Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Az egyszikűek osztálya - Monocotyledonopsida

Az egyszikűek osztálya - Monocotyledonopsida

Az egyszikűek legfontosabb jellemzőit már korábban ismertettük. Csaknem 100 családjukba mintegy 65 000 faj tartozik. A kréta korszakban[1514] a kétszikűekkel párhuzamosan alakultak ki a Magnoliidae alosztály egykori lágyszárú, vízben élő vagy mocsári fajaiból. Ősi formáik ennek következtében lágyszárúak és rovarmegporzásúak voltak. Fatermetű és szélmegporzású fajaik csak később jöttek létre.

Fejlődési vonalaik még sok tekintetben vitatottak, így rendszerük is számos ponton bizonytalan. Hat alosztályukat különböztetjük meg.

Az Alismatidae alosztályba lágyszárú mocsári és vízinövények tartoznak . Viszonylag ősi tulajdonságok jellemzők rájuk. Tracheáik[1515] nincsenek vagy a gyökerekben megjelennek és igen egyszerű felépítésűek. Virágaik gyakran spirális /aciklusos/[1516] felépítésűek, kettős virágtakarójúak. Porzóik kifelé irányuló /centrifugális/ megsokszorozódás következtében nagyszámúak lehetnek. Termőtájuk a legtöbbször apokarpikus[1517]. Endospermiumuk helobiális[1518] képződésű[1519] vagy hiányzik. Termésük rendszerint tüsző vagy makk. Viráguk fokozatos redukciója a rovarmegporzásról a szél-, majd a vízmegporzásra való áttéréssel áll kapcsolatban.

Nyílfű (Sagittaria sagittifolia, Alismataceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Nyílfű (Sagittaria sagittifolia, Alismataceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Az Aridae alosztály tagjai lágyszárú évelő, gyakran kapaszkodó növények. Erősen leegyszerűsödött virágaik virágzati buroklevéllel (spatha) körülvett, el nem ágazó torzsavirágzatokat alkotnak. Endospermiumuk[1520] sejtosztódással keletkezik, keményítőben gazdag.

Foltos kontyvirág (Arum maculatum, Araceae) torzsavirágzata virágzati buroklevéllel (spatha) (Seregélyes Tibor felvétele)
Foltos kontyvirág (Arum maculatum, Araceae) torzsavirágzata virágzati buroklevéllel (spatha) (Seregélyes Tibor felvétele)

A Liliidae alosztályban a lágyszárúak mellett másodlago- san vastagodó fásszárú növények is előfordulnak. A fajok döntő többségére ötkörös, körönként háromtagú aktinomorf[1521] virágok jellemzők. Cönokarpikus termőtájukat[1522] rendszerint 3 termőlevél alkotja. Virágzataik igen változatosak.

Pompás tulipán (Tulipa x gesneriana, Liliaceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)
Pompás tulipán (Tulipa x gesneriana, Liliaceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)

A Zingiberidae alosztály fajai többségükben lágyszárúak, ritkábban elfásodók, illetve áltörzzsel[1523] rendelkezők. Virágaik gyakran zigomorfak[1524] vagy aszimmetrikusak . Virágtakarójuk csészenemű és sziromnemű lepelkörre tagolódik. Magvaik keményítőt tartalmaznak.

Kanna (Canna x generalis, Cannaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Kanna (Canna x generalis, Cannaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A Commelinidae alosztályba nagyrészt redukálódott virágtakarójú, szélmegporzású fajok tartoznak. Többségük lágyszárú, de előfordulnak közöttük elfásodó szárú és fatermetű növények is. Leveleik alapja hüvellyé módosult, levéllemezük többnyire szálas. Virágaik körönként három- vagy redukció eredményeképpen kéttagúak. A leggyakrabban egyszerűbb virágzatokból, ún. füzérkékből felépülő bonyolultabb virágzatokat alkotnak . Endospermiumuk[1525] keményítőben gazdag.

Kukorica (Zea mays, Poaceae) hímnemű virágzata (buga) (Turcsányi Gábor felvétele)
Kukorica (Zea mays, Poaceae) hímnemű virágzata (buga) (Turcsányi Gábor felvétele)

Az Arecidae alosztály fajai többnyire elfásodó szárúak, fatermetűek . Száruk csupán elsődlegesen vastagodik. Leveleik hüvelyesek, levélnyelesek. Virágaik jelentéktelenek, elágazó virágzataikat nagy buroklevelek (spatha) övezik. Porzóleveleik gyakran megsokszorozódnak. Endospermiumuk rendszerint[1526] soksejtképződéssel jön létre[1527], keményítőmentes.

Kender- vagy csucsampálma (Trachycarpus excelsa, Arecaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Kender- vagy csucsampálma (Trachycarpus excelsa, Arecaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Az egyes alosztályokban tárgyalt első és utolsó rendek az alábbiak:

Alismatidae alosztály:

Alismatales - Najadales;

Aridae alosztály:

Arales;

Liliidae alosztály:

Dioscoreales - Orchidales;

Zingiberidae alosztály:

Bromeliales - Zingiberales;

Commelinidae alosztály:

Commelinales - Cyperales;

Arecidae alosztály:

Arecales - Pandanales.



[1514] A földtörténeti középkor mintegy 195 millió évvel ezelőtt kezdődött és 60 millió évvel ezelőtt ért véget. Három nagy korszaka, a triász, a jura és a kréta 35, 35, illetve 65 millió éven át tartott. Korábbi szakaszukat üledékeik földtörténeti rétegekben való elhelyezkedése alapján alsó, későbbi szakaszukat pedig felső jelzővel illetjük (pl. alsó kréta, felső triász).

[1515] A trachea a zárvatermő növények és a leglevezetettebb nyitvatermők (Ephedra, Gnetum, Welwitschia) edénynyalábjaiban az alkotó sejtek (tracheatagok) herántfalainak részleges vagy teljes feloldódásával létrejött vízszállító cső.

[1516] Spirális (aciklusos) felépítésű az a virág, amelyben a - rendszerint nagyszámú - virágalkotó levél nem egymástól jól megkülönböztethető körökben, hanem spirálvonal mentén helyezkedik el.

[1517] Apokarpikus (chorikarpikus) a termőtáj, ha a virág több termőlevele külön-külön alkot termőt.

[1518] A mag belső táplálószövete (endospermium) az ősibb formákban soksejtképződéssel jön létre, amikor is először a sejtmagvak többszörösen osztódnak és a hozzájuk tartozó citoplazmák körül később alakulnak ki a sejtfalak. A levezetettebb formákban az endospermium sejtfalképzéssel is együtt járó sejtosztódásokkal képződik. Az egyszikű Alismatidae alosztályra a helobiális endospermiumképzés jellemző, amelynek során a táplálószövet fölső része soksejtkeletkezéssel, alsó része pedig sejtosztódással alakul ki.

[1519] A mag belső táplálószövete (endospermium) az ősibb formákban soksejtképződéssel jön létre, amikor is először a sejtmagvak többszörösen osztódnak és a hozzájuk tartozó citoplazmák körül később alakulnak ki a sejtfalak. A levezetettebb formákban az endospermium sejtfalképzéssel is együtt járó sejtosztódásokkal képződik. Az egyszikű Alismatidae alosztályra a helobiális endospermiumképzés jellemző, amelynek során a táplálószövet fölső része soksejtkeletkezéssel, alsó része pedig sejtosztódással alakul ki.

[1520] Az endospermium a mag táplálószövete (ún. magfehérje), amely a nyitvatermőkben még elsődleges (primer), mert az egyszeres kromoszómaszámú (haploid) női ivarú előtelepből (macroprothallium) jön létre, a zárvatermőkben pedig másodlagos (secunder), mert az embriózsák megtermékenyített központi vegetatív magjából keletkezik, és ennek következtében háromszoros kromoszómaszámú.

[1521] Aktinomorf a sugaras szimmetriájú, vagyis kettőnél több tengellyel szimmetrikus felekre osztható szerv.

[1522] Cönokarpikus az olyan termőtáj, amelynek termőlevelei egymással összenőve egyetlen termőt alkotnak. Szinkarpikus az olyan cönokarpikus termőtáj, amelynek termőlevelei egymással a termő közepéig összenőttek, és így többüregű magházat képeznek. A parakarpikus termőtáj szintén cönokarpikus; itt azonban a válaszfalak redukciója folytán utólag egyetlen üreg - esetleg egy központi oszloppal - keletkezett.

[1523] Az áltörzs vagy levéltörzs kizárólag el nem fásodó, egymásba teleszkópszerűen illeszkedő, szilárdító szövetek által merevített levélhüvelyekből áll. Többek között a banán- (gyömbérvirágúak rendje) és a zászpafajok (liliomvirágúak rendje) jellemzője.

[1524] A zigomorf szó jelentése: kétoldalian részarányos.

[1525] Az endospermium a mag táplálószövete (ún. magfehérje), amely a nyitvatermőkben még elsődleges (primer), mert az egyszeres kromoszómaszámú (haploid) női ivarú előtelepből (macroprothallium) jön létre, a zárvatermőkben pedig másodlagos (secunder), mert az embriózsák megtermékenyített központi vegetatív magjából keletkezik, és ennek következtében háromszoros kromoszómaszámú.

[1526] A mag belső táplálószövete (endospermium) az ősibb formákban soksejtképződéssel jön létre, amikor is először a sejtmagvak többszörösen osztódnak és a hozzájuk tartozó citoplazmák körül később alakulnak ki a sejtfalak. A levezetettebb formákban az endospermium sejtfalképzéssel is együtt járó sejtosztódásokkal képződik. Az egyszikű Alismatidae alosztályra a helobiális endospermiumképzés jellemző, amelynek során a táplálószövet fölső része soksejtkeletkezéssel, alsó része pedig sejtosztódással alakul ki.

[1527] A mag belső táplálószövete (endospermium) az ősibb formákban soksejtképződéssel jön létre, amikor is először a sejtmagvak többszörösen osztódnak és a hozzájuk tartozó citoplazmák körül később alakulnak ki a sejtfalak. A levezetettebb formákban az endospermium sejtfalképzéssel is együtt járó sejtosztódásokkal képződik. Az egyszikű Alismatidae alosztályra a helobiális endospermiumképzés jellemző, amelynek során a táplálószövet fölső része soksejtkeletkezéssel, alsó része pedig sejtosztódással alakul ki.