Növénytan
A zárvatermők olyan új tulajdonságokkal jelentek meg az evolúció[1084] során, amelyekkel a kréta korszakban[1085] szárazabbá váló klímához jobban alkalmazkodtak, mint a többi szárazföldi növény. Valószínűleg monofiletikus úton[1086] jöttek létre a magvaspáfrányokból (Pteridospermae). Alkalmazkodásukat mindenekelőtt az alábbi új tulajdonságok tették lehetővé:
- Termőleveleik zártak , aminek következtében a magkezdemények és a termőből képződő termésben a magvakba zárt embriók egészen megérésükig rendkívül nagymértékű védelmet élveznek.
- Koevolúció eredményeképpen a rovarmegporzás elterjedésével párhuzamosan megjelent a kétivarú, színes virágtakarójú virág , amelyben nektár[1087], valamint ragacsos pollen képződött. A virágokat egynemű lepel vagy különnemű, csészére és pártára tagolódó virágtakaró fedte be. Az evolúció[1088] további lépéseként, a még szárazabbá váló körülményekhez és a szélbeporzáshoz való alkalmazkodással a virág sok taxonban[1089] leegyszerűsödött, egyivarúvá vált , takarója pedig egynemű lett vagy elcsökevényesedett.
- Kialakult a kettős megtermékenyítés. A szekunder endospermium[1090] képzésével a nőivarú gametofiton szakasz[1091] jelentősen lerövidül, és megtermékenyítés hiányában az endospermiumképzés energiaigényes folyamata elmarad. Ráadásul az embrió csírázását a szekunder endospermium igen biztonságossá teszi. A virágporszemnek a gametofiton[1092] megvédésében és biztonságos szállításában fontos szerepet betöltő külső burka (exine), valamint a pollentömlő kilépési helyéül szolgáló nyílásai is jelentősen eltérnek a harasztokétól és a nyitvatermőkétől. Az ősi kétszikűek ún. egybarázdás (monocolpat) virágporszemeinek a pollentetrádok[1093] külső (disztális) oldalán mindössze egyetlen nyílásuk (apertura) van. Ez jellemzi a Magnoliidae alosztály és az egyszikűek fajainak többségét. A kétszikűek három párhuzamos apertúrájú (ún. hárombarázdás = tricolpat) virágporszemei az evolúció[1094] során csak később - az alsó kréta korszak[1095] végén - jelentek meg.
- Fejlettek a vízszállító és a párologtatást csökkentő berendezéseik. A tracheák[1096] gyors vízszállítást tesznek lehetővé. A fotoszintézis[1097] produktumait rostacsövek szállítják, és a háncsban kísérősejtek jelennek meg .
- A fásszár mellett a lágyszár kialakulásával, a vegetatív szervek (gyökér, szár, levél) sokirányú módosulásával és az életformák változatosságával új élőhelyeket (pl. édesvizeket, száraz, magashegyi és hideg vidékeket) népesíthettek be.
A zárvatermők a növényvilág legnagyobb fajszámú törzse. Mintegy 240 000 ismert fajuk több, mint 10 000 nemzetségbe és 450 családba tartozik. Az ember gazdasági tevékenységében is az összes növény közül a legnagyobb jelentőségűek.
Az általunk követett - a kétszikűek esetében Ehrendorfer, az egyszikűek esetében pedig Dahlgren, Clifford és Yeo munkájának Borhidi általi feldolgozásán alapuló - rendszerben a kétszikűeket 8 (Magnoliidae, Ranunculidae, Caryophyllidae, Hamamelididae, Rosidae, Dilleniidae, Lamiidae, Asteridae), az egyszikűeket 6 (Alismatidae, Aridae, Liliidae, Zingiberidae, Commelinidae, Arecidae) alosztályba soroljuk.
[1084] Az evolúció szó jelentése: fejlődés. A biológiai evolúció (törzsfejlődés) az élő anyag keletkezése az élettelenből és változatosságának kialakulása a Föld története folyamán.
[1085] A földtörténeti középkor mintegy 195 millió évvel ezelőtt kezdődött és 60 millió évvel ezelőtt ért véget. Három nagy korszaka, a triász, a jura és a kréta 35, 35, illetve 65 millió éven át tartott. Korábbi szakaszukat üledékeik földtörténeti rétegekben való elhelyezkedése alapján alsó, későbbi szakaszukat pedig felső jelzővel illetjük (pl. alsó kréta, felső triász).
[1086] A monofiletikus út azt jelenti, hogy egy taxon egy ágon, és nem több vonalon jött létre.
[1087] A nektáriumok vagy mézfejtők a zárvatermő növények megporzó rovarokat csalogató, édes nedvet (nektárt) kiválasztó mirigyei. Megkülönböztetünk virágon belüli, ún. intraflorális nektáriumokat és virágon kívüli, de annak mindig a közvetlen közelében elhelyezkedő ún. extraflorális nektáriumokat. A termőlevelek összenövéseinél szeptális nektáriumok helyezkedhetnek el.
[1088] Az evolúció szó jelentése: fejlődés. A biológiai evolúció (törzsfejlődés) az élő anyag keletkezése az élettelenből és változatosságának kialakulása a Föld története folyamán.
[1089] Taxon valamennyi rendszertani egység (faj, alfaj, változat, forma, törzs, osztály, rend, család, nemzetség stb.) közös neve.
[1090] Az endospermium a mag táplálószövete (ún. magfehérje), amely a nyitvatermőkben még elsődleges (primer), mert az egyszeres kromoszómaszámú (haploid) női ivarú előtelepből (macroprothallium) jön létre, a zárvatermőkben pedig másodlagos (secunder), mert az embriózsák megtermékenyített központi vegetatív magjából keletkezik, és ennek következtében háromszoros kromoszómaszámú.
[1091] Gametofiton a kétszakaszos egyedfejlődés spórák létrejöttével kezdődő, egyszeres kromoszómaszámú (haploid) sejtekből álló szakasza, amelynek végén - számtartó osztódással - ivarsejtek (gameta) keletkeznek.
[1092] Gametofiton a kétszakaszos egyedfejlődés spórák létrejöttével kezdődő, egyszeres kromoszómaszámú (haploid) sejtekből álló szakasza, amelynek végén - számtartó osztódással - ivarsejtek (gameta) keletkeznek.
[1093] Pollentetrádok akkor jönnek létre, amikor a pollenanyasejtekben redukciós osztódással (meiosis) keletkező négy virágporszem együtt marad.
[1094] Az evolúció szó jelentése: fejlődés. A biológiai evolúció (törzsfejlődés) az élő anyag keletkezése az élettelenből és változatosságának kialakulása a Föld története folyamán.
[1095] A földtörténeti középkor mintegy 195 millió évvel ezelőtt kezdődött és 60 millió évvel ezelőtt ért véget. Három nagy korszaka, a triász, a jura és a kréta 35, 35, illetve 65 millió éven át tartott. Korábbi szakaszukat üledékeik földtörténeti rétegekben való elhelyezkedése alapján alsó, későbbi szakaszukat pedig felső jelzővel illetjük (pl. alsó kréta, felső triász).
[1096] A trachea a zárvatermő növények és a leglevezetettebb nyitvatermők (Ephedra, Gnetum, Welwitschia) edénynyalábjaiban az alkotó sejtek (tracheatagok) herántfalainak részleges vagy teljes feloldódásával létrejött vízszállító cső.
[1097] A fotoszintézis folyamata során a növény fényenergia felhasználásával szervetlen anyagokból szerveseket állít elő.