Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A rozsdagombák rendje - Uredinales

A rozsdagombák rendje - Uredinales

A közel 5000 obligát növény-[987] parazita[988] fajt magába foglaló rend mintegy 100 nemzetségre tagolódik. Fajai elsősorban harasztokon, fenyőkön vagy zárvatermőkön élősködnek. Az evolúció[989] során nagyon korán kialakult gombacsoport, hiszen már a karbon kortól[990] ismertek fosszíliáik[991] (ősi harasztokon találták meg őket először). Sok különleges tulajdonságuk azzal magyarázható, hogy gazdanövényeik életmódjához, életciklusához erősen alkalmazkodtak. Hifáik harántfalán nem alakul ki dolipórus[992], csupán egyszerű pórusaik vannak. Termőtestet[993] nem fejlesztenek. Életciklusuk során többféle spóraalakot képeznek. Sokuk fejlődésmenete során gazdacsere és ahhoz kapcsolódó magfázisváltás[994] figyelhető meg. Egyedfejlődésük valamennyi rájuk jellemző spóraalakot kifejlesztő formáját makrociklikus fejlődésmenetnek nevezzük. Ha azonban egyik-másik spóraalak kialakulása elmarad (ez gyakran megtörténik szélsőséges környezeti viszonyok között, pl. magas hegységekben élő fajokon), mikrociklikus a fejlődésmenet. A mikrociklikus fejlődésmenetű fajokat fejlődéstörténetileg fiatalabbaknak tekintjük, mint a teljes fejlődésmenetűeket. Minden faj vegetatív telepének fonalvégein teleutospórák vagy teliospórák[995] képződnek. Áttelelés után bennük következik be a kariogámia[996], majd azonnal a meiotikus sejtosztódás. Ezt követően többnyire egyetlen, de legföljebb néhány sejtből álló fonal hajt ki belőlük, amit metabazídiumnak vagy promicéliumnak nevezünk (az utóbbi név megtévesztő, hiszen a micéliumot fonalak sokasága alkotja). Ennek csúcsán differenciálódik az általában négysejtű bazídium, amelynek minden sejtjéből egy vagy több bazídiospóra fűződik le.

Búza feketerozsdájának (Puccinia graminis, Basidiomycetes, Uredinales) teliospórás alakja búzakalászban (Turcsányi Gábor felvétele)
Búza feketerozsdájának (Puccinia graminis, Basidiomycetes, Uredinales) teliospórás alakja búzakalászban (Turcsányi Gábor felvétele)

A gazdacserével fejlődő fajok magpáros és diploid életszakasza a fő gazdán, haploid életszakasza pedig az ún. köztigazdán megy végbe. A gazdanövény és a köztigazda között általában nincs rokoni kapcsolat. A gabonák feketerozsdájának (Puccinia graminis) különböző pázsitfüvek a gazdanövényei, a borbolya (Berberis vulgaris) pedig a köztigazdája. A borsórozsda (Uromyces pisi) köztigazdája a farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias). A fertőzött kutyatej hajtása nyúlánk, halovány színű és csökevényes levelű lesz. A levezetettebb rozsdagombák[997] egygazdásak (autöcikusak). Autöcikus pl. a rózsa-rozsda (Phragmidium mucronatum).

Búza feketerozsdájának (Puccinia graminis, Basidiomycetes, Uredinales) teliospórás alakja búzakalászban (Turcsányi Gábor felvétele)
Búza feketerozsdájának (Puccinia graminis, Basidiomycetes, Uredinales) teliospórás alakja búzakalászban (Turcsányi Gábor felvétele)

Borsórozsda (Uromyces pisi, Basidiomycetes, Uredinales) teleutospórái (Tóth Attila felvétele)
Borsórozsda (Uromyces pisi, Basidiomycetes, Uredinales) teleutospórái (Tóth Attila felvétele)



[987] Obligát parazita az a szervezet, amely csak más élő gazdaszervezetben képes élni, illetve életének egy szakaszában élő gazdaszervezethez kötődik.

[988] Obligát parazita az a szervezet, amely csak más élő gazdaszervezetben képes élni, illetve életének egy szakaszában élő gazdaszervezethez kötődik.

[989] Az evolúció szó jelentése: fejlődés. A biológiai evolúció (törzsfejlődés) az élő anyag keletkezése az élettelenből és változatosságának kialakulása a Föld története folyamán.

[990] Az 590 millió éve kezdődött és 200 millió éve befejeződött földtörténeti ókor (paleozoikum) korszakai egymás után a kambrium, az ordovicium, a szilur, a devon, a karbon és a perm. Az ezekben keletkezett üledékek alsó rétegei korábban, felső rétegei pedig később keletkeztek. Ennek alapján megkülönböztetünk pl. alsó és felső devon korszakokat.

[991] Fosszília (kövület) a Föld története folyamán egykor élt és megkövesedett állapotban fennmaradt élőlény.

[992] Dolipórus a bazídiumos gombák (Basidiomycetes) dikariotikus vagy szekunder hifáit tagoló harántfal jellegzetes nyílása. Körülötte a sejtfal gyűrűszerűen megvastagszik. Az endoplazmatikus retikulum maradványaiból mindkét oldalán egy sapkaszerű képlet, a parentoszóma alakul ki. Ez a pórust lezárhatja, ezzel megakadályozva a sejtmagvak sejtek közötti vándorlását.

[993] A termőtestek a gombák olyan szaporítóképletei, amelyekben a csoportokba rendezett spórák védőburokkal körülvéve helyezkednek el.

[994] Magfázisváltás a sejt kromoszómaszámának megkettőződése, illetve feleződése az egyedfejlődés folyamán. A megkettőződés az ivarsejtek egyesülésekor, a feleződés pedig a meiospórák keletkezésekor megy végbe.

[995] A teleutospóra (teliospóra) a rozsdagombák kétsejtmagvú (dikariotikus), vastag falú áttelelő (kitartó-) spórája, amelyből a bazídium ered.

[996] Kariogámia az ivaros folyamat során a sejtmagvak egyesülése.

[997] Levezetett egy élőlénycsoport vagy egy tulajdonság, ha a törzsfejlődési ismeretek alapján egy elsődleges, ősibb csoportból, illetve tulajdonságból származtatható. A levezetett csoport vagy tulajdonság a törzsfejlődés folyamán nemcsak bonyolultabbá válással, hanem egyszerűsödéssel (pl. redukcióval, összenövéssel vagy abortusszal) is létrejöhetett. Ennek alapján nem indokolt, ha az egyszerűbb szerveződést minden egyéb megfontolás nélkül fejletlenebbnek, a bonyolultabbat pedig fejlettebbnek tekintjük.