Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

22. fejezet - VIRÁGOS RENDSZERTAN

22. fejezet - VIRÁGOS RENDSZERTAN

Tartalom

A nyitvatermők törzse - Gymnospermatophyta
A páfrányfenyők rendje - Ginkgoales
A toboztermők rendje - Coniferales (Pinales)
A tiszafafélék rendje - Taxales
A cikászok rendje - Cycadales
A velvicsiafélék rendje - Welwitschiales és a csikófarkvirágúak rendje - Ephedrales
A zárvatermők törzse - Angiospermatophyta
A kétszikűek osztálya - Dicotyledonopsida
A liliomfa-virágúak rendje - Magnoliales
A farkasalma-virágúak rendje - Aristolochiales
A babérvirágúak rendje - Laurales
A tündérrózsa-virágúak rendje - Nymphaeales
A boglárkavirágúak rendje - Ranunculales
A pipacsvirágúak rendje - Papaverales
A szegfűvirágúak rendje - Caryophyllales
A libatopvirágúak rendje - Chenopodiales
A kaktuszvirágúak rendje - Opuntiales
A keserűfű-virágúak rendje - Polygonales
A kékgyökérvirágúak rendje - Plumbaginales
A varázsmogyoró-virágúak rendje - Hamamelidales
A bükkfavirágúak rendje - Fagales
A dióvirágúak rendje - Juglandales
A csalánvirágúak rendje - Urticales
A kőtörőfű-virágúak rendje - Saxifragales
A rózsavirágúak rendje - Rosales
A hüvelyesek rendje - Fabales (Leguminosales)
A mirtuszvirágúak rendje - Myrtales
A süllőhínár-virágúak rendje - Haloragales
A rutavirágúak rendje - Rutales
A szappanfavirágúak rendje - Sapindales
A gólyaorrtermésűek rendje - Geraniales
A pacsirtafűvirágúak rendje - Polygalales
A kecskerágó-virágúak rendje - Celastrales
A bengevirágúak rendje - Rhamnales
A szantálfavirágúak rendje - Santalales
A boroszlánvirágúak rendje - Thymelaeales
Az ezüstfavirágúak rendje - Elaeagnales
A kutyatejvirágúak rendje - Euphorbiales
Az ernyősvirágzatúak rendje - Araliales (Umbellales)
A dilléniavirágúak rendje - Dilleniales
A teavirágúak rendje - Theales (Guttiferales)
A kancsókavirágúak rendje - Nepenthales
Az ibolyavirágúak rendje - Violales
A kaprivirágúak rendje - Capparidales
A fűzvirágúak rendje - Salicales
A tökvirágúak rendje - Cucurbitales
A mályvavirágúak rendje - Malvales
A kankalinvirágúak rendje - Primulales
A somvirágúak rendje - Cornales
Az erikavirágúak rendje - Ericales
A mácsonyavirágúak rendje - Dipsacales
Az olajfavirágúak rendje - Oleales
A tárnicsvirágúak rendje - Gentianales
A selyemkóró-virágúak rendje - Asclepiadales
A buzérvirágúak rendje - Rubiales
A burgonyavirágúak rendje - Solanales
A borágóvirágúak rendje - Boraginales
A tátogató-virágúak rendje - Scrophulariales
Az ajakosvirágúak rendje - Lamiales
A harangvirágúak rendje - Campanulales
A fészekvirágzatúak rendje - Asterales
Az egyszikűek osztálya - Monocotyledonopsida
A hídőrvirágúak rendje - Alismatales
A békatutaj-virágúak rendje - Hydrocharitales
A tüskéshínár-virágúak rendje - Najadales
A kontyvirágúak rendje - Arales
A jamszgyökér-virágúak rendje - Dioscoreales
A spárgavirágúak rendje - Asparagales
A liliomvirágúak rendje - Liliales
Az orchideavirágúak rendje - Orchidales
A broméliavirágúak rendje - Bromeliales
A vízijácint-virágúak rendje - Pontederiales
A gyömbérvirágúak rendje - Zingiberales
A kommelína-virágúak rendje - Commelinales
A pázsitfüvek rendje - Poales
A szittyóvirágúak rendje - Juncales
A palkavirágúak rendje - Cyperales
A pálmavirágúak rendje - Arecales
A Csavarpálma-virágúak rendje - Pandanales
FELADATOK A FELSŐFOK - VIRÁGOS NÖVÉNYEK TÉMAKÖRHÖZ

A nyitvatermők törzse - Gymnospermatophyta

Kizárólag fásszárú és többségük-ben örökzöld növények. Leveleik tű , pikkely vagy ritkán lemez alakúak. Kollaterális, nyílt edénynyalábjaik kambiumával száruk másodlagos vastagítására képesek. Másodlagos farészük szállítóelemei kevés kivételtől eltekintve tracheidák , háncsrészük szállítóelemei pedig rostasejtek. A harasztoktól eltérően embriójuk hajtáspólusával átellenben gyökeret fejlesztenek. Sporofillumaik[1049] korlátozott növekedésű virágokat alkotnak . Virágaik egyivarúak, többnyire kifejezett virágtakaró nélküliek. Gyakoriak azonban bennük a meddő pikkelylevelek. Kétszakaszos egyedfejlődésük rejtett, gametofitonjuk[1050] a sporofitonnal[1051] szemben erősen redukálódott. A porzós virágok porzólevelein (microsporophyllum) 2 vagy több pollenzsákból álló, egy vagy több pollenzsákcsoport helyezkedik el. A pollenzsákokban (microsporangium) redukciós osztódással jönnek létre a pollenszemek (microspora) . A megporzást a szél segíti.

Feketefenyő (Pinus nigra, Pinaceae) porzós virágokkal (Turcsányi Gábor felvétele)
Feketefenyő (Pinus nigra, Pinaceae) porzós virágokkal (Turcsányi Gábor felvétele)

Életfa (Biota orientalis, Cupressaceae) hajtása és toboza (Turcsányi Gábor felvétele)
Életfa (Biota orientalis, Cupressaceae) hajtása és toboza (Turcsányi Gábor felvétele)

Ginkófa (Ginkgo biloba, Ginkgoaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Ginkófa (Ginkgo biloba, Ginkgoaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Erdeifenyő (Pinus sylvestris) szárának keresztmetszete (Babos Károly felvétele)
Erdeifenyő (Pinus sylvestris) szárának keresztmetszete (Babos Károly felvétele)

Erdeifenyő (Pinus sylvestris, Pinaceae) fatörzsének érintőirányú (tangenciális) hosszmetszete gyantajáratokkal (Babos Károly felvétele)
Erdeifenyő (Pinus sylvestris, Pinaceae) fatörzsének érintőirányú (tangenciális) hosszmetszete gyantajáratokkal (Babos Károly felvétele)

Kínai szúrósfenyő (Cunninghamia lanceolata, Taxodiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Kínai szúrósfenyő (Cunninghamia lanceolata, Taxodiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Fenyő virágpora (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Fenyő virágpora (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Már a megporzást megelőzően megkezdődik a pollenszemben a mindössze három sejtből álló hím ivarú előtelep /microprothallium/[1052] kialakulása. A három sejt közül kettő tönkremegy, a harmadik pedig egy nagyobb vegetatív sejtre és egy kisebb, az előbbi által körülvett generatív (anteridiális) sejtre osztódik. Ez utóbbi képviseli a rendkívül csökevényes hímivarszervet (antheridium). Már a megporzást követően a vegetatív sejt pollentömlőt fejleszt, miközben az anteridiális sejt egy nyélsejtre és egy spermatogén sejtre osztódik. Ez utóbbiból keletkezik a 2 spermasejt.

A tobozvirágzatot (conus = strobilus) alkotó termőleveleken a magkezdemények szabadon helyezkednek el . A magkezdeményekben lévő makrosporangiumokat[1053] (magkezdemény teste = nucellus) a magkezdemény kettős burka (integumentum) borítja. A nucelluszban négy makrospóra[1054] jön létre, amelyek közül egy (az ún. embriózsáksejt) átalakul több ezer sejtből álló előteleppé /macroprothallium/[1055]. A többi makrospórasejt elsorvad. A makroprotalliumban több női ivarszerv (archegonium) alakul, mindegyik egy-egy nagy petesejttel. A két spermasejt a pollentömlőből bejut a petesejthez, és egyikük megtermékenyíti azt. A másik spermasejt tönkremegy. A megtermékenyítés, más pollenszemek pollentömlőjének spermasejtjével, több archegóniumban is bekövetkezhet. Az archegóniumok megtermékenyített petesejtjeiből embriók kezdenek kialakulni, de közülük csak egy marad meg. Az embrió változó számú (2-18) sziklevelet tartalmaz, és az elsődleges táplálószövetként[1056] (primer endospermium) - ún. magfehérjeként - szolgáló, haploid[1057] protalliumszövetbe[1058] ágyazódik. Kialakulása közben az integumentumokból[1059] maghéj, a magkezdeményből pedig mag lesz.

Aleppóifenyő (Pinus halepensis, Pinaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Aleppóifenyő (Pinus halepensis, Pinaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Toboz metszete termőpikkelyekkel, rajtuk magkezdeményekkel (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Toboz metszete termőpikkelyekkel, rajtuk magkezdeményekkel (Fridvalszky Lóránt felvétele)

Erdeifenyő (Pinus sylvestris, Pinaceae) toboza magvakkal (Turcsányi Gábor felvétele)
Erdeifenyő (Pinus sylvestris, Pinaceae) toboza magvakkal (Turcsányi Gábor felvétele)

Az általunk ismert legősibb képviselőik, a már kihalt magvaspáfrányok (Pteridospermae) szárnyalt termőlevelei még nem alkotnak tobozt. Ivarleveleik dorziventrálisak,[1060] sporofillumjellegűek[1061] voltak.



[1049] A sporofillumok a spórákat spóratartókban (sporangium) létrehozó levelek. Gyakran - közvetlenül a száron ülve - füzéreket alkotnak.

[1050] Gametofiton a kétszakaszos egyedfejlődés spórák létrejöttével kezdődő, egyszeres kromoszómaszámú (haploid) sejtekből álló szakasza, amelynek végén - számtartó osztódással - ivarsejtek (gameta) keletkeznek.

[1051] Sporofiton a kétszakaszos egyedfejlődés ivarsejtek egyesülésével (zigóta létrejöttével) kezdődő, kétszeres kromoszómaszámú (diploid) sejtekből álló szakasza, amelynek végén spórák keletkeznek redukciós osztódással.

[1052] A protallium előtelep. A spórából fejlődő lemez, gumó vagy fonál alakú képződmény, amelyen ivarszervek keletkeznek. A makroprotallium a női ivarú (női ivarszervet és petesejtet létrehozó), a mikroprotallium a hím ivarú (hím ivarszervet és hímivarsejteket képező) előtelep. Alakjuk rendszerint eltér egymástól.

[1053] Makrosporangiumok azok a spóratartók, amelyekben a nagyobb, női jellegű spórák (makrospórák) keletkeznek.

[1054] Makrospórák a nagyobb méretű, női ivarjelleget hordozó spórák.

[1055] A protallium előtelep. A spórából fejlődő lemez, gumó vagy fonál alakú képződmény, amelyen ivarszervek keletkeznek. A makroprotallium a női ivarú (női ivarszervet és petesejtet létrehozó), a mikroprotallium a hím ivarú (hím ivarszervet és hímivarsejteket képező) előtelep. Alakjuk rendszerint eltér egymástól.

[1056] Az endospermium a mag táplálószövete (ún. magfehérje), amely a nyitvatermőkben még elsődleges (primer), mert az egyszeres kromoszómaszámú (haploid) női ivarú előtelepből (macroprothallium) jön létre, a zárvatermőkben pedig másodlagos (secunder), mert az embriózsák megtermékenyített központi vegetatív magjából keletkezik, és ennek következtében háromszoros kromoszómaszámú.

[1057] Haploidnak az egyszeres kromoszómaszámú, diploidnak a kétszeres kromoszómaszámú, poliploidnak pedig a többszörös kromoszómaszámú sejteket, valamint egyedeket nevezzük.

[1058] A protallium előtelep. A spórából fejlődő lemez, gumó vagy fonál alakú képződmény, amelyen ivarszervek keletkeznek. A makroprotallium a női ivarú (női ivarszervet és petesejtet létrehozó), a mikroprotallium a hím ivarú (hím ivarszervet és hímivarsejteket képező) előtelep. Alakjuk rendszerint eltér egymástól.

[1059] Az integumentum a magkezdemény burka. Egy- vagy kétrétegű lehet.

[1060] A dorziventrális szerv ún. háti-hasi szimmetriájú, tehát a fölső és az alsó oldala szimmetrikus egymással.

[1061] A sporofillumok a spórákat spóratartókban (sporangium) létrehozó levelek. Gyakran - közvetlenül a száron ülve - füzéreket alkotnak.