Fás- és lágyszárú növények, amelyeknek kettős virágtakarójuk és határozott számú porzójuk van. A termő az ősibb apokarpikustól[1219] a fejlettebb szinkarpikusig[1220], illetve a felső állásútól az alsó állásúig változik. Leveleik szórtak vagy átellenesek. A lágyszárú fajokon gyakori a tőlevélrózsa[1221].
A varjúhájfélék családja - Crassulaceae
Többségük pozsgás levelű - levélszukkulens[1222] - lágyszárú vagy félcserje. Csaknem az egész Földön elterjedtek. Legnagyobb mennyiségben Dél-Afrikában, Mexikóban és a mediterráneumban fordulnak elő. Fajaik száma 1400 körüli. Virágaik kétivarúak és aktinomorfak[1223]. A virág tengelye gyakran tányérszerűen kiszélesedik. A termőleveleknek csak az alapja nő össze. A termés gyakran tüsző vagy makkocska. A nálunk is honos varjúhájfajokra (Sedum spp.) a körönként öttagú-, a kövirózsákra (Sempervivum) a hat- vagy többtagú virág jellemző. A borsos varjúháj (S. acre) a nevét csípős, borsos ízéről kapta. Sűrű, összefüggő állományt képez sziklai és homokpusztai gyepekben. A homoki varhúháj (S. hillebrandtii) védett, bennszülött növényünk. Homokpusztákon, homoki erdőssztyeppekben található. A kövirózsák (Jovibarba spp., Sempervivum spp.) tipikus tőlevélrózsás[1224] fajok. A házi kövirózsa (S. tectorum) túlnyomórészt sziklakertekbe ültetve található, csak a Szársomlyó-hegyen fordul elő természetes állományban. A rózsás kövirózsa (S. marmoreum) sziklagyepek növénye Hazánkban az összes vadon termő kövirózsafaj védett. Ismert üvegházi növényünk a korallvirág (Kalanchoe blossfeldiana) és a Bryophyllum pinnatum. Ez utóbbi elevenszülő a levelek peremén megjelenő és meggyökeresedő sarjrügyei miatt. A család képviselőiben gyakori a különböző nyálkaanyagok előfordulása, amelyeket a népi gyógyászatban felhasználnak.
A kőtörőfűfélék családja - Saxifragaceae
Fajaik száma 580. Lágyszárú, gyakran tőlevélrózsás[1225] növények, öttagú és ötkörű virágokkal. A magház felsőtől alsó állásúig változik, gyakran a vacokkal összenőve áltermést[1226] alkot. A termés tüsző vagy tok. A kőtörőfű (Saxifraga) nemzetség fajai a sarki és az északi mérsékelt öv magashegységi régióiban gyakoriak, s ott növekedési formákban nagy változatosságot mutatnak (előfordulnak közöttük pl. párnás és tőlevélrózsás növények). A kőtörőfüvek a sziklakertek nagy becsben tartott növényei. A fürtös kőtörőfű (S. paniculata) árnyas sziklagyepekben élő, védett faj. A hegyi kőtörőfű (S. adscendens) árnyas szilikátsziklagyepek ritka, reliktum[1227] jellegű, védett montán[1228] faja . Üde termőhelyeken, patakok, források mentén él az aranyos veselke (Chrysosplenium alternifolium) . A görögországi Parnasszosz-hegyről elnevezett fehérmájvirág (Parnassia palustris) magas hegyek, valamint láprétek növénye. Kerti dísznövény a húsos levelű bőrlevél (Bergenia crassifolia) és a tűzeső (Heuchera sanguinea).
A ribiszkefélék családja - Grossulariaceae
150 fajuk ismert. Fás növények vagy gyakran tövises cserjék. Virágaik kétivarúak, négy- vagy öttagú, csészeszerű virágtakaróval. Magházuk alsó állású, amelyből álbogyó[1229] fejlődik , csúcsán maradó csészével. A család egyetlen nemzetsége a ribiszke (Ribes), amely főként az északi mérsékelt övben elterjedt. Legismertebb Ribes fajok a kerti ribiszke (R. rubrum) , a fekete ribiszke (R. nigrum) és az egres (R. uva-crispa). Mindhárom faj termesztett, de vadon is előforduló erdei növény.
[1219] Apokarpikus (chorikarpikus) a termőtáj, ha a virág több termőlevele külön-külön alkot termőt.
[1220] Cönokarpikus az olyan termőtáj, amelynek termőlevelei egymással összenőve egyetlen termőt alkotnak. Szinkarpikus az olyan cönokarpikus termőtáj, amelynek termőlevelei egymással a termő közepéig összenőttek, és így többüregű magházat képeznek. A parakarpikus termőtáj szintén cönokarpikus; itt azonban a válaszfalak redukciója folytán utólag egyetlen üreg - esetleg egy központi oszloppal - keletkezett.
[1221] Tőlevélrózsa vagy tőrózsa (rozetta) a tőből eredő, rendszerint körben elhelyezkedő levelek összessége.
[1222] Szukkulens (pozsgás) egy növény vagy szerv, ha víztartó szöveteiben vizet raktároz, aminek következtében duzzadt teste meglehetősen puha, összenyomható.
[1223] Aktinomorf a sugaras szimmetriájú, vagyis kettőnél több tengellyel szimmetrikus felekre osztható szerv.
[1224] Tőlevélrózsa vagy tőrózsa (rozetta) a tőből eredő, rendszerint körben elhelyezkedő levelek összessége.
[1225] Tőlevélrózsa vagy tőrózsa (rozetta) a tőből eredő, rendszerint körben elhelyezkedő levelek összessége.
[1226] Áltermés az olyan termés, amelynek kialakításában a termőn kívül más virágrészek (pl. vacok, csészelevél) is részt vesznek.
[1227] A reliktumnövény korábbi földtörténeti korokból maradt meg egy adott területen.
[1228] Közép-Európa magassági övei (régiói) a rájuk jellemző növényzettel a következők: 500-700 m tengerszint fölötti magasság (tfm) között a kollin régió tölgyesekkel, 700-1000 m tfm között a szubmontán régió bükkösökkel, 1000-1500 m tfm között a montán régió lucosokkal, 1500-2000 m tfm között a szubalpin régió törpefenyvesekkel és törpecserjésekkel, 2000-3000 m tfm között az alpin régió alhavasi gyepekkel, 3000 m fölött pedig a nivális, növényzet nélküli, állandóan hóval takart régió húzódik.
[1229] Áltermés az olyan termés, amelynek kialakításában a termőn kívül más virágrészek (pl. vacok, csészelevél) is részt vesznek.