Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A konídiumos gombák csoportja - Deuteromycetes (Fungi imperfecti)

A konídiumos gombák csoportja - Deuteromycetes (Fungi imperfecti)

A csoport mesterséges rendszertani kategória, hiszen idesorolunk minden olyan gombát, amelynek még nem ismerjük ivaros szaporodását és főspóraalakját, illetve amely feltételezhetően nem is rendelkezik ilyennel. Akadnak közöttük olyan fajok is, amelyek speciális laboratóriumi kultúrákban képeznek termőtesteket, természetes körülmények között viszont nem hoznak létre ilyen képleteket. Vitatott még, hogy a főspórát nem képező fajoknak soha nem volt-e meiospórát[1038] kialakító képességük, vagy azt csupán az evolúció[1039] folyamán veszítették-e el. Amint megismerésük teljessé válik, a hifáik válaszfalai, valamint a sejtfaluk ultrastruktúrája és kémiai jellemzői alapján az ide sorolt gombák egy része valószínűleg a tömlősgombák (Ascomycetes), kisebb része pedig a bazídiumos gombák (Basidiomycetes) osztályába kerül.

Kevés kivételtől eltekintve eddig csak konídiumokkal[1040], a telep miceliális részeivel vagy szkleróciumokkal[1041] bekövetkező szaporodásukról tudunk. A rendeket és a családokat a konídiumok keletkezési módja alapján különíthetjük el. Ivaros szaporodásukat többnyire paraszexuális folyamatok[1042] pótolják.

Az Agnomycetales rend fajai (pl. Rhizoctonia spp.) konídiumokat sem képeznek. Részben a tömlősgombák, részben a bazídiumos gombák egyszerűsödött leszármazottainak tartják őket. A Moniliales rend nagyszámú faja (pl. Fusarium spp., Botrytis spp., Cladosporium spp., Monilia spp.) a szubsztrátum[1043] felületén fejlett, elágazó konídiumtartókon hozza létre konídiumait. A Sphaeropsidales rend tagjai konídiumaikat peritéciumokra[1044] emlékeztető, magános vagy többesével sztrómába[1045] ágyazott piknídiumokban[1046] termelik. A Melanconiales rend fajainak (pl. Gloeosporium spp., Septoria spp.) konídiumtartói (conidioma) az általuk parazitált növény felszíni rétegei - kutikulája vagy epidermisze[1047] - alatt konídiumtelepeket (acervulus) képeznek. A Blastomycetales rend, sarjsejtképzése (blastospora), sejtláncainak feldarabolódása, valamint biokémiai tulajdonsága alapján az élesztőszerű tömlősgombák alosztályával (Protoascomycetidae) mutat rokonságot. Idetartozik pl. a Candida nemzetség.

A csoport számos faja veszélyes növényi kártevő. A búza és több más növényfaj közismert betegsége a szeptóriás levélfoltosság, amit a Septoria tritici nevű faj okoz. A napraforgó szeptóriás levélfoltosságának a Septoria helianthi a kiváltója. Az alma keserűrothadása a Gloeosporium fructigenum, a szőlő fenésedése vagy antraknózisa pedig a Gloeosporium ampelophagum hatására jelentkező betegség. Csonthéjas gyümölcsfák levéllikasztó gombája a Stigmia carpophila , levélfoltosságuk kiváltója pedig a Blumeriella jaapii . A szilva vörösfoltosságát idézi elő a Polistigma rubrum . A Fusarium fajok az edénynyalábokban élősködnek. Közülük a F. solani a burgonyagumókat múmiává aszalja, a F. oxysporum és a F. moniliforme pedig a burgonya szárának tövét korhasztja. A borsó János-napi hervadását a F. oxysporum var. pisi okozza. A répa (Beta vulgaris) cerkospórás levélragyája (Cercospora beticola) szintén jelentős terméskiesést okoz. A pázsitfüveken élősködő Fusarium avenaceum , F. culmorum, F. poae és F. tricinctum a legelő háziállatainkra mérgező hatású. Az általuk kiváltott betegség a fuzariotoxikózis.

Csonthéjas gyümölcsfák sztigmiás levéllyukacsosodása (Stigmia carpophila, Deuteromycetes) (Véghelyi Klára felvétele)
Csonthéjas gyümölcsfák sztigmiás levéllyukacsosodása (Stigmia carpophila, Deuteromycetes) (Véghelyi Klára felvétele)

Cseresznye vagy meggy levélfoltossága (Blumeriella jaapii, Deuteromycetes) (Véghelyi Klára felvétele)
Cseresznye vagy meggy levélfoltossága (Blumeriella jaapii, Deuteromycetes) (Véghelyi Klára felvétele)

Szilva vörösfoltosságát kiváltó Polistigma rubrum (Deuteromycetes) piknídiumai levélkeresztmetszetben (scanning elektronmikroszkópos felvétel) (Véghelyi Klára felvétele)
Szilva vörösfoltosságát kiváltó Polistigma rubrum (Deuteromycetes) piknídiumai levélkeresztmetszetben (scanning elektronmikroszkópos felvétel) (Véghelyi Klára felvétele)

Fusarium moniliforme (Deuteromycetes) mikrokonídiumai (Tóth Attila felvétele)
Fusarium moniliforme (Deuteromycetes) mikrokonídiumai (Tóth Attila felvétele)

Fusarium avenaceum (Deuteromycetes) leszakadó konídiumai (Tóth Attila felvétele)
Fusarium avenaceum (Deuteromycetes) leszakadó konídiumai (Tóth Attila felvétele)



[1038] A meiospórák a növények és a gombák spóraanyasejtjeiben számfelező (redukciós) sejtosztódással (meiosis) keletkező egyszeres kromoszómaszámú (haploid) spórák, amelyekből haploid test fejlődik.

[1039] Az evolúció szó jelentése: fejlődés. A biológiai evolúció (törzsfejlődés) az élő anyag keletkezése az élettelenből és változatosságának kialakulása a Föld története folyamán.

[1040] Konídiumnak nevezzük a valamely tartón lefűződéssel létrejött ivartalan szaporítósejteket, amelyek közvetlenül tömlővel csíráznak.

[1041] A szklerócium (sclerotium) tömör, kemény hifákból álló, áttelelő képződmény.

[1042] A nem kellőképpen ismert paraszexuális folyamatok révén ivarszervek és ivarsejtek képzése nélkül, vegetatív sejtek között megy végbe a génkicserélődés a legtöbbször úgy, hogy két egymástól genotípusosan különböző sejt magja (heterokaryon) egy pórus közbeiktatódásával találkozik, majd összeolvad. Az utódsejtek az elkövetkező mitotikus osztódások során a felesleges örökítő anyag eliminálódásával nyerik vissza eredeti kromoszómaszámukat.

[1043] A szubsztrátum olyan aljzat, amelyhez az élőlények rögzülnek, illetve amelyen tartózkodnak. Gyakran táplálékukat is belőle nyerik.

[1044] Peritécium a tömlősgombák palack alakú termőteste (ez utóbbi a gomba meiospórák létrehozására kialakított, jellemző alakú teste).

[1045] Sztrómának nevezzük a gombák meddő hifaszövedékéből kialakult nagy és feltűnő termőtestpárnát, amelyben a tömlőket tartalmazó termőtestek képződnek.

[1046] A piknídium többnyire gömbölyű vagy palack alakú termőtest, amelyben ivartalan szaporítósejtek (tulajdonképpen piknídiospóráknak nevezett konídiumok) képződnek.

[1047] Az epidermisz a fiatal hajtás (elsődleges) bőrszövete.