A taxon[945] tagjait korábban a Helotiales rendbe sorolták, mivel tömlőjük inoperkulátus módon nyílik fel. Aszkolokuláris termőtest-képzésük miatt azonban a mai rendszerekben külön rendet alkotnak. Élősködők, apotéciumaikat főleg a gazdanövény szöveteiben hozzák létre. A termőrétegben (hymenium) elhelyezkedő tömlők (ascus) hasítékkal nyílnak. Konídiumokat[946] is képezhetnek. A Rhytisma acerinum faj a juharfélék (Aceraceae) levelein élősködik. Ősszel 1-2 cm átmérőjű fekete foltokat képez, amelyek a sztrómáit[947] tartalmazzák. Az említett tünetről a betegséget tintafoltosságnak nevezték el. A sztrómákban nagyszámú apotécium fejlődik. A gomba aszkospóráinak kihajtását a kén-dioxid gátolja, aminek következtében a juharlevelek tünetmentessége - mindenekelőtt nedvesebb éghajlat alatt - e légszennyező gáz jelenlétének igen jó indikátora. A Lophodermium pinastri apotéciumai az erdeifenyő tűlevelein keletkeznek. A fertőzés hatására az idős tűlevelek elsárgulnak és lehullanak.
[945] Taxon valamennyi rendszertani egység (faj, alfaj, változat, forma, törzs, osztály, rend, család, nemzetség stb.) közös neve.
[946] Konídiumnak nevezzük a valamely tartón lefűződéssel létrejött ivartalan szaporítósejteket, amelyek közvetlenül tömlővel csíráznak.
[947] Sztrómának nevezzük a gombák meddő hifaszövedékéből kialakult nagy és feltűnő termőtestpárnát, amelyben a tömlőket tartalmazó termőtestek képződnek.