Növénytan
Szórt levélállású, kétlaki[1369], lombhullató fák vagy cserjék. Leveleik egyszerűek, tagolatlanok. Pálhaleveleik korán lehullanak. Virágaik leegyszerűsödöttek, csupaszak. Barkavirágzataik lombfakadás előtt nyílnak. A porzós virág 2-30 porzóból áll. A felső állású, egyrekeszű magház egy termőlevélből fejlődik. A termés sokmagvú tok . A magvakon szőrüstök van. Az északi félteke mérsékelt övi és szubarktikus tájainak[1370] növényei. Általában nedves, nyirkos termőhelyeken nőnek, így láp- és ligeterdőket, valamint mocsarakat népesítenek be. Gyakran pionír növények[1371]. Újabban a Violales renddel meglévő rokonsági kapcsolatukat feltételezik. Jellegzetes kémiai anyagaik a fenol-heterozidok, amelyek egyrészt a növényevő és a fitopatogén szervezetektől[1372] védik őket, másrészt a rájuk specializálódott fogyasztóknak a tápanyaguk kiválasztásához jelzőanyagokként szolgálnak. Ilyen vegyület pl. a szalicin és a populin. Gyulladásgátló és lázcsillapító hatásukat gyógyítási célokra régóta felhasználják.
A fűzfafélék családja - Salicaceae
A Salicales rend egyetlen családja két fontos nemzetséget és mintegy 350 fajt tartalmaz. Ezek a fűz (Salix) és a nyár (Populus). A nyárok virágai széllel porzódnak. Bennük kehelyszerűen kiszélesedő virágtengelyt és nektárképző[1373] pikkelyeket találunk. Laza barkáik lecsüngők. A virágok murvalevelei[1374] rojtosak. A levelek tojásdad vagy deltoid alakúak, hosszú nyelűek. Gyors növekedésű fák tartoznak közéjük, melyek a cellulóz- és a papíripar fontos alapanyagai. A fehér nyár (Populus alba) ligeterdeink jellemző fája. A fűzek többnyire rovarmegporzásúak. Barkáik tömöttek, mereven el- vagy felállók. A virágokban nektáriumok vannak. Murvaleveleik[1375] rojtosak. A levelek rendszerint hosszúkásak, rövid nyelűek. A füzek elterjedése és ökológiai alkalmazkodóképessége nagyobb, mint a nyáraké. Messze északra, a sarkvidéki (arktikus) tájakra is fölhatolnak. Gyors növekedésűek, dugványozással könnyen szaporíthatók. Ezért a tájgazdálkodásban és az erdészeti termelésben is fontosak. Meghatározásuk nehéz a virág és a virágzatok, illetve a vegetatív részek együttes megfigyelhetőségének lehetetlensége miatt. Emellett a hibridjeik is gyakoriak. A fehér fűz (Salix alba) folyók és patakok menti ligetek állományalkotója. A kecskefűz (S. caprea) nedvesebb erdővágások, a hamvas fűz (S. cinerea) mocsarak és lápok gyakori növénye. A hazánkénál atlantikusabb éghajlat mellett előforduló kúszó fűz (S. repens subsp. repens) hajtásai a talaj felszínén kúsznak. A vele egy fajba tartozó cinege- vagy serevényfűz (S. repens subsp. rosmarinifolia) lápréteken és homoktalajok nedves bucka- közeiben él.
[1369] Kétlaki az az egyivarú virágú növény, amelynek különböző ivarú virágai eltérő egyedeken találhatók meg. Az egylaki növény különböző ivarú virágai egyetlen növényegyeden fordulnak elő.
[1370] Szubarktikus Észak-Amerikának és Eurázsiának az északi hideg égöv fátlan, tundranövényzet által uralt térségeitől délre eső, elsősorban fenyő-, fűz- és nyírfák által uralt területe.
[1371] Pionír az a társulás, amely egy növényektől valamilyen ok (pl. tűz pusztítása, vulkáni láva kiömlése) miatt mentes területen elsőként jelenik meg. Alkotó fajai a pionír növények.
[1372] Fitopatogének a növények betegségeit okozó szervezetek.
[1373] A nektáriumok vagy mézfejtők a zárvatermő növények megporzó rovarokat csalogató, édes nedvet (nektárt) kiválasztó mirigyei. Megkülönböztetünk virágon belüli, ún. intraflorális nektáriumokat és virágon kívüli, de annak mindig a közvetlen közelében elhelyezkedő ún. extraflorális nektáriumokat. A termőlevelek összenövéseinél szeptális nektáriumok helyezkedhetnek el.
[1374] Murvalevél minden olyan fellevél, amelynek hónaljából virág vagy virágzat ered. A kocsányon növő apró murvaleveleket, amelyek száma az egyszikűeken egy, a kétszikűeken pedig kettő, gyakran előlevélnek nevezzük. A murvalevelek néha megnövekedve a termést lepelszerűen körülveszik.
[1375] Murvalevél minden olyan fellevél, amelynek hónaljából virág vagy virágzat ered. A kocsányon növő apró murvaleveleket, amelyek száma az egyszikűeken egy, a kétszikűeken pedig kettő, gyakran előlevélnek nevezzük. A murvalevelek néha megnövekedve a termést lepelszerűen körülveszik.