Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A boroszlánvirágúak rendje - Thymelaeales

A boroszlánvirágúak rendje - Thymelaeales

A rend képviselői főleg trópusi, illetve szubtrópusi fák vagy cserjék. Leveleik ép szélűek, szórt állásúak. Virágaik körönként négytagúak. A virágtakarót többnyire a megszínesedő, sziromszerű csésze alkotja. Pártájuk redukálódott vagy teljesen hiányzik. A virágtengely vacokserleggé[1321] (hypanthium) alakul, amelybe a többi virágrész - mindenekelőtt a magház - belesüllyed.

A boroszlánfélék családja - Thymelaeaceae

Az - egyébként mintegy 650 fajt magába foglaló - család egyetlen európai mérsékelt övi képviselője a boroszlán (Daphne) nemzetség. A farkasboroszlán (D. mezereum) kora tavasszal, lombfakadás előtt virágzó félcserje. Magasabb fekvésű bükkösökben él. A növény minden része, így a feltűnő piros bogyója is, erősen csípős ízű és súlyosan mérgező hatású diterpénészter-vegyületei (dafnetoxin, mezerein stb.) miatt. A henye boroszlán (D. cneorum) mészkő- és dolomitsziklagyepek ritka, védett növénye. A babérboroszlán (D. laureola) örökzöld félcserje. Leginkább a mediterráneumban terjedt el. Nálunk bükkelegyes erdőkben élő, védett reliktumfaj[1322].

Farkasboroszlán (Daphne mezereum, Thymelaeaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Farkasboroszlán (Daphne mezereum, Thymelaeaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Babérboroszlán (Daphne laureola, Thymelaeaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Babérboroszlán (Daphne laureola, Thymelaeaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)



[1321] A vacokserleg (hypanthium) kiöblösödő vacok, amelybe alsó állású magház illeszkedik bele. Később gyakran a termés kialakításában is részt vesz.

[1322] A reliktumnövény korábbi földtörténeti korokból maradt meg egy adott területen.