Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A szappanfavirágúak rendje - Sapindales

A szappanfavirágúak rendje - Sapindales

A rend közeli kapcsolatot mutat a rutavirágúakkal (Rutales). Fajai többségükben trópusi, szubtrópusi elterjedésű fás növények. Virágaik ötkörösek, öt- vagy négytagúak, gyakran zigomorfak[1281]. A több termőlevélből álló magházuk fölső állású. A virágokban gyakoriak a diszkuszképződmények[1282]. A rutavirágúak porzótájon belüli (intrasztaminális) diszkuszával szemben ebben a rendben a porzótájon k(vüli (extrasztaminális) diszkusz jellemző. A fajok - a rutavirágúaktól eltérően - leveleikben kiválasztó- vagy váladéktartó sejteket, illetve edényeket sem tartalmaznak. Gyakori az allantoinsavak, a cseranyagok és a triterpénszaponinok előfordulása. Képviselőik közül ülönösen a trópusokon előforduló gyümölcstermő fák jelentősek.

A szappanfafélék családja - Sapindaceae

Trópusi, szubtrópusi fákat és kacsokkal kapaszkodó liánnövényeket foglal magába ez a fajgazdag (kb. 2000 fajt magába foglaló) család. Nálunk is meghonosodott, kínai származású képviselője a csörgőfa (Koelreuteria paniculata) , melynek toktermései hólyagszerűen felfújtak s bennük az érett magvak csörögnek. Régebben a katolikusok borsó nagyságú fekete magvaiból imaolvasót készítettek. További gazdasági jelentőségű fajok a licsi-szilva (Litchi sinensis) és a rambután (Nephelium lappaceum). Ezek kedvelt gyümölcsét nyersen vagy befőttnek fogyasztják. Óriási alakgazdagság jellemzi a trópusi elterjedésű, fajgazdag Paullinia nemzetséget. Egyik nevezetes faja, a P. cupana termésének nagyon nagy (4-8%) a koffeintartalma. A Sapindus fajok magjából - szaponintartalma miatt - mosószert készítenek.

Csörgőfa (Koelreuteria paniculata, Sapindaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Csörgőfa (Koelreuteria paniculata, Sapindaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A vadgesztenyefélék családja - Hippocastanaceae

Nagy termetű fák. 15 fajukat ismerjük. Leveleik tenyeresen összetettek , átellenesen állók. Enyhén zigomorf[1283] virágaik karácsonyfára emlékeztető, felálló, nagy fürtös-bogas virágzatot alkotnak . Termésük húsos, tüskés falú tok. Benne két hatalmas mag fejlődik, óriási sziklevelekkel. A névadó vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus hippocastanum) hazánkban igen kedvelt díszfa. Balkáni-elő-ázsiai elterjedésű. Nemcsak kertekben, parkokban, utak mentén, hanem erdei vadak takarmányozása céljából is telepítik. Magvai 3-5% szaponint tartalmazak. Belőlük érbetegségek elleni gyógyszerek készülnek. Keményítő-tartalmuk ragasztók alapanyaga.

Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum, Hippocastanaceae) tenyeresen összetett levele (Turcsányi Gábor felvétele)
Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum, Hippocastanaceae) tenyeresen összetett levele (Turcsányi Gábor felvétele)

Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum, Hippocastanaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum, Hippocastanaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

A juharfélék családja - Aceraceae

Fák vagy cserjék. Fajaik száma 150. Pálhátlan leveleik átellenesen állnak, gyakran tenyeresen karéjosak. Sátorozó vagy bogernyőt alkotó virágaik aktinomorfak[1284]. Virágtakarójuk zöldes vagy hiányzik. Porzóik száma 2x5 vagy porzókiesés következtében 2x4. Kétrekeszű termőjükből szárnyas hasadó termés, ún. ikerlependék keletkezik. Jellemző a kalcium-oxalát, fenolszerű vegyületek, cukrok, nyálkaanyagok vagy allantoinsav előfordulása. Az északi féltekén szélesen elterjedtek. Néhány fajuk Közép-Európában is megtalálható. Ezek különböző magassági övekhez[1285] kapcsolódnak. A mezei juhar (Acer campestre) a száraz, meleg tölgyesek leggyakoribb elegyfája. Ikerlependék termésének szárnyai csaknem egy vonalban állnak. A korai juhar (A. platanoides) a gyertyános-tölgyesekre jellemző, a hegyi juhar (A. pseudo-plantanus) pedig a bükkös öv növénye. Páratlanul szárnyalt levele van a kétlaki[1286] kőrislevelű vagy zöld juharnak (A. negundo) . Elvadulva ártereken meghonosodott. A tatárjuhar (Acer tataricum) cserje vagy kis termetű fa. Az alföldi erdőssztyeppek fája. A mátrai ősjuhar (Acer acuminatilobum) néhány példánya Parádsasvár mellől ismert. Kérge hosszú pántokban hámlik le.

Örökzöld juhar (Acer sempervirens, Aceraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Örökzöld juhar (Acer sempervirens, Aceraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Mezei juhar (Acer campestre, Aceraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Mezei juhar (Acer campestre, Aceraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Korai juhar (Acer platanoides, Aceraceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Korai juhar (Acer platanoides, Aceraceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Hegyi juhar (Acer pseudo-plantanus, Aceraceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Hegyi juhar (Acer pseudo-plantanus, Aceraceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Kőrislevelű vagy zöld juhar (Acer negundo, Aceraceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Kőrislevelű vagy zöld juhar (Acer negundo, Aceraceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Tatárjuhar (Acer tataricum, Aceraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Tatárjuhar (Acer tataricum, Aceraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Mátrai ősjuhar (Acer acuminatilobum, Aceraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Mátrai ősjuhar (Acer acuminatilobum, Aceraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A hólyagfafélék családja - Staphyleaceae

50 fajból álló család. Ezek többnyire trópusi fák vagy cserjék. Leveleik átellenesen állók, páratlanul szárnyaltak. Virágaik négykörűek, körönként öttagúak. Egyetlen hazai képviselőjük az üde termőhelyeken növő hólyagfa (Staphylea pinnata) . Jellegzetessége a felfúvódott toktermése.

Hólyagfa (Staphylea pinnata, Staphyleaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Hólyagfa (Staphylea pinnata, Staphyleaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)



[1281] A zigomorf szó jelentése: kétoldalian részarányos.

[1282] A diszkusz (mézfejtő gyűrű) a virág tengelyén kialakuló gyűrű, tányér stb. alakú mézfejtő. Feladata a nektárképzés.

[1283] A zigomorf szó jelentése: kétoldalian részarányos.

[1284] Aktinomorf a sugaras szimmetriájú, vagyis kettőnél több tengellyel szimmetrikus felekre osztható szerv.

[1285] Közép-Európa magassági övei (régiói) a rájuk jellemző növényzettel a következők: 500-700 m tengerszint fölötti magasság (tfm) között a kollin régió tölgyesekkel, 700-1000 m tfm között a szubmontán régió bükkösökkel, 1000-1500 m tfm között a montán régió lucosokkal, 1500-2000 m tfm között a szubalpin régió törpefenyvesekkel és törpecserjésekkel, 2000-3000 m tfm között az alpin régió alhavasi gyepekkel, 3000 m fölött pedig a nivális, növényzet nélküli, állandóan hóval takart régió húzódik.

[1286] Kétlaki az az egyivarú virágú növény, amelynek különböző ivarú virágai eltérő egyedeken találhatók meg. Az egylaki növény különböző ivarú virágai egyetlen növényegyeden fordulnak elő.