Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A moszatgombák törzse - Oomycota

A moszatgombák törzse - Oomycota

Kétostoros rajzóspórájú[806] gombákat sorolunk ide, amelyeknek ostorai többnyire oldalsó helyzetűek, eltérő hosszúságúak. Az egyik ostor rövidebb és pillás, a másik hosszabb és sima felszínű. A törzsbe tartozó petespórás moszatgombák osztályának fajai egy erős, tömlő formájú, elágazó micéliumot képeznek, amely a sárgásmoszatok egy csoportjának (Vaucheria nemzetség) testére emlékeztet. A sejtfaluk cellulózból és glükánból áll. Ivaros szaporodásuk oogámia. Női ivarszervükben, az oogóniumban, a megtermékenyítés után egyesével vagy többesével jönnek létre az oospóráknak nevezett zigóták. Ivartalanul zoospórákkal[807] vagy konídium[808] jellegű zoosporangiumokkal[809] szaporodnak.

Rendszertani helyzetük bizonytalan. Lehetséges, hogy olyan moszatok, amelyek elvesztették a fotoszintetizálás képességét. A cönocitikus[810] telepfelépítés, a cellulóztartalmú sejtfal, a heterokont ostorok[811] és az oogámia előfordulása ezt a feltételezést látszik igazolni.

A petespórás moszatgombák osztálya - Oomycetes

A törzs egyetlen osztálya. Mintegy 500 fajt foglal magába. Az idetartozó fajok egy része ősi vízi szervezet, amely zoospórákkal[812] szaporodik. Másik része erősen specializált szárazföldi, parazita gomba. Ez utóbbiak aplanospórákkal[813] szaporodnak, amelyek másodlagosan, zoosporangiumokból[814] jönnek létre. Életmódjuk változatos: a szaprobiontáktól[815] az obligát parazitákig[816] sokféle szervezet fordul elő közöttük. Négy rendjüket (Saprolegniales, Peronosporales, Leptomitales, Lagenidiales) a telep felépítése és az ivartalan szaporodási formák alapján különítjük el. Itt csupán a jelentősebb első két rendet ismertetjük.

A halpenészfélék rendje - Saprolegniales

Tipikus vízi szervezetek. Gyorsan növő cönocitikus micéliumuk[817] szaprotróf módon[818] elhalt rovarok vagy növények maradványain él. Néhány fajuk - pl. a Saprolegnia parasitica - élősködőként beteg vagy sérült halakon, kétéltűeken, illetve azok ikráin fordul elő. Ivaros szaporodásukkor gömbölyű oogóniumukban több petesejt keletkezik, amelyeket egy vagy több megnyúlt anterídium termékenyít meg. A vékony megtermékenyítő tömlőkön keresztül bejutó hím jellegű sejtmagok egyesülnek a petesejtek magjaival, zigótákat (oospora) képezve. A vastag falú zigóták[819] kedvező körülmények között kihajtva zoosporangiumokat[820] képeznek, amelyekből mitózissal nagyszámú zoospóra[821] rajzik ki. A zoosporangiumból kiszabaduló rajzóspóráknak[822] kétféle állapotuk létezik (diplánia jelensége). Először, kiszabadulásukat követően körte alakúak és ostoraik csúcsi helyzetűek. Ezek bizonyos idő elteltével cisztákat[823] képeznek, amelyekből később vese alakú és oldalsó helyzetű ostorokat viselő másodlagos rajzóspórák[824] jönnek létre. A petespórás gombák általában egész életük folyamán diploidok, csak ivarsejtjeik haploidok.

A peronoszpórafélék rendje - Peronosporales

Micéliumuk fonalszerű, gazdagon elágazó. Magas fejlődési szintet elért petespórás gombák, amelyek körében a szárazföldi életmódra való fokozatos áttérés figyelhető meg. Az ősibb nemzetségek (Phytophthora, Pythium) még zoospórákat[825] képeznek, amelyek kiszabadulva vízben úszva terjednek. Átmeneti típusoknak tekinthetők a Plasmopara és a Pseudoperonospora nemzetségek, amelyeknek sporangiumaiból[826] esős, nedves időben zoospórák[827], száraz, napos időben pedig hifatömlők fejlődnek. A hifatömlők kialakításával ezek a gombák a szárazföldi életmódhoz való alkalmazkodás első lépését tették meg. A száraz körülményekhez teljes mértékben alkalmazkodott nemzetségek (Bremia, Peronospora) fajai már kizárólag úgy hatolnak be a gazdaszervezetbe, hogy sporangiumuk[828] tömlőt hajt. Ez esetben a sporangiumok konídiumoknak[829] tekinthetők. Ezzel párhuzamosan az oogóniumban a petesejtek száma is - sok esetben egyre - redukálódik.

Az idetartozó fajok többsége virágos (kultúr- és vadon termő) növények parazitája. Micéliumukat a gazdanövények sejtközötti járataiban fejlesztik ki, ahonnan a sejtekbe a nemzetségekre jellemző alakú szívófonalakat (haustorium) bocsátanak. A sporangiumok[830] a növény felszínén, a gázcserenyílásokon kinyúlva fejlődnek ki. A Pythium debaryanum palánták dőlését okozza. A Phytophthora infestans a burgonyavész kórokozója, de paradicsom-, tojásgyümölcs- és petúniakultúrákat is pusztít. A különböző kultúrnövényeket /pl. dohány, saláta, dinnye/ károsító peronoszpórafajok közül legnevezetesebb a szőlő peronoszpórája (Plasmopara viticola), amely az 1870-es években került Észak-Amerikából Európába. Járványszerű pusztítása napjainkban is jelentős. A keresztesvirágúakat támadja meg a fehér sömör (Albugo candida). A gazdanövény bőrszövete alatt vastag, fehéres színű telepet alkot.

Szőlőperonoszpóra (Plasmopara viticola, Oomycetes, Peronosporaceae) (R.C. Pearson felvétele, Cornell Egyetem, Geneva, USA)
Szőlőperonoszpóra (Plasmopara viticola, Oomycetes, Peronosporaceae) (R.C. Pearson felvétele, Cornell Egyetem, Geneva, USA)



[806] Zoospóra vagy rajzóspóra az önálló mozgásra képes, ostorral (ostorokkal), illetve csillókkal ellátott spóra.

[807] Zoospóra vagy rajzóspóra az önálló mozgásra képes, ostorral (ostorokkal), illetve csillókkal ellátott spóra.

[808] Konídiumnak nevezzük a valamely tartón lefűződéssel létrejött ivartalan szaporítósejteket, amelyek közvetlenül tömlővel csíráznak.

[809] Zoosporangium az olyan spóratartó, amelyben mozgó spórák (ún. zoospórák) keletkeznek.

[810] A cönocitikus test olyan soksejtmagvú, elágazó hifákból áll, amelyeknek harántválaszfalaik nincsenek vagy csak kezdetlegesek, és csupán a hifavégi sporangiumok és ivarszervek különülnek el válaszfalakkal a hifa többi részétől.

[811] A heterokont ostorok eltérő hosszúságú, szőrözöttségű és helyzetű (csúcsi, illetve oldalsó elhelyezkedésű) ostorok.

[812] Zoospóra vagy rajzóspóra az önálló mozgásra képes, ostorral (ostorokkal), illetve csillókkal ellátott spóra.

[813] Az aplanospóra ostor nélküli, önálló mozgásra képtelen spóra.

[814] Zoosporangium az olyan spóratartó, amelyben mozgó spórák (ún. zoospórák) keletkeznek.

[815] Szaprotróf (szaprobionta) módon az élettelen szerves anyagok (korhadékok) lebontásával energiát nyerő szervezetek táplálkoznak. Ezért korhadékbontóknak is nevezzük őket.

[816] Obligát parazita az a szervezet, amely csak más élő gazdaszervezetben képes élni, illetve életének egy szakaszában élő gazdaszervezethez kötődik.

[817] A cönocitikus test olyan soksejtmagvú, elágazó hifákból áll, amelyeknek harántválaszfalaik nincsenek vagy csak kezdetlegesek, és csupán a hifavégi sporangiumok és ivarszervek különülnek el válaszfalakkal a hifa többi részétől.

[818] Szaprotróf (szaprobionta) módon az élettelen szerves anyagok (korhadékok) lebontásával energiát nyerő szervezetek táplálkoznak. Ezért korhadékbontóknak is nevezzük őket.

[819] Zigóta a két ivarsejt (gameta) vagy két ellenkező nemű sejtmag egyesülésével (karyogamia) létrejött sejt.

[820] Zoosporangium az olyan spóratartó, amelyben mozgó spórák (ún. zoospórák) keletkeznek.

[821] Zoospóra vagy rajzóspóra az önálló mozgásra képes, ostorral (ostorokkal), illetve csillókkal ellátott spóra.

[822] Zoospóra vagy rajzóspóra az önálló mozgásra képes, ostorral (ostorokkal), illetve csillókkal ellátott spóra.

[823] A ciszta (cysta) a kedvezőtlen időszak átvészelését szolgáló, rendszerint vízveszteség következtében összehúzódott és vastag burokkal körülvett (betokozódott) szaporítóképlet (pl. spóra, sporangium).

[824] Zoospóra vagy rajzóspóra az önálló mozgásra képes, ostorral (ostorokkal), illetve csillókkal ellátott spóra.

[825] Zoospóra vagy rajzóspóra az önálló mozgásra képes, ostorral (ostorokkal), illetve csillókkal ellátott spóra.

[826] A sporangium olyan zárt, vastag vagy vékony falú szerv, amelyben nagyszámú ivartalan szaporítósejt, ún. sporangiospóra kelezkezik.

[827] Zoospóra vagy rajzóspóra az önálló mozgásra képes, ostorral (ostorokkal), illetve csillókkal ellátott spóra.

[828] A sporangium olyan zárt, vastag vagy vékony falú szerv, amelyben nagyszámú ivartalan szaporítósejt, ún. sporangiospóra kelezkezik.

[829] Konídiumnak nevezzük a valamely tartón lefűződéssel létrejött ivartalan szaporítósejteket, amelyek közvetlenül tömlővel csíráznak.

[830] A sporangium olyan zárt, vastag vagy vékony falú szerv, amelyben nagyszámú ivartalan szaporítósejt, ún. sporangiospóra kelezkezik.