Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A járomspórás gombák osztálya - Zygomycetes

A járomspórás gombák osztálya - Zygomycetes

A mintegy 600 fajt magába foglaló osztály fajai túlnyomórészt szárazföldiek. Többségük elhalt növényi maradványokon élő szaprotróf[871], kisebb részük erősen specializált, növényeken, állatokon vagy emberben betegséget okozó parazita gomba.

A régebbi rendszerekben a moszatgombák közé kerültek, az ostoros sejtek hiánya miatt azonban ma már a valódi gombák közé soroljuk őket. Sejtfaluk kitint[872] tartalmaz. Fejlett micéliumtelepűek, de hifáiknak általában nincsenek harántfalai. Így soksejtmagvú (polienergidás) vagy cönocitikus[873] fonalakból állnak. Hifáikban válaszfalak csak sérüléskor vagy az ivarszervek és a sporangiumok[874] kialakulásakor keletkeznek. Az ivarszervek teljes összeolvadásakor (aminek neve gametangiogámia) jön létre jellegzetes alakú járom- vagy zigospórájuk[875], amely tulajdonképpen egy többmagvú, a kedvezőtlen időszakot átvészelő ("kitartó") zigóta[876]. A zigospórát gyakran rövid hifákból álló csomó burkolja. Azonnali meiotikus osztódását követően meiospórák jönnek létre, amelyek kihajtva sporangiumokat fejlesztenek. A járomspórás gombák ivartalanul nyeles sporangiumokban[877] keletkező haploid mitospórákkal, valamint ritkábban konídiumokkal[878] szaporodnak. Hat rendjük - Mucorales, Zoopagales, Endogonales, Entomophthorales, Dimargaritales és Kickxellales - közül csak a legjelentősebb és a fajokban leggazdagabb első négyet mutatjuk be.

A fejespenészfélék rendje - Mucorales

A rend fajait a köznapi életben általában penészeknek nevezzük. Mint szaprobionták[879] a legkülönböző növényi (lekvár, kenyér stb.) és állati szubsztrátumokon[880] előfordulnak. Spóráik[881] mindenféle talajban megtalálhatók. A fajok telepe tagolatlan micélium. Gyakran rizoidákkal[882] rögzülnek az aljzathoz. Máskor jellegzetes indákat fejlesztenek. Sporangiumaik[883] egyszerű vagy elágazó sporangiumtartókon ülnek. A sporangiumtartó a gömbösen duzzadt sporangiumok belsejében is folytatódhat, amelyet központi oszlopnak vagy kolumellának neveznek. Néhány fajuk, mint hiperparazita[884], hasonló penészfajokon élősködik. Igen jelentős enzimtermelők: a Rhizopus és a Mucor nemzetség fajainak folyékony táptalajos kultúráival szerves savakat (pl. citromsavat,oxálsavat, ecetsavat, fumársavat), enzimkészítményeket (pl. fehérje- és zsírbontó enzimeket) és gyógyszeralapanyagokat (pl. kortizont) állítanak elő. A Rhizopus stolonifer a termesztett szamóca, az alma és az édesburgonya rothadását okozza. Egyes fajok állatokra vagy emberre veszélyes patogén[885] szervezetek, amelyek bőrfelszíni vagy belső szervi mikózisokat[886] okoznak. Az Absidia corymbifera, valamint több Mucor és Rhizopus faj például az ember központi idegrendszerét támadja meg. Az indáspenész (Rhizopus stolonifer) és a fejespenész (Mucor mucedo) gyakori raktári károsítók.

Rhizopus arrhisus (Zygomycetes, Mucorales) fejespenészfaj sporangiumai egyszerű sporangiumtartókon, kolumellával (Dobolyi Csaba felvétele)
Rhizopus arrhisus (Zygomycetes, Mucorales) fejespenészfaj sporangiumai egyszerű sporangiumtartókon, kolumellával (Dobolyi Csaba felvétele)

Zoopagales rend

Képviselői nemcsak állatokon, hanem a Mucorales rendbe tartozó gombafajokon is élősködnek. A talajban élnek és általában fonálférgeket vagy amőbákat fogyasztanak. Egyes fajaik hurokszerű fogóhifákat fejlesztenek, amelyek felületükön ragadós szekrétumot[887] választanak ki. Fogóhifáikból áldozatukba hausztóriumokat[888] bocsátanak. Mások a gazdaszervezeten appresszóriumaik[889] segítségével tapadnak meg. Ivaros szaporodásuk hasonlít a fejespenészekéhez. Ivartalanul konídiumokkal, illetve konídium-[890] láncokkal[891] szaporodnak. Különleges életmódjuk miatt ragadozó gombáknak is tekinthetők.

Endogonales rend

Talajban, mohapárnákban, lágyszárú növények gyökereiben élnek. Talajlakó állatok terjesztik őket. Jelentős az Endogonaceae család néhány nemzetsége (Glomus, Endogone), melynek fajai speciális szimbiózisban élnek növényekkel, ún. vezikuláris-arbuszkuláris mikorrhizát, azaz endomikorrhizát képezve. Egyes nemzetségekben új jelenség egy sűrű, haploid[892] hifaszövedék kialakulása a magányos vagy néha csoportokat alkotó zigospórák[893] körül. Ez a zigóspórát védő burok kezdetleges termőtestnek[894] (sporocarpium) felel meg, amelynek jelei már korábban a Mucorales rendben is tapasztalhatók.

Arbuszkuláris mikorrhiza apró szulák (Convolvulus arvensis, Convolvulaceae) gyökerében (Dobolyi Csaba felvétele)
Arbuszkuláris mikorrhiza apró szulák (Convolvulus arvensis, Convolvulaceae) gyökerében (Dobolyi Csaba felvétele)

Vezikuláris mikorrhiza lucerna (Medicago sativa, Fabaceae) gyökerében (Dobolyi Csaba felvétele)
Vezikuláris mikorrhiza lucerna (Medicago sativa, Fabaceae) gyökerében (Dobolyi Csaba felvétele)

Glomus (Zygomycetes, Endogonales) faj kihajtó zigospórája (Dobolyi Csaba felvétele)
Glomus (Zygomycetes, Endogonales) faj kihajtó zigospórája (Dobolyi Csaba felvétele)

Entomophthorales rend

Mindenekelőtt parazita gombafajok tartoznak ide, amelyek állatokat, embereket, esetleg növényeket támadnak meg. Néhány trágyalakó (koprofil) szervezet közülük fakultatív parazita[895] is lehet. A többségük rovarok parazitája. Ezek némelyikét ma már a rovarkártevők elleni biológiai védekezésben is felhasználják. Vegetatív micéliumaik életmódjuk következtében fejletlenek. A rovarok kitinszőrein megtapadó spóráik micéliumot hajtanak, amely a rovar légzőnyílásain (stigma) behatolva feldarabolódik és a véráramba kerülve szétterjed. Három-négy nap múlva a rovar elpusztul. A holt rovarban megindul a zigospóraképzés[896]. Számos konídiumtartó töri át a potrohot és szórja szét a konídiumokat[897]. A rend egyik képviselője az Entomophthora muscae, amelynek szétszóródott konídiumait gyakran láthatjuk az ablaküvegre tapadt légyhullák körül. Ez a gomba ősszel a szobai legyek járványszerű pusztulását okozza. A citrusfákon élő tetveken él az E. fumosa, tücskökön az E. grylli.



[871] Szaprotróf (szaprobionta) módon az élettelen szerves anyagok (korhadékok) lebontásával energiát nyerő szervezetek táplálkoznak. Ezért korhadékbontóknak is nevezzük őket.

[872] A kitin a gombasejtfal fő alkotója. N-acetil-D-glükózaminból felépülő nitrogéntartalmú poliszacharid. A gombák sejtfalán kívül az ízeltlábúak külső vázának is alapanyaga.

[873] A cönocitikus test olyan soksejtmagvú, elágazó hifákból áll, amelyeknek harántválaszfalaik nincsenek vagy csak kezdetlegesek, és csupán a hifavégi sporangiumok és ivarszervek különülnek el válaszfalakkal a hifa többi részétől.

[874] A sporangium olyan zárt, vastag vagy vékony falú szerv, amelyben nagyszámú ivartalan szaporítósejt, ún. sporangiospóra kelezkezik.

[875] Zigospóra - vagy a járomspórás gombáknál járomspóra - az alakilag megegyező gaméták (ivarsejtek) vagy gametangiumok (ivarsejt-anyasejtek) egyesülésével létrejött vastag falú nyugvóspóra.

[876] Zigóta a két ivarsejt (gameta) vagy két ellenkező nemű sejtmag egyesülésével (karyogamia) létrejött sejt.

[877] A sporangium olyan zárt, vastag vagy vékony falú szerv, amelyben nagyszámú ivartalan szaporítósejt, ún. sporangiospóra kelezkezik.

[878] Konídiumnak nevezzük a valamely tartón lefűződéssel létrejött ivartalan szaporítósejteket, amelyek közvetlenül tömlővel csíráznak.

[879] Szaprotróf (szaprobionta) módon az élettelen szerves anyagok (korhadékok) lebontásával energiát nyerő szervezetek táplálkoznak. Ezért korhadékbontóknak is nevezzük őket.

[880] A szubsztrátum olyan aljzat, amelyhez az élőlények rögzülnek, illetve amelyen tartózkodnak. Gyakran táplálékukat is belőle nyerik.

[881] A spórák a virágtalan növények és a gombák ivartalan (vagyis nem ivarsejtek egyesülésével létrejött) szaporítósejtjei. Általában milliószámra keletkeznek a szervezet elkülönült részeiben, ahonnan leggyakrabban a szél viszi őket szerteszét.

[882] Rizoida vagy rizoidaszerű az az elágazó, gyökérszerű hifaképződmény, amely a gomba rögzítését és tápanyagfelvételét szolgálja.

[883] A sporangium olyan zárt, vastag vagy vékony falú szerv, amelyben nagyszámú ivartalan szaporítósejt, ún. sporangiospóra kelezkezik.

[884] Hiperparazita a parazita szervezeten élősködő organizmus.

[885] A patogén szó jelentése: kórokozó.

[886] A mikózisok mikroszkopikus gombák okozta fertőző betegségek.

[887] Szekrétum tágabb értelemben a sejt vagy szervezet által a testen kívülre kiválasztott olyan anyagcseretermék, amely ott valamilyen feladatot tölt be. Ez a feladat gyakran a tápanyagok megemésztése.

[888] Hausztórium a parazita gombák hifájának tápanyagelszívásra specializálódott ága.

[889] Appresszórium a hifának olyan megduzzadt része, amely tapadóképletként szolgál. A gombát a gazdanövény vagy más gazdaszervezet felületéhez rögzíti.

[890] Konídiumnak nevezzük a valamely tartón lefűződéssel létrejött ivartalan szaporítósejteket, amelyek közvetlenül tömlővel csíráznak.

[891] Konídiumnak nevezzük a valamely tartón lefűződéssel létrejött ivartalan szaporítósejteket, amelyek közvetlenül tömlővel csíráznak.

[892] Haploidnak az egyszeres kromoszómaszámú, diploidnak a kétszeres kromoszómaszámú, poliploidnak pedig a többszörös kromoszómaszámú sejteket, valamint egyedeket nevezzük.

[893] Zigospóra - vagy a járomspórás gombáknál járomspóra - az alakilag megegyező gaméták (ivarsejtek) vagy gametangiumok (ivarsejt-anyasejtek) egyesülésével létrejött vastag falú nyugvóspóra.

[894] A termőtestek a gombák olyan szaporítóképletei, amelyekben a csoportokba rendezett spórák védőburokkal körülvéve helyezkednek el.

[895] Fakultatív parazita az olyan szervezet, amely szaprotróf módon él, de alkalomadtán képes élősködő életmódra is áttérni.

[896] Zigospóra - vagy a járomspórás gombáknál járomspóra - az alakilag megegyező gaméták (ivarsejtek) vagy gametangiumok (ivarsejt-anyasejtek) egyesülésével létrejött vastag falú nyugvóspóra.

[897] Konídiumnak nevezzük a valamely tartón lefűződéssel létrejött ivartalan szaporítósejteket, amelyek közvetlenül tömlővel csíráznak.