Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A rajzóspórás gombák törzse - Chytridiomycota

A rajzóspórás gombák törzse - Chytridiomycota

Viszonylag fajgazdag csoport: mintegy 500 fajt foglal magába. Egyostoros rajzóspórájú[831], mikroszkopikus méretű gombák. Az ostor hátsó helyzetű (opisztokont) és sima felszínű. Számos vizsgálatban egy második alapi testet is kimutattak bennük, amely egy másik ostor maradványának tekinthető. Sejtfalanyaguk kitint[832] és glükánt tartalmaz, éppúgy, mint a valódi gombáké (Eumycota). Jellegzetes sejttani képződményük a zoospórák[833] és a planogaméták[834] sejtmagja fölött kialakuló ún. magsapka, amely a riboszómák tömörülési helye.

Ritkán egysejtűek. Többségük harántsejtfal nélküli, cönocitikus[835] mikroszkopikus telepeket képez. Ivaros szaporodásuk izo- vagy oogámia. Vízben és talajban élő parazita, illetve szaprobionta[836] szervezetek. A legtöbbször növényi és állati maradványokon élnek vagy algák és vízi állatok sejtjein élősködnek. Egyes fajaik fejlettebb növények parazitáiként veszélyes betegségek előidézői is lehetnek. Egyetlen osztályba (Chytridiomycetes) soroljuk őket, amelyben három rendet különböztetünk meg.

Chytridiales rend

Kisebb részük tenyészteste egyetlen haploid sejt, amely teljes egészében átalakul szaporítószervvé (holokarpikus szaporodás). Többségük - szintén haploid - tenyészteste rizoidaszerű[837] vagy fejlettebb táplálékfelvevő micéliumrészre és szaporítószervre (zoosporangiumra vagy kitartóspórára) különül (eukarpikus szaporodás). A telep mono-[838] vagy policentrikus[839] lehet. Ivartalanul zoosporangiumban[840] keletkező zoospórákkal[841] szaporodnak, amelyekben rendszerint egy feltűnő olajcsepp látható. Rendszerezésük alapja a zoosporangiumok felnyílásának módja. Apró lyukakkal az inoperkulátus típusú, szabályosan nyíló fedéllel pedig az operkulátus típusú gombák zoosporangiumai nyílnak. Ivarosan egyostoros planogamétákkal[842] szaporodnak. Az ivarsejtek és a mitózissal létrejövő zoospórák[843] alakilag gyakran egyformák. A rend fajai nedves közegben élnek. Moszatokon, vízi egysejtűeken élősködnek vagy szaprotrófok[844], egyesek vízi vagy szárazföldi virágos növényeken (sokszor pl. vízbe hullott virágporszemeken is) élősködők. Ha a gazdasejt belsejében élnek, endobionták vagy endoparaziták[845], ha szaporítószerveik a növényen kívül fejlődnek, epibionták vagy epiparaziták[846].

A káposzta tőfekélyének okozója az Olpidium brassicae. A burgonyarák (Synchytrium endobioticum) a burgonya gumójának daganatos torzulását idézi elő.

Burgonyarák (Synchytrium endobioticum, Chytridiomycetes, Chytridiaceae) kitartó sporangiumai (Tóth Attila felvétele)
Burgonyarák (Synchytrium endobioticum, Chytridiomycetes, Chytridiaceae) kitartó sporangiumai (Tóth Attila felvétele)

Blastocladiales rend

Vízben, talajban bomló növényi és állati maradványokon élő szaprobionták[847] vagy ritkábban vízi állatokon előforduló paraziták. Tenyésztestük csak ritkán egyszerű micélium; általában egy rögzítő rizoidára[848] és egy törzsszerű bazális részre tagolt. Ez utóbbi ágain helyezkednek el többesével a szaporítószervek. Ivaros szaporodásuk planogaméták[849] közreműködésével bekövetkező izo- vagy anizogámia.

Monoblepharidales rend

Kevéssé ismert csoport. Vízben és talajban élő szaprotróf[850] gombák. Tenyésztestük mindig elágazó, fejlett micélium. Válaszfal csak a szaporítószervekben van. Az elágazások csúcsán keletkező hosszúkás zoosporangiumokban[851] egyostoros rajzóspórák[852] fejlődnek. Ivarosan a homotallikus telep ivarszerveiben létrejött egyostoros anterozoidok, valamint mozdulat-lan petesejtek közötti oogámiával szaporodnak. Megtermékenyítés után a zigóta[853] vastag fallal veszi körül magát és oospórává (valójában kitartó zigótává) válik, amelyben lezajlik a meiózis. A meiospórából[854] már haploid micélium hajt ki, amely újra sporangiumokat[855] fejleszt.



[831] Zoospóra vagy rajzóspóra az önálló mozgásra képes, ostorral (ostorokkal), illetve csillókkal ellátott spóra.

[832] A kitin a gombasejtfal fő alkotója. N-acetil-D-glükózaminból felépülő nitrogéntartalmú poliszacharid. A gombák sejtfalán kívül az ízeltlábúak külső vázának is alapanyaga.

[833] Zoospóra vagy rajzóspóra az önálló mozgásra képes, ostorral (ostorokkal), illetve csillókkal ellátott spóra.

[834] Az ostoros gaméták vagy planogaméták önálló mozgásra képes, ostoros ivarsejtek.

[835] A cönocitikus test olyan soksejtmagvú, elágazó hifákból áll, amelyeknek harántválaszfalaik nincsenek vagy csak kezdetlegesek, és csupán a hifavégi sporangiumok és ivarszervek különülnek el válaszfalakkal a hifa többi részétől.

[836] Szaprotróf (szaprobionta) módon az élettelen szerves anyagok (korhadékok) lebontásával energiát nyerő szervezetek táplálkoznak. Ezért korhadékbontóknak is nevezzük őket.

[837] Rizoida vagy rizoidaszerű az az elágazó, gyökérszerű hifaképződmény, amely a gomba rögzítését és tápanyagfelvételét szolgálja.

[838] Monocentrikus egy telep akkor, ha egyetlen szaporítószervet (sporangiumot) hoz létre.

[839] Policentrikus a telep, ha rajta több szaporítószerv (sporangium) keletkezik.

[840] Zoosporangium az olyan spóratartó, amelyben mozgó spórák (ún. zoospórák) keletkeznek.

[841] Zoospóra vagy rajzóspóra az önálló mozgásra képes, ostorral (ostorokkal), illetve csillókkal ellátott spóra.

[842] Az ostoros gaméták vagy planogaméták önálló mozgásra képes, ostoros ivarsejtek.

[843] Zoospóra vagy rajzóspóra az önálló mozgásra képes, ostorral (ostorokkal), illetve csillókkal ellátott spóra.

[844] Szaprotróf (szaprobionta) módon az élettelen szerves anyagok (korhadékok) lebontásával energiát nyerő szervezetek táplálkoznak. Ezért korhadékbontóknak is nevezzük őket.

[845] Endobiontának a más élő szervezetek belsejében tenyésző organizmust nevezzük. Az endoparazita élősködő endobionta.

[846] Epibionta az élő szervezetek felületén élő organizmus. Az ektoparazita (más néven: epiparazita) élősködő epibionta.

[847] Szaprotróf (szaprobionta) módon az élettelen szerves anyagok (korhadékok) lebontásával energiát nyerő szervezetek táplálkoznak. Ezért korhadékbontóknak is nevezzük őket.

[848] Rizoida vagy rizoidaszerű az az elágazó, gyökérszerű hifaképződmény, amely a gomba rögzítését és tápanyagfelvételét szolgálja.

[849] Az ostoros gaméták vagy planogaméták önálló mozgásra képes, ostoros ivarsejtek.

[850] Szaprotróf (szaprobionta) módon az élettelen szerves anyagok (korhadékok) lebontásával energiát nyerő szervezetek táplálkoznak. Ezért korhadékbontóknak is nevezzük őket.

[851] Zoosporangium az olyan spóratartó, amelyben mozgó spórák (ún. zoospórák) keletkeznek.

[852] Zoospóra vagy rajzóspóra az önálló mozgásra képes, ostorral (ostorokkal), illetve csillókkal ellátott spóra.

[853] Zigóta a két ivarsejt (gameta) vagy két ellenkező nemű sejtmag egyesülésével (karyogamia) létrejött sejt.

[854] A meiospórák a növények és a gombák spóraanyasejtjeiben számfelező (redukciós) sejtosztódással (meiosis) keletkező egyszeres kromoszómaszámú (haploid) spórák, amelyekből haploid test fejlődik.

[855] A sporangium olyan zárt, vastag vagy vékony falú szerv, amelyben nagyszámú ivartalan szaporítósejt, ún. sporangiospóra kelezkezik.