Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A kaprivirágúak rendje - Capparidales

A kaprivirágúak rendje - Capparidales

A rend a parakarpikus termőtáj[1362] és a magkezdemények fali placentációja alapján a Violales és a Cucurbitales rendekkel mutat rokoni kapcsolatot. Fajainak virágai kétivarúak, ötkörűek, körönként leginkább négytagúak. Két termőlevélből álló magházuk felső állású. Termésük tok. A rend valamennyi családjának fajaira jellemző a glikozinolátok előfordulása. Speciális, eltérő alakú sejtjeik mirozináz enzimet tartalmaznak, amely a vakuólum sérülésekor a glikozinolátokat csípős ízű mustárolajokra bontja.

A kaprifélék családja - Capparidaceae

Mintegy 800 fajuk ismert. Általában fák vagy cserjék, ritkábban lágyszárúak. Trópusi és szubtrópusi területeken terjedtek el. Legfontosabb képviselőjük a kapricserje (Capparis spinosa) , amelynek bimbóját az ókor óta fűszerként fogyasztják.

Kapricserje (Capparis spinosa, Capparidaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Kapricserje (Capparis spinosa, Capparidaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A keresztesvirágúak családja - Brassicaceae (Cruciferae)

A család terjedelmes rokonsági kört, mintegy 3000 fajt foglal magába. Képviselői az egész Földön elterjedtek; különösen a mérsékelt övben és a mediterrán területeken gyakoriak. Egyes csoprtjaik különösen jól alkalmazkodtak az alacsony hőmérséklethez vagy a szárazsághoz. Főleg egyévesek, de évelők, illetve ritkábban cserjék vagy fák is előfordulnak közöttük. Gyakori morfológiai jellemzőjük a tőlevélrózsa[1363] előfordulása . Leveleik többnyire tagoltak vagy összetettek, szórt állásúak, gyakran szőrösek. Az ide tartozó fajok egységes, szabályos virágszerkezetét már Linné is felismerte. Virágaikat négy szabad csészelevél, négy ugyancsak szabad szirom és két körben elhelyezkedő hat porzó alkotja. A két virágtakarókör tagjai egymással mindig váltakozva (keresztben) állnak. A virágok murvalevél[1364] nélküli fürt- vagy sátorvirágzatot alkotnak. A felső állású termő két termőlevélből fejlődött és két kopáccsal nyíló becő- vagy becőketermést hoz létre. A magvak gyakran zsírokat vagy olajokat tartalmaznak. A család számos faja (pl. pásztortáska, tarsókák, zsázsák) emberi települések közelében mint szántóföldi vagy ruderális gyom az egész Földön elterjedt. Vannak közöttük nagy gazdasági jelentőségű főzelék-, zöldség-, olajosmagvú, takarmány-, gyógy-, valamint dísznövények is. A káposzta (Brassica) nemzetség fajaiból az ember sok ismert kultúrnövényt - pl. a káposzta (B. oleracea) különböző termesztett alfajait, változatait és formáit (bimbóskel, brokkoli, karalábé, fejes káposzta, vörös káposzta, kelkáposzta), a fekete vagy francia mustárt (B. nigra), az olajrepcét (B. x napus), a tarlórépát (B. rapa) stb. - alakított ki. A családba tartozó fontosabb termesztett növény még a közönséges torma (Armoracia lapathifolia), a fehér vagy angol mustár (Sinapis alba) és a kerti retek (Raphanus sativus). A daravirág (Draba) és a ternye (Alyssum) nemzetségek fajai gyakran találhatók meg a hegyvidékek sziklalakó növényei között. A kövér daravirág (Draba lasiocarpa) mészkő- és dolomitsziklagyepekben, a sziklai ternye (Alyssum saxatile) sziklafalakon élő védett növény. A hegyi ternye (A. montanum) sziklagyepek, a közönséges ternye (A. alyssoides) száraz gyepek és gyomtársulások növénye. Az utóbbi faj kifehéredő szirmairól ismerhető jól fel. Sztyepprétek és sziklagyepek fogyatkozó, tetszetős megjelenésű növénye a festő csülleng (Isatis tinctoria) . A lapickásfű (Lunaria annua) szurdokerdők jellemző növénye. A Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) védett endemikus növényünk[1365]. Hegyvidéki, árnyas erdőkben él a hagymás fogasír (Dentaria bulbifera) és a hagymaszagú kányazsombor (Alliaria petiolata) . Tipikus sztyeppnövény a tátorján (Crambe tataria) . Védett, löszpusztai reliktumfaj[1366]. Kozmopolita[1367] gyomnövények találhatók a pásztortáska (Capsella) , a zsázsa (Lepidium) , a tarsóka (Thlaspi), a zsombor (Sisymbrium), a retek (Raphanus), a sebforrasztófű (Descurainia) és a kányazsázsa (Diplotaxis) nemzetségekben.

Kövér daravirág (Draba lasiocarpa, Brassicaceae) becőketermésekkel és tőlevélrózsával (Turcsányi Gábor felvétele)
Kövér daravirág (Draba lasiocarpa, Brassicaceae) becőketermésekkel és tőlevélrózsával (Turcsányi Gábor felvétele)

Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris, Brassicaceae) terméses virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris, Brassicaceae) terméses virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Kerti holdviola (Lunaria annua, Brassicaceae) becőketermése (Turcsányi Gábor felvétele)
Kerti holdviola (Lunaria annua, Brassicaceae) becőketermése (Turcsányi Gábor felvétele)

Fejes káposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. capitata, Brassicaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Fejes káposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. capitata, Brassicaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Olajrepce (Brassica napus, Brassicaceae) szárölelő levelekkel (Turcsányi Gábor felvétele)
Olajrepce (Brassica napus, Brassicaceae) szárölelő levelekkel (Turcsányi Gábor felvétele)

Sziklai ternye (Alyssum saxatile, Brassicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sziklai ternye (Alyssum saxatile, Brassicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Hegyi ternye (Alyssum montanum, Brassicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Hegyi ternye (Alyssum montanum, Brassicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Közönséges ternye (Alyssum alyssoides, Brassicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Közönséges ternye (Alyssum alyssoides, Brassicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Festő csülleng (Isatis tinctoria, Brassicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Festő csülleng (Isatis tinctoria, Brassicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Lapickásfű (Lunaria annua, Brassicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Lapickásfű (Lunaria annua, Brassicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Janka-tarsóka (Thlaspi jankae, Brassicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Janka-tarsóka (Thlaspi jankae, Brassicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Hagymaszagú kányazsombor (Alliaria petiolata, Brassicaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Hagymaszagú kányazsombor (Alliaria petiolata, Brassicaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Tátorján (Crambe tataria, Brassicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Tátorján (Crambe tataria, Brassicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Útszéli zsázsa (Lepidium draba, Brassicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Útszéli zsázsa (Lepidium draba, Brassicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A rezedafélék családja - Resedaceae

Többségükben lágyszárú, ritkábban fás növények. Mintegy 70 fajukat ismerjük. Virágaik zigomorfak[1368], sok porzójúak. Termőjük a csúcsán nyitott. Sivatagokat, szavannákat és sztyeppeket népesítenek be. Nálunk a rezedafajok (Reseda spp.) általában sivár, ruderális termőhelyek gyomnövényei. A vadrezeda (R. lutea) leginkább útszéli gyomtársulásokban fordul elő. A szagos rezeda (R. odorata) nemcsak illatos kerti dísznövény, hanem a virágából készült rezedaolajat az illatszeripar is hasznosítja.



[1362] Cönokarpikus az olyan termőtáj, amelynek termőlevelei egymással összenőve egyetlen termőt alkotnak. Szinkarpikus az olyan cönokarpikus termőtáj, amelynek termőlevelei egymással a termő közepéig összenőttek, és így többüregű magházat képeznek. A parakarpikus termőtáj szintén cönokarpikus; itt azonban a válaszfalak redukciója folytán utólag egyetlen üreg - esetleg egy központi oszloppal - keletkezett.

[1363] Tőlevélrózsa vagy tőrózsa (rozetta) a tőből eredő, rendszerint körben elhelyezkedő levelek összessége.

[1364] Murvalevél minden olyan fellevél, amelynek hónaljából virág vagy virágzat ered. A kocsányon növő apró murvaleveleket, amelyek száma az egyszikűeken egy, a kétszikűeken pedig kettő, gyakran előlevélnek nevezzük. A murvalevelek néha megnövekedve a termést lepelszerűen körülveszik.

[1365] Bennszülöttek (endemikusak) a kis elterjedési területű (areájú) növények. A paleo- vagy reliktum-endemizmusok korábbi időszakokban nagy elterjedésűek voltak, de visszaszorultak. A neoendemizmusok gyors fajképződésű nemzetségek kis fajai. A paleoendemizmusok visszaszorulásuk miatt veszélyben lévő, védelemre érdemes fajok.

[1366] A reliktumnövény korábbi földtörténeti korokból maradt meg egy adott területen.

[1367] Kozmopolita a meghatározott ökológiai feltételek mellett a Föld egész területén elterjedt faj.

[1368] A zigomorf szó jelentése: kétoldalian részarányos.