Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A dilléniavirágúak rendje - Dilleniales

A dilléniavirágúak rendje - Dilleniales

Számos ősi vonás jellemzi a rendet. Ilyenek a csavarvonal mentén álló virágtakaró-levelek, a sok porzó és termő, az apokarpikus termőtáj[1340], valamint a lomb-, a fel- és a csészelevelek egymás közötti fokozatos átmenetei. Nem ritka a tüszőtermés vagy tüszőcsokor. Gyakori a polifenolok előfordulása. A dilléniafélék (Dilleniaceae) családja a déli félteke trópusi-szubtrópusi tájain, míg a bazsarózsafélék (Paeoniaceae) családja az északi félgömbön honos.

A bazsarózsafélék családja - Paeoniaceae

Az északi mérsékelt övi tájakon élő félcserjék vagy lágyszárúak. Fajaik száma 39. Virágaik magánosak, kettős virágtakarójúak. Porzójuk sok, termőjük határozott (2-5) számú. A család egyetlen nemzetsége a pünkösdirózsa (Paeonia). Fajai gyakran rizómásak[1341]. Kedvelt kerti dísznövény a fehér bazsarózsa (P. lactiflora) és a piros bazsarózsa (P. officinalis). A hazai flórában őshonos a mecseki bazsarózsa (P. officinalis subsp. banatica) . Fokozottan védett növényünk, mivel csupán a Mecsekben és a Bánságban maradt fenn, mint jégkorszak előtti reliktumfaj[1342].

Piros bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica, Paeoniaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Piros bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica, Paeoniaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)



[1340] Apokarpikus (chorikarpikus) a termőtáj, ha a virág több termőlevele külön-külön alkot termőt.

[1341] A rizóma vagy gyöktörzs vastag, évelő föld alatti módosult szár, rendes vagy járulékos rügyekkel és pikkelyszerű allevelekkel.

[1342] A reliktumnövény korábbi földtörténeti korokból maradt meg egy adott területen.