Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A fűzvirágúak rendje - Salicales

A fűzvirágúak rendje - Salicales

Szórt levélállású, kétlaki[1369], lombhullató fák vagy cserjék. Leveleik egyszerűek, tagolatlanok. Pálhaleveleik korán lehullanak. Virágaik leegyszerűsödöttek, csupaszak. Barkavirágzataik lombfakadás előtt nyílnak. A porzós virág 2-30 porzóból áll. A felső állású, egyrekeszű magház egy termőlevélből fejlődik. A termés sokmagvú tok . A magvakon szőrüstök van. Az északi félteke mérsékelt övi és szubarktikus tájainak[1370] növényei. Általában nedves, nyirkos termőhelyeken nőnek, így láp- és ligeterdőket, valamint mocsarakat népesítenek be. Gyakran pionír növények[1371]. Újabban a Violales renddel meglévő rokonsági kapcsolatukat feltételezik. Jellegzetes kémiai anyagaik a fenol-heterozidok, amelyek egyrészt a növényevő és a fitopatogén szervezetektől[1372] védik őket, másrészt a rájuk specializálódott fogyasztóknak a tápanyaguk kiválasztásához jelzőanyagokként szolgálnak. Ilyen vegyület pl. a szalicin és a populin. Gyulladásgátló és lázcsillapító hatásukat gyógyítási célokra régóta felhasználják.

Kecskefűz (Salix caprea, Salicaceae) hímvirágokból álló barkavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Kecskefűz (Salix caprea, Salicaceae) hímvirágokból álló barkavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Kopasz fűz (Salix glabra, Salicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Kopasz fűz (Salix glabra, Salicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A fűzfafélék családja - Salicaceae

A Salicales rend egyetlen családja két fontos nemzetséget és mintegy 350 fajt tartalmaz. Ezek a fűz (Salix) és a nyár (Populus). A nyárok virágai széllel porzódnak. Bennük kehelyszerűen kiszélesedő virágtengelyt és nektárképző[1373] pikkelyeket találunk. Laza barkáik lecsüngők. A virágok murvalevelei[1374] rojtosak. A levelek tojásdad vagy deltoid alakúak, hosszú nyelűek. Gyors növekedésű fák tartoznak közéjük, melyek a cellulóz- és a papíripar fontos alapanyagai. A fehér nyár (Populus alba) ligeterdeink jellemző fája. A fűzek többnyire rovarmegporzásúak. Barkáik tömöttek, mereven el- vagy felállók. A virágokban nektáriumok vannak. Murvaleveleik[1375] rojtosak. A levelek rendszerint hosszúkásak, rövid nyelűek. A füzek elterjedése és ökológiai alkalmazkodóképessége nagyobb, mint a nyáraké. Messze északra, a sarkvidéki (arktikus) tájakra is fölhatolnak. Gyors növekedésűek, dugványozással könnyen szaporíthatók. Ezért a tájgazdálkodásban és az erdészeti termelésben is fontosak. Meghatározásuk nehéz a virág és a virágzatok, illetve a vegetatív részek együttes megfigyelhetőségének lehetetlensége miatt. Emellett a hibridjeik is gyakoriak. A fehér fűz (Salix alba) folyók és patakok menti ligetek állományalkotója. A kecskefűz (S. caprea) nedvesebb erdővágások, a hamvas fűz (S. cinerea) mocsarak és lápok gyakori növénye. A hazánkénál atlantikusabb éghajlat mellett előforduló kúszó fűz (S. repens subsp. repens) hajtásai a talaj felszínén kúsznak. A vele egy fajba tartozó cinege- vagy serevényfűz (S. repens subsp. rosmarinifolia) lápréteken és homoktalajok nedves bucka- közeiben él.

Fehér nyár (Populus alba, Salicaceae), előtte homokpusztagyep (Festucetum vaginatae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Fehér nyár (Populus alba, Salicaceae), előtte homokpusztagyep (Festucetum vaginatae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Fehér fűz (Salix alba, Salicaceae) (Kalapos Tibor felvétele)
Fehér fűz (Salix alba, Salicaceae) (Kalapos Tibor felvétele)

Kúszó fűz (Salix repens subsp. repens, Salicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Kúszó fűz (Salix repens subsp. repens, Salicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)



[1369] Kétlaki az az egyivarú virágú növény, amelynek különböző ivarú virágai eltérő egyedeken találhatók meg. Az egylaki növény különböző ivarú virágai egyetlen növényegyeden fordulnak elő.

[1370] Szubarktikus Észak-Amerikának és Eurázsiának az északi hideg égöv fátlan, tundranövényzet által uralt térségeitől délre eső, elsősorban fenyő-, fűz- és nyírfák által uralt területe.

[1371] Pionír az a társulás, amely egy növényektől valamilyen ok (pl. tűz pusztítása, vulkáni láva kiömlése) miatt mentes területen elsőként jelenik meg. Alkotó fajai a pionír növények.

[1372] Fitopatogének a növények betegségeit okozó szervezetek.

[1373] A nektáriumok vagy mézfejtők a zárvatermő növények megporzó rovarokat csalogató, édes nedvet (nektárt) kiválasztó mirigyei. Megkülönböztetünk virágon belüli, ún. intraflorális nektáriumokat és virágon kívüli, de annak mindig a közvetlen közelében elhelyezkedő ún. extraflorális nektáriumokat. A termőlevelek összenövéseinél szeptális nektáriumok helyezkedhetnek el.

[1374] Murvalevél minden olyan fellevél, amelynek hónaljából virág vagy virágzat ered. A kocsányon növő apró murvaleveleket, amelyek száma az egyszikűeken egy, a kétszikűeken pedig kettő, gyakran előlevélnek nevezzük. A murvalevelek néha megnövekedve a termést lepelszerűen körülveszik.

[1375] Murvalevél minden olyan fellevél, amelynek hónaljából virág vagy virágzat ered. A kocsányon növő apró murvaleveleket, amelyek száma az egyszikűeken egy, a kétszikűeken pedig kettő, gyakran előlevélnek nevezzük. A murvalevelek néha megnövekedve a termést lepelszerűen körülveszik.