú ivartalan szaporítósejt, ún. sporangiospóra kelezkezik.
[784] Etáliumnak (aethalium) a nyálkagombák összefüggő sporangiumaiból kialakult párnaszerű, közös burokkal körülvett képletet nevezzük.
[785] Szaprotróf (szaprobionta) módon az élettelen szerves anyagok (korhadékok) lebontásával energiát nyerő szervezetek táplálkoznak. Ezért korhadékbontóknak is nevezzük őket.
[786] Endobiontának a más élő szervezetek belsejében tenyésző organizmust nevezzük. Az endoparazita élősködő endobionta.
[787] Endobiontának a más élő szervezetek belsejében tenyésző organizmust nevezzük. Az endoparazita élősködő endobionta.
[788] Plazmódium a sejtfal nélküli, amőboid sejtekből álló, mozgó protoplazmatömeg.
[789] A sporangium olyan zárt, vastag vagy vékony falú szerv, amelyben nagyszámú ivartalan szaporítósejt, ún. sporangiospóra kelezkezik.
[790] A meiospórák a növények és a gombák spóraanyasejtjeiben számfelező (redukciós) sejtosztódással (meiosis) keletkező egyszeres kromoszómaszámú (haploid) spórák, amelyekből haploid test fejlődik.
[791] Mixoflagelláta az ostorokat fejlesztő és ivarsejtként viselkedő nyálkagomba. Két mixoflagelláta zigótává való egyesülését követően az ostorok eltűnnek, és ún. amőbozigóta jön létre.
[792] Akrokont ostornak a sejt elülső részén elhelyezkedő ostort nevezzük.
[793] Plazmódium a sejtfal nélküli, amőboid sejtekből álló, mozgó protoplazmatömeg.
[794] Etáliumnak (aethalium) a nyálkagombák összefüggő sporangiumaiból kialakult párnaszerű, közös burokkal körülvett képletet nevezzük.
[795] Plazmódium a sejtfal nélküli, amőboid sejtekből álló, mozgó protoplazmatömeg.
[796] A termőtestek a gombák olyan szaporítóképletei, amelyekben a csoportokba rendezett spórák védőburokkal körülvéve helyezkednek el.
[797] Obligát parazita az a szervezet, amely csak más élő gazdaszervezetben képes élni, illetve életének egy szakaszában élő gazdaszervezethez kötődik.
[798] Plazmódium a sejtfal nélküli, amőboid sejtekből álló, mozgó protoplazmatömeg.
[799] A sporangium olyan zárt, vastag vagy vékony falú szerv, amelyben nagyszámú ivartalan szaporítósejt, ún. sporangiospóra kelezkezik.
[800] Redukciónak a szervek kisebbé válását nevezzük.
[801] Akrokont ostornak a sejt elülső részén elhelyezkedő ostort nevezzük.
[802] Zoospóra vagy rajzóspóra az önálló mozgásra képes, ostorral (ostorokkal), illetve csillókkal ellátott spóra.
[803] Plazmódium a sejtfal nélküli, amőboid sejtekből álló, mozgó protoplazmatömeg.
[804] Taxon valamennyi rendszertani egység (faj, alfaj, változat, forma, törzs, osztály, rend, család, nemzetség stb.) közös neve.
[805] Plazmódium a sejtfal nélküli, amőboid sejtekből álló, mozgó protoplazmatömeg.