Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A páfrányfenyők rendje - Ginkgoales

A páfrányfenyők rendje - Ginkgoales

A páfrányfenyőfélék családja - Ginkgoaceae

Ősi nyitvatermők. Valószínűleg már a felső devon időszakban[1062] léteztek. Élő kövületként ma már csak egy fajuk él, a kétlaki,[1063] lombhullató gingó-, illetve ginkófa (Ginkgo biloba). A jura és a kréta korszak[1064] növényeként a dinoszauruszok kortársa volt. Kínában és Japánban kultúrfaként sikerült megóvni a kipusztulástól. 30 m-esre is megnövő, sűrűn elágazó fa. Legyező alakú levelei dichotomikusan elágazó,[1065] főér nélküli, ún. villás erezetűek. Szikleveleinek száma 2. A porzós virágot alkotó dorziventrális porzólevelei[1066] két pollenzsákot hordanak. Nővirágai hosszú kocsányúak, két magkezdeménnyel. A megtermékenyítést még spermatozoid sejtek végzik (zoidiogamia). A szélmegporzás és a megtermékenyítés között több hónap telik el. A megérés után sárga magköpennyel borított magvai vajsavat tartalmaznak, ami kellemetlen, macskabűzre emlékeztető szagot áraszt. Kínában a sós ízű magvakat pirítva nyalánkságként fogyasztják. Európa parkjaiba 1727 és 1737 között került. Nyugat-Európa nagyvárosaiban (pl. Amszterdamban) utcai sorfa.

Ginkófa (Ginkgo biloba, Ginkgoaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Ginkófa (Ginkgo biloba, Ginkgoaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)



[1062] Az 590 millió éve kezdődött és 200 millió éve befejeződött földtörténeti ókor (paleozoikum) korszakai egymás után a kambrium, az ordovicium, a szilur, a devon, a karbon és a perm. Az ezekben keletkezett üledékek alsó rétegei korábban, felső rétegei pedig később keletkeztek. Ennek alapján megkülönböztetünk pl. alsó és felső devon korszakokat.

[1063] Kétlaki az az egyivarú virágú növény, amelynek különböző ivarú virágai eltérő egyedeken találhatók meg. Az egylaki növény különböző ivarú virágai egyetlen növényegyeden fordulnak elő.

[1064] A földtörténeti középkor mintegy 195 millió évvel ezelőtt kezdődött és 60 millió évvel ezelőtt ért véget. Három nagy korszaka, a triász, a jura és a kréta 35, 35, illetve 65 millió éven át tartott. Korábbi szakaszukat üledékeik földtörténeti rétegekben való elhelyezkedése alapján alsó, későbbi szakaszukat pedig felső jelzővel illetjük (pl. alsó kréta, felső triász).

[1065] Dichotomikus vagy villás elágazásról akkor beszélünk, ha a hajtáscsúcs a kettéválása és két irányba való továbbnövekedése révén két egyenértékű testrészt, ún. villaágat hoz létre.

[1066] Dorziventrálisak azok a levelek, amelyek fölső (színi) és alsó (fonáki) oldala morfológiai és anatómiai tekintetben különbözik egymástól.