Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A csalánvirágúak rendje - Urticales

A csalánvirágúak rendje - Urticales

A csalánvirágúak rendjében - ellentétben a bükkfavirágúak rendjével - hiányoznak a porzós barkák és a nővirágokat borító kupacsok. A virágtakaró kétkörű, körönként kéttagú. A porzók száma azonos a virágtakaró-levelekével. A többnyire felső állású termő gyakran 2 termőlevélből áll, de csak az egyikben fejlődik érett mag. A termés makk vagy csonthéjas. Főként fás növények, de találunk közöttük sok lágyszárút is. Valószínű, hogy a rend a bükkfavirágúakkal közös ősökből alakult ki. Általános a szélbeporzás. Gazdasági szempontból jelentős a rostanyagok és a tejnedv gyakori előfordulása. Széles körű a kovasav és a kalcium-oxalát megjelenése, ugyanakkor a cserzőanyagok és a triterpének itt alárendeltebb szerepet játszanak.

A szilfélék családja - Ulmaceae

Mintegy 150 fajuk kizárólag fás növény. Termésük szárnyas makk /lependék/ vagy csonthéjas. Tejnedvük nincsen. A család képviselői (kb. 150 faj) lombhullatók vagy örökzöldek, a trópusokon és az északi mérsékelt övben honosak. Jellegzetes a szil (Ulmus) nemzetség alkalmazkodása a különböző életterekhez. Leveleik általában kétsorosan állnak, levélválluk aszimmetrikus . Virágaik kétivarúak, magánosan vagy ernyőszerű bogas virágzatban állnak. A vénicfa (U. laevis) a közép-európai ligeterdők növénye, a hegyi szil (U. glabra) pedig bükkösök elegyfája. A mezofil lomberdőkben[1209] elegyfaként előforduló mezei szilből (U. minor) értékes ipari fát nyernek. Más fajokat és hibridjeiket[1210] gyakran ültetik sorfának. A szilfavész nevű gombabetegség - aminek kiváltója a Ceratocystis ulmi nevű tömlősgombafaj - jelentős károkat okozott az európai szilfaállományokban. Az ostorfák (Celtis) nemzetségében több fajnak értékes a fája. Igénytelenségük miatt gyakran ültetik őket városi sorfának. Az észak-amerikai származású nyugati ostorfával (C. occidentális) és a délnyugat-ázsiából elterjedt keleti ostorfával (C. australis) gyakran találkozhatunk városi zöldterületeinken, mivel viszonylag jól tűrik a szennyezett levegőt. Gömbös, levélhónalji csonthéjas terméseikről jól felismerhetők.

Mezei szil (Ulmus minor, Ulmaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Mezei szil (Ulmus minor, Ulmaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Az eperfafélék családja - Moraceae

Fásszárú növények, cserjék vagy liánok. 1500 körüli számú fajuk nagy része trópusi. Tejnedvük van. Leveleik szórt állásúak, egyszerűek, néha tagoltak. Virágaik egyivarúak, jelentéktelenek. Gyakori a különleges virágzatok, valamint terméságazatok kialakulása. A fehér eperfa (Morus alba) kínai származású, hazánkban meghonosodott fa. Régebben a selyemhernyók táplálására telepítették be. Váltivarú virágaiból rövid, barkaszerű bogas virágzatok alakulnak. A termős virágokon a lepel megmarad, elhúsosodik és a résztermésekkel együtt húsos, leveses terméságazatot alakít ki. Ez az eperfatermés. A füge (Ficus) nemzetség fajai jórészt trópusiak, szubtrópusiak. Nagy levelük gyakran karéjos, sőt szeldelt is lehet. A közönséges füge (F. carica) mediterrán területeken elterjedt fontos gyümölcsfa. Nálunk életfeltételeinek határán élő cserje vagy kisebb fa. A jellegzetes fügetermés valójában terméságazat: a kehelyszerűen bemélyedt vacok felületén ülnek az egyes virágok, amelyekből apró, csonthéjas terméskék fejlődnek. A virágok megporzását a fügedarazsak végzik, amelyek speciálisan alkalmazkodtak ehhez a feladathoz. A kereskedelemből ismert füge végleges ízét aszalás és fermentálás[1211] után kapja meg. Egyes tájakon ma is a napi élelem fontos része. Jelentőségét igazolja, hogy a Bibliában az olajfával és a szőlővel együtt gyakran emlegetett gyümölcs a füge is! Számos fikuszfaj (F. elastica, F. benjamina stb.) kedvelt szobai dísznövény. Trópusokon termesztett haszonnövény a kenyérfa (Artocarpus altilis), amelynek hatalmas, keményítőben gazdag terméságazata fontos néptáplálék. Főzve, mogyorónyi nagyságú magvait pedig pirítva fogyasztják. Az egyiptomi kultúrákban a szikomorfa (Ficus sycomorus) fájából készítették a múmiakoporsókat. Egyes fikuszfajok madarak által terjesztett termései az ágvillákban csíráznak ki, majd főtengelyükből oldalelágazásokat bocsátanak a talaj irányába, amelyekből támasztógyökerek fejlődnek . Ily módon egyetlen lombkoronaszintben terjedő egyedből egész erdők is létrejöhetnek.

Közönséges füge (Ficus carica, Moraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Közönséges füge (Ficus carica, Moraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Oldalhajtásokat és támasztó gyökereket a levegőből a talajra bocsájtó fikuszfaj (Ficus sp., Moraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Oldalhajtásokat és támasztó gyökereket a levegőből a talajra bocsájtó fikuszfaj (Ficus sp., Moraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A kenderfélék családja - Cannabaceae

Az előzőkkel közeli rokonságban álló család. 4 fajukat ismerjük. Az északi mérsékelt öv lágyszárú növényei. Gyakran egyévesek, tejnedvet nem tartalmaznak. Virágaik aprók, jelentéktelenek, a virágtakarójuk forrt. A szélbeporzás általános. Termésük makk. A két fontos nemzetségükbe - komló (Humulus) és kender (Cannabis) - tartozó növények egyévesek, kétlakiak[1212]. A közönséges komló (Humulus lupulus) fásodó és csavarodó szárú liánnövény. Termős virágzata tömött, az elvirítás után megnövekedő felleveleivel tobozszerűvé válik. A lepel- és a támasztóleveleken keserű gyantaanyagokban gazdag mirigyszőrök találhatók. Ezek humulon és lupulon anyagokat választanak ki, amiket a sörgyártásban és a gyógyászatban hasznosítanak. Termesztett növény, amely kivadulva meghonosodott. Főleg láp- és ligeterdőkben és bolygatott társulásokban jelenik meg. A vetési kender (Cannabis sativa) fontos rostnövény. Közép-Ázsiából származik. Rostja a leghosszabbak közé tartozik, de durva. Ezért vásznak, zsinegek, kötelek készítésére alkalmas. Az indiai vagy hasiskender (C. indica) különböző narkotikus[1213] hatású gyantákat (kémiailag kannabinol és tetrahidrokannabinol vegyületek) tartalmaz, amelyekből a hasis és a marihuána nevű kábítószerek keszülnek.

Felfutó komló (Humulus lupulus, Cannabaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Felfutó komló (Humulus lupulus, Cannabaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Vetési kender (Cannabis sativa, Cannabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Vetési kender (Cannabis sativa, Cannabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A csalánfélék családja - Urticaceae

Mintegy 700 fajt tartalmazó taxon.[1214] A szilfa- és az eperfafélékkel ellentétben ebben a családban a lágyszárúak vannak túlsúlyban. Ennek következtében az előbbieknél levezetettebb[1215] taxon[1216]. Rendszerint lágyszárú, tagolatlan levelű, tejnedv nélküli növények. A virágok gyakran egyivarúak, egy- vagy kétlakiak[1217]. Apró, zöld leplű virágtakarójuk van, amelyet általában négy levél alkot. A porzók száma is ugyanennyi vagy kevesebb. A porzók és a virágtakaró-levelek - éppúgy, mint a rend többi családjában - egymással fedésben (szuperponált helyzetben) állnak. Termésük makk vagy csonthéjas. Leveleik tagolatlanok, szabálytalanul fűrészes szélűek. A levélállás keresztben átellenes vagy ritkábban szórt. Gyakoriak az egész növény felszínét borító csalánszőrök, amelyekben gyulladáskeltő anyagok (acetilkolin, hisztamin, szerotonin, hangyasav stb.) képződnek. Sok fajuk trópusi vagy szubtrópusi erdőkben él. A csalán (Urtica) nemzetség fajai főleg mérsélelt éghajlatú területeken fordulnak elő. A nagy csalán (U. dioica) évelő, átellenes levélállású, tojásdad levelű, fullánk- és serteszőrös gyomnövény. A talaj fokozott nitrogéntartalmát jelzi. Hasonlóan a kozmopolita[1218] kis csalánhoz (U. urens) a ruderális termőhelyeket részesíti előnyben. Trópusi-szubtrópusi rostnövény a rami vagy hócsalán (Boehmeria nivea), melynek hazája valószínűleg Kína, ahol évszázadok óta termesztik.

Nagy csalán (Urtica dioica, Urticaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Nagy csalán (Urtica dioica, Urticaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Apró csalán (Urtica urens, Urticaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Apró csalán (Urtica urens, Urticaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)



[1209] A mezofil fajok, valamint társulások közepes hőmérséklet- és nedvességigényűek.

[1210] A hibridizáció kereszteződést jelent, aminek eredményeképpen keverékfajok, keverékvonalak stb. (együttesen: hibridek) keletkeznek.

[1211] A fermentálás mikroorganizmusok felhasználásával végzett erjesztés.

[1212] Kétlaki az az egyivarú virágú növény, amelynek különböző ivarú virágai eltérő egyedeken találhatók meg. Az egylaki növény különböző ivarú virágai egyetlen növényegyeden fordulnak elő.

[1213] A narkotikum fájdalomcsillapító, altató, illetve kábítószer.

[1214] Taxon valamennyi rendszertani egység (faj, alfaj, változat, forma, törzs, osztály, rend, család, nemzetség stb.) közös neve.

[1215] Levezetett egy élőlénycsoport vagy egy tulajdonság, ha a törzsfejlődési ismeretek alapján egy elsődleges, ősibb csoportból, illetve tulajdonságból származtatható. A levezetett csoport vagy tulajdonság a törzsfejlődés folyamán nemcsak bonyolultabbá válással, hanem egyszerűsödéssel (pl. redukcióval, összenövéssel vagy abortusszal) is létrejöhetett. Ennek alapján nem indokolt, ha az egyszerűbb szerveződést minden egyéb megfontolás nélkül fejletlenebbnek, a bonyolultabbat pedig fejlettebbnek tekintjük.

[1216] Taxon valamennyi rendszertani egység (faj, alfaj, változat, forma, törzs, osztály, rend, család, nemzetség stb.) közös neve.

[1217] Kétlaki az az egyivarú virágú növény, amelynek különböző ivarú virágai eltérő egyedeken találhatók meg. Az egylaki növény különböző ivarú virágai egyetlen növényegyeden fordulnak elő.

[1218] Kozmopolita a meghatározott ökológiai feltételek mellett a Föld egész területén elterjedt faj.