A rendbe sorolt családokat korábban virágzataik más taxonok virágzataival tapasztalható hasonlósága miatt - ami időközben konvergenciának[1402] bizonyult - más-más rendszertani kategóriákba sorolták. Az ide sorolt fajok többsége fás növény. Porzóleveleik szabadon állnak. Magjaikat egyetlen maghéjréteg borítja,[1403] embriójuk az endospermiumban tárolt tápanyagokat egy abba mélyedő szívógyökér (haustorium) segítségével veszi fel. Általános az iridoid vegyületek, az ellágsav és a cseranyagok előfordulása.
A hortenziafélék családja - Hydrangeaceae
Mindössze 23 fajuk ismert. Ezek Kelet-Ázsiában és Amerikában honosak. A Saxifragales rend fás fajaival állnak rokonságban. Leveleik egyszerűek, átellenesen állók. Csészéjük forrt, a virágkörök négy- vagy öttagúak. Porzótájuk kétkörű, másodlagos megsokszorozódás eredményeképpen soktagú. Felső állású, kettő-öt levélből alakuló termőjéből tok- vagy bogyótermés képződik. Virágzatuk nagy, gyakran ernyőszerű fürt. Több díszcserjénk tartozik a családba. Közülük a kerti hortenziát (Hydrangea macrophylla) és a közönséges jezsáment vagy hamisjázmint (Philadelphus coronarius) említjük meg.
A magyalfélék családja - Aquifoliaceae
Mintegy 450 fajuk többsége szubtrópusi, illetve trópusi fa vagy cserje. Lombozatuk örökzöld. Leveleik egyszerűek, szórt állásúak, apró pálhával rendelkezők. Rendszerint kétlakiak[1404]. Apró, aktinomorf[1405] virágaik többnyire levélhónalji bogernyőket alkotnak. A virágtagok száma körönként 4 és 9 közötti. Egykörű porzótájuk tagjai a többnyire forrt szirmokkal összenőttek. Termésük sokmagvú csonthéjas. A magyal (Ilex aquifolium) örökzöld, szúrós levelű, atlanti elterjedésű cserje. Lombhullató erdők alsó fa- vagy cserjeszintjét alkotja. Nálunk parkok, temetők dísze.
A somfélék családja - Cornaceae
A rend leglevezetetteb családja[1406]. Közel 100 ismert fajuk többsége fa vagy cserje. Leveleik egyszerűek, átellenesen állók, pálha nélküliek . Virágaik aprók, négy- vagy öttagúak, egy porzókörűek. Sziromleveleik szabadok. Termőtájuk szinkarpikus[1407].
Magházuk 2-4 termőlevélből nőtt össze, alsó állású. Termésük csonthéjas, ritkán bogyó. A hazai fajok melegkedvelők. A sárga virágú húsos som (Cornus mas) és a fehér virágú veresgyűrű som (C. sanguinea) száraz és mezofil[1408] erdők gyakori cserjéi. Húsos terméseik ehetők.
[1402] A konvergencia különböző rendszertani csoportokban (taxonokban) olyan tulajdonságok kialakulását jelenti, amelyek látszólag rokonságra utalnak, valójában azonban párhuzamos fejlődés eredményei. Konvergens tulajdonság pl. sokszor a virágtakaró nélküliség vagy a forrtszirmúság.
[1403] Az ősibb fajok maghéja kétrétegű (bitegmikus), a levezetettebb fajok maghéja viszont visszafejlődés vagy összeolvadás (fúzió) következtében gyakran egyrétegű (unitegmikus).
[1404] Kétlaki az az egyivarú virágú növény, amelynek különböző ivarú virágai eltérő egyedeken találhatók meg. Az egylaki növény különböző ivarú virágai egyetlen növényegyeden fordulnak elő.
[1405] Aktinomorf a sugaras szimmetriájú, vagyis kettőnél több tengellyel szimmetrikus felekre osztható szerv.
[1406] Levezetett egy élőlénycsoport vagy egy tulajdonság, ha a törzsfejlődési ismeretek alapján egy elsődleges, ősibb csoportból, illetve tulajdonságból származtatható. A levezetett csoport vagy tulajdonság a törzsfejlődés folyamán nemcsak bonyolultabbá válással, hanem egyszerűsödéssel (pl. redukcióval, összenövéssel vagy abortusszal) is létrejöhetett. Ennek alapján nem indokolt, ha az egyszerűbb szerveződést minden egyéb megfontolás nélkül fejletlenebbnek, a bonyolultabbat pedig fejlettebbnek tekintjük.
[1407] Cönokarpikus az olyan termőtáj, amelynek termőlevelei egymással összenőve egyetlen termőt alkotnak. Szinkarpikus az olyan cönokarpikus termőtáj, amelynek termőlevelei egymással a termő közepéig összenőttek, és így többüregű magházat képeznek. A parakarpikus termőtáj szintén cönokarpikus; itt azonban a válaszfalak redukciója folytán utólag egyetlen üreg - esetleg egy központi oszloppal - keletkezett.
[1408] A mezofil fajok, valamint társulások közepes hőmérséklet- és nedvességigényűek.