Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Clavicipitales rend

Clavicipitales rend

Az idetartozó fajok növények, rovarok vagy gombák parazitái. Aszkospóráik fonálszerűek. Kedvező körülmények között ezek haploid sejtmagja mitotikusan osztódik, majd harántfalakkal feldarabolódik. Az így létrejött sejtek mindegyike önálló spóraértékű. Termőtestük sztrómába[961] süllyedt peritéciumokból áll.

A Claviceps nemzetség sztrómája[962] nyélen ül és fejecskében végződik. Az anyarozs (Claviceps purpurea) elsősorban rozson, de más pázsitfűféléken is élősködik. Fejlett, nyeles sztrómái az előző évről áttelelt szkleróciumon[963] fejlődnek ki. Aszkospóráival a pázsitfüvek bibéit fertőzi meg. Puha micéliumtömege elroncsolja a gazdanövény magházának szöveteit, miközben édes folyadékot és sok konídiumot[964] termel. A mézharmatnak nevezett folyadék csalogatja a rovarokat, amelyek a rájuk tapadt konídiumokat széthurcolva terjesztik a gombát. Aratás táján a konídiumtermelés abbamarad és a micéliumtömeg megkeményedik. Sötét, ibolyás-feketés színű szarvszerű képződmény, a szklerócium alakul ki , amely a kalászból a földre hullva áttelel. A középkorban a rozslisztbe őrölt és elfogyasztott anyarozs tömeges megbetegedést okozott. Az általa előidézett kór, az ergotizmus[965], valójában mikotoxikózis[966]. Méhizmot összehúzó hatású, indolvázas alkaloidjai - pl. ergotamin, ergotoxin - miatt ma már gyógyászati alapanyagként használják. A Cordyceps fajok rovarokon vagy az Elaphomyces rend gombáin élősködnek. Mumifikálódott lepkebábokon található pl. a C. militaris, holt darazsakon a C. sphacocephala. Az Elaphomyces muricatus és az E. granulatus álszarvasgombafajok parazitája a Cordyceps ophioglossoides és a C. capitata.

Anyarozs (Claviceps purpurea, Ascomycetes, Clavicipitaceae) szkleróciuma (Turcsányi Gábor felvétele)
Anyarozs (Claviceps purpurea, Ascomycetes, Clavicipitaceae) szkleróciuma (Turcsányi Gábor felvétele)

Nagy nyelvgomba (Cordyceps ophioglossoides, Ascomycetes, Clavicipitales), amely a változékony álszarvasgomba föld alatti termőtestéből fejlődik ki (Albert László felvétele)
Nagy nyelvgomba (Cordyceps ophioglossoides, Ascomycetes, Clavicipitales), amely a változékony álszarvasgomba föld alatti termőtestéből fejlődik ki (Albert László felvétele)



[961] Sztrómának nevezzük a gombák meddő hifaszövedékéből kialakult nagy és feltűnő termőtestpárnát, amelyben a tömlőket tartalmazó termőtestek képződnek.

[962] Sztrómának nevezzük a gombák meddő hifaszövedékéből kialakult nagy és feltűnő termőtestpárnát, amelyben a tömlőket tartalmazó termőtestek képződnek.

[963] A szklerócium (sclerotium) tömör, kemény hifákból álló, áttelelő képződmény.

[964] Konídiumnak nevezzük a valamely tartón lefűződéssel létrejött ivartalan szaporítósejteket, amelyek közvetlenül tömlővel csíráznak.

[965] Ergotizmus az anyarozs (Claviceps purpurea) által okozott megbetegedés. A lisztbe került gomba szkleróciumai tartalmazzák az erősen mérgező hatóanyagokat. Száznál is több indolvázas alkaloid fordul elő bennük. A megbetegedés egyik típusa (ergotismus gangraenosus) erős hányással és hasmenéssel kezdődik. Súlyos esetben a végtagok néhány nap alatt megfeketednek, mumifikálódnak, esetleg vérzés nélkül leesnek. A betegség másik formája (ergotismus convulsivus) hasonló tünetekkel kezdődik, majd súlyos idegrendszeri zavarokkal folytatódik.

[966] Mikotoxikózisok azok a mérgezések, amelyeket a táplálékban felgyülemlett, mikroszkopikus gombák által termelt gombamérgek vagy mikotoxinok idéznek elő. A mikotoxinok a gombák másodlagos anyagcseretermékei. Kémiailag meglehetősen változatosak. Erős biológiai hatásúak, a szervezetbe kerülve nem bomlanak le. Mikotoxikózisokat elsősorban a penészgombák okoznak.