Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A nyálkagombák törzse - Myxomycota

A nyálkagombák törzse - Myxomycota

A nyálkagombák a gombavilág többi tagjától és valamennyi ismert élőlénytől jelentős mértékben különböznek. Testük egysejtű, amőboid mozgású, sejtfal nélküli protoplazma (myxamoeba). Életük egy bizonyos szakaszában az önálló életet élő mixamőbák plazmódiummá[781] egyesülnek. Ez a képződmény sejtfallal rendelkező spórákat [782] hoz létre. A sejtfal általában cellulóztartalmú. A spórák változatos alakú spóratartókban /sporangium/[783] jönnek létre. A nyálkagombák a plazmódium felületén hártyát (peridium), a plazmódium belsejében, a spórák között pedig fonalas szerkezetet (capillitium) képeznek. A sporangiumok állandó alakú tömege az etálium[784] . Az etáliumképzés a szaprotróf fajokra[785] jellemző, az endoparaziták[786] nem fejlesztenek hasonló képződményt.

Hemitrichia clavata (Myxomycetes, Trichiaceae) nyálkagomba kapillíciuma (Bodonyi Nóra felvétele)
Hemitrichia clavata (Myxomycetes, Trichiaceae) nyálkagomba kapillíciuma (Bodonyi Nóra felvétele)

Hemitrichia clavata (Myxomycetes, Trichiaceae) nyálkagomba sporangiumai (Bodonyi Nóra felvétele)
Hemitrichia clavata (Myxomycetes, Trichiaceae) nyálkagomba sporangiumai (Bodonyi Nóra felvétele)

Húsvörös nyálkagomba (Lycogala epidendrum, Myxomycetes, Liceales) etáliumai korhadó fán (Siller Irén felvétele)
Húsvörös nyálkagomba (Lycogala epidendrum, Myxomycetes, Liceales) etáliumai korhadó fán (Siller Irén felvétele)

A nyálkagombák főleg korhadó faanyagon, avaron élnek, fagocitózissal táplálkoznak. Kis számban endoparaziták[787] is találhatók közöttük. A kb. 600 fajt magába foglaló törzset a rendszerezők 3, néha 4 osztályba sorolják:

1. Valódi nyálkagombák osztálya

(Myxomycetes);

2. Sejtes nyálkagombák osztálya

(Acrasiomycetes);

3. Parazita nyálkagombák osztálya

(Plasmodiophoromycetes).

A valódi nyálkagombák osztálya - Myxomycetes

A legismertebb nyálkagombák tartoznak ide. Gyakran nedves falombon, korhadó fán vagy más szerves anyagon élnek. A fajok jellemző tulajdonsága, hogy milyen korhadékanyagon jelennek meg. Mintegy 450 fajuk ismert. Plazmódiumuk[788] fehér, sárga, barna, élénkpiros vagy narancsszínű lehet. A mixamőbák összeolvadásukkor elvesztik sejtmembránjukat és egy közös membrán borítja be őket. Így keletkezik az ún. fúziós típusú plazmódium. Kedvezőtlen környezeti hatásokra a plazmódiumok gömbökre vagy más alakú részecskékre esnek szét, és a gomba ilyen formában vészeli át a számára nem megfelelő időszakot. A környezeti viszonyok kedvezővé válásával a kitartó képletek ismét visszaalakulnak plazmódiumokká. A valódi nyálkagombák egyedfejlődése kétszakaszos. A sporangiumokban[789] kifejlődő meiospórákból[790] elegendő nedvesség hatására mixoflagelláták[791] bújnak ki. Ezek elülső végükön két akrokont[792], egyenlőtlen hosszúságú ostort viselnek. A mixoflagelláták hosszanti osztódással szaporodnak, vízhiánykor viszont elveszítik ostoraikat és mixamőbává alakulnak. Ez utóbbiak összeolvadnak plazmódiummá. A plazmódium[793] haploid, amíg sejtmagjai nem egyesülnek egymással. A sejtmagvak páronkénti egyesülésekor a haploid plazmódium átalakul diploiddá. Ezen képződnek a sporangiumok, s bennük redukciós osztódással a spórák. A Ceratiomyxa fruticulosa plazmódiuma csepp alakú, nyeles sporangiumokra válik szét, melyek a nyelükön beáramló plazmától felfelé nőnek. Az élénksárga cservirág nyálkagomba (Fuligo septica) esős napok után korhadó fatörzseken néha több négyzetcentiméteres nagyságot is elér. Szintén korhadó fatörzseken gyakori a rózsaszínű etáliumokat[794] fejlesztő húsvörös nyálkagomba (Lycogala epidendrum) .

Stemonitis ferruginea (Myxomycetes, Stemonitaceae) nyálkagomba sporangiumai (Bodonyi Nóra felvétele)
Stemonitis ferruginea (Myxomycetes, Stemonitaceae) nyálkagomba sporangiumai (Bodonyi Nóra felvétele)

A Ceratiomyxa fruticulosa (Myxomycetes, Ceratiomyxales) plazmódiumából kialakuló sporangiumok (Bodonyi Nóra felvétele)
A Ceratiomyxa fruticulosa (Myxomycetes, Ceratiomyxales) plazmódiumából kialakuló sporangiumok (Bodonyi Nóra felvétele)

Húsvörös nyálkagomba (Lycogala epidendrum, Myxomycetes, Liceales) etáliumai korhadó fán (Siller Irén felvétele)
Húsvörös nyálkagomba (Lycogala epidendrum, Myxomycetes, Liceales) etáliumai korhadó fán (Siller Irén felvétele)

A sejtes nyálkagombák osztálya - Acrasiomycetes

Vegetatív fázisban önálló mixamőbaként élnek, ami miatt ezeket a szervezeteket egyesek az állati egysejtűek (Protozoa) közé sorolják. Tápanyaghiánykor és szaporodáskor egy különleges plazmódiummá[795], ún. aggregációs vagy pszeudoplazmódiummá húzódnak össze, amelyben az egyes mixamőbák megtartják önállóságukat. Ezért nevezik ezeket a szervezeteket sejtes nyálkagombáknak. A plazmódiumból kidudorodással alakul ki a termőtest[796], amely gyakran nyeles. A nyél cellulózfalat kiválasztó mixamőbákból alakul ki. Rajta egy összetapadt spórákból álló fejecske (sorus) található. A sejtes nyálkagombák ostoros fejlődési alakja nem ismert. Baktériumokkal és élesztőgombákkal táplálkoznak. Nedves talajokon, trágyában, komposztban, édesvízben, növényi hulladékokon élnek. Kicsiny csoportjuk mintegy 50 fajt tartalmaz. Leggyakoribb fajuk a Dictyostelium mucoroides, mely kutya, ló vagy nyúl trágyáján, bomló kalapos gombákon, leveleken, illetve talajban él. Kedvelt laboratóriumi objektum a D. discoideum, amelynek egyedfejlődését részletesen tanulmányozták.

A parazita nyálkagombák osztálya - Plasmodiophoromycetes

Gazdanövényeken élő obligát parazita[797] gombák. Edényes növényeken, moszatokon (édesvízi Vaucheria fajokon) és gombákon (Saprolegnia, Achlya, Pythium fajokon) is megtelepednek. A növényeken rákos daganatokat hoznak létre. A szárazföldi növényeknek főleg a föld alatti részeit támadják meg. Összesen mintegy 100 fajuk ismert. Létezik haploid és diploid plazmódiumuk[798], azaz egyedfejlődésük kétszakaszos. Sporangiumuk[799] nem alakul ki. Ez feltételezhetően a parazita életmód miatt bekövetkező redukció[800] eredménye. Származásukat többféleképpen magyarázzák. Egyesek állati egysejtűekből (Protozoa) származtatják őket. Mások akrokont[801] zoospóráik[802] és plazmódiumos szerveződésük[803] alapján a nyálkagombákból vezetik le ezt a taxont[804]. Újabban a nyálkagombáktól eltérő tulajdonságaikból arra következtetnek, hogy azokkal párhuzamosan fejlődtek. A Plasmodiophora nemzetség fajai a káposztafélék családjába tartozó növényeken okoznak megbetegedést. Ismert növényi kártevő a káposzta gyökérgolyvásodását előidéző Plasmodiophora brassicae. A beteg növények gyökerén szabálytalan alakú daganatok keletkeznek, amelyek idővel az egész gyökérrendszerre kiterjednek. A haploid plazmódium[805] a gyökérszőrökben, a diploid pedig a gyökér kérgében élősködik. A Spongospora fajok a burgonya gumójának varasodását okozzák. Más Solanum fajokon is élősködnek. A Ligniera nemzetség tagjai a vadon élő és a termesztett növények gyökerét károsítják.



[781] Plazmódium a sejtfal nélküli, amőboid sejtekből álló, mozgó protoplazmatömeg.

[782] A spórák a virágtalan növények és a gombák ivartalan (vagyis nem ivarsejtek egyesülésével létrejött) szaporítósejtjei. Általában milliószámra keletkeznek a szervezet elkülönült részeiben, ahonnan leggyakrabban a szél viszi őket szerteszét.

[783] A sporangium olyan zárt, vastag vagy vékony falú szerv, amelyben nagyszámú ivartalan szaporítósejt, ún. sporangiospóra kelezkezik.

[784] Etáliumnak (aethalium) a nyálkagombák összefüggő sporangiumaiból kialakult párnaszerű, közös burokkal körülvett képletet nevezzük.

[785] Szaprotróf (szaprobionta) módon az élettelen szerves anyagok (korhadékok) lebontásával energiát nyerő szervezetek táplálkoznak. Ezért korhadékbontóknak is nevezzük őket.

[786] Endobiontának a más élő szervezetek belsejében tenyésző organizmust nevezzük. Az endoparazita élősködő endobionta.

[787] Endobiontának a más élő szervezetek belsejében tenyésző organizmust nevezzük. Az endoparazita élősködő endobionta.

[788] Plazmódium a sejtfal nélküli, amőboid sejtekből álló, mozgó protoplazmatömeg.

[789] A sporangium olyan zárt, vastag vagy vékony falú szerv, amelyben nagyszámú ivartalan szaporítósejt, ún. sporangiospóra kelezkezik.

[790] A meiospórák a növények és a gombák spóraanyasejtjeiben számfelező (redukciós) sejtosztódással (meiosis) keletkező egyszeres kromoszómaszámú (haploid) spórák, amelyekből haploid test fejlődik.

[791] Mixoflagelláta az ostorokat fejlesztő és ivarsejtként viselkedő nyálkagomba. Két mixoflagelláta zigótává való egyesülését követően az ostorok eltűnnek, és ún. amőbozigóta jön létre.

[792] Akrokont ostornak a sejt elülső részén elhelyezkedő ostort nevezzük.

[793] Plazmódium a sejtfal nélküli, amőboid sejtekből álló, mozgó protoplazmatömeg.

[794] Etáliumnak (aethalium) a nyálkagombák összefüggő sporangiumaiból kialakult párnaszerű, közös burokkal körülvett képletet nevezzük.

[795] Plazmódium a sejtfal nélküli, amőboid sejtekből álló, mozgó protoplazmatömeg.

[796] A termőtestek a gombák olyan szaporítóképletei, amelyekben a csoportokba rendezett spórák védőburokkal körülvéve helyezkednek el.

[797] Obligát parazita az a szervezet, amely csak más élő gazdaszervezetben képes élni, illetve életének egy szakaszában élő gazdaszervezethez kötődik.

[798] Plazmódium a sejtfal nélküli, amőboid sejtekből álló, mozgó protoplazmatömeg.

[799] A sporangium olyan zárt, vastag vagy vékony falú szerv, amelyben nagyszámú ivartalan szaporítósejt, ún. sporangiospóra kelezkezik.

[800] Redukciónak a szervek kisebbé válását nevezzük.

[801] Akrokont ostornak a sejt elülső részén elhelyezkedő ostort nevezzük.

[802] Zoospóra vagy rajzóspóra az önálló mozgásra képes, ostorral (ostorokkal), illetve csillókkal ellátott spóra.

[803] Plazmódium a sejtfal nélküli, amőboid sejtekből álló, mozgó protoplazmatömeg.

[804] Taxon valamennyi rendszertani egység (faj, alfaj, változat, forma, törzs, osztály, rend, család, nemzetség stb.) közös neve.

[805] Plazmódium a sejtfal nélküli, amőboid sejtekből álló, mozgó protoplazmatömeg.