Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A vízijácint-virágúak rendje - Pontederiales

A vízijácint-virágúak rendje - Pontederiales

Hajtásrendszerük szimpodiális[1617]. Gázcserenyílásaik mellék- sejtekkel rendelkeznek, edénynyalábjaik harántfalai létrás perforációjúak[1618] . Végálló fürt- vagy füzérvirágzatukat hártyás buroklevél (spatha) veszi körbe. Virágaik nagyok, kissé zigomorfak[1619]. Hattagú virágtakarójuk színes, alul összeforrt. Hat porzójuk - amelyek közül kettő ún. sztaminódiummá csökevényesedett - hozzánőtt a lepelcsőhöz. Felső állású termőjük háromrekeszű. Termőleveleik között nektáriumok[1620] (ún. szeptális nektáriumok) fejlődnek. Rovarmegporzásúak. Termésük sokmagvú tok. Endospermiumuk[1621] lisztes, keményítőtartalmú.

Tracheatagok közötti sejtfal létrás perforációja a gyertyán (Carpinus betulus, Betulaceae) fatörzsének sugárirányú (radiális) hosszmetszetében (Babos Károly felvétele)
Tracheatagok közötti sejtfal létrás perforációja a gyertyán (Carpinus betulus, Betulaceae) fatörzsének sugárirányú (radiális) hosszmetszetében (Babos Károly felvétele)

A vízijácintfélék családja - Pontederiaceae

Melegebb területek mocsári vagy vízi növényei. Fajaik száma 30. Legyökereznek és rizómákat[1622] képeznek, a víz felszínén úsznak vagy a vízben lebegnek. A víz felszínén úszó, levélrózsás[1623] növény a vízijácint (Eichhornia crassipes) . Amerika trópusi területeiről a meleg égöv alatt mindenfelé széthurcolták, és vegetatív módon elszaporodva terhes vízigyommá vált. A szintén amerikában elterjedt sellővirág (Pontederia cordata) Európában vízi dísznövényként fordul elő. Rizómái[1624] fagyérzékenyek.

Vízijácint (Eichhornia crassipes, Pontederiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Vízijácint (Eichhornia crassipes, Pontederiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Sellővirág (Pontederia cordata, Pontederiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sellővirág (Pontederia cordata, Pontederiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A gyékényvirágúak rendje - Typhales

A rend rendszertani hovatartozása erősen vitatott. A vízijácint-virágúakkal (Pontederiales) meglévő rokonságukra utal egyebek mellett kétsoros levélállásuk, edénynyalábjaik és gázcserenyílásaik hasonló szerkezete és kalcium-oxalát kristályok képzésére való hajlamuk.

A békabuzogányfélék családja - Sparganiaceae

A család egyetlen nemzetsége, a békabuzogány (Sparganium), mintegy 20 fajt számlál. Nevük buzogányszerű terméses virágzatukra utal . Vizes termőhelyek lágyszárú, rizómás[1625] vagy tarackos növényei. Apró virágaikat 3-6 lepellevél takarja. A 3-6 porzójuk által termelt virágport a szél szállítja. Termőleveleik száma 2, de csonthéjas termésükben csak 1 magot képeznek. Dúsan elágazó szárukon a hímvirágzatok felül, a nővirágzatok alul helyezkednek el. Az ágas békabuzogány (Sparganium erectum) álló vagy lassan folyó vizek tápanyagban gazdag parti sávjában a harmatkásákkal (Glyceria spp.) és a náddal (Phragmites australis) alkot állományokat.

Ágas békabuzogány (Sparganium erectum, Sparganiaceae) terméses virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Ágas békabuzogány (Sparganium erectum, Sparganiaceae) terméses virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Nád (Phragmites australis, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Nád (Phragmites australis, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A gyékényfélék családja - Typhaceae

Fajaik száma 15. Sekély vizek part menti, feltöltődő sávjának rizómás[1626] vagy tarackos, évelő növényei. Virágaik egyivarúak, a hím és a női virágok elkülönült hengeres torzsavirágzatokat alkotnak. Felül a porzós, alul a termős virágzat helyezkedik el. A virágzatokat kinyílásukig egy-egy fellevél burkolja. A hímvirágok 3 vagy 6 porzójúak és szőrnemű virágtakarójúak. A nővirágok egy-két termőlevélből és a termés szél általi terjesztésében közreműködő, szőrszerű képletté módosult lepellevelekből állnak. Termésük egymagvú tüsző. A keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia) eutrofizálódó[1627] vizeinkben a nádasok visszaszorulásával teret hódít. A bodnározó gyékény (T. latifolia) szintén tápanyagban gazdag vizekben él. A gyékényfajok leveleiből kosarakat, szatyrokat és lábtörlőket készítenek. Virágos hajtásukat - szárazon - álló vázákban szobai díszként is használják.

Bodnározó gyékény (Typha latifolia, Typhaceae) torzsavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Bodnározó gyékény (Typha latifolia, Typhaceae) torzsavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia, Typhaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia, Typhaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)



[1617] A szimpodiális hajtásrendszer különböző értékű hajtásrészletekből tevődik össze úgy, hogy a főtengely oldalra tolódik, az alóla kiinduló egyesbogas elágazás pedig a helyére kerülve átveszi a szerepét; kialakulásakor ez a szerepátvétel a magasabbrendű elágazásokkal újból és újból megismétlődik.

[1618] Létrás perforációról akkor beszélünk, ha az edénynyalábokban a vízszállító csöveket (tracheákat) alkotó tracheatagok ferde harántfalai nem szívódnak föl teljesen, hanem bennük létrafokokra emlékeztető megjelenésű sejtfalrészletek megmaradnak.

[1619] A zigomorf szó jelentése: kétoldalian részarányos.

[1620] A nektáriumok vagy mézfejtők a zárvatermő növények megporzó rovarokat csalogató, édes nedvet (nektárt) kiválasztó mirigyei. Megkülönböztetünk virágon belüli, ún. intraflorális nektáriumokat és virágon kívüli, de annak mindig a közvetlen közelében elhelyezkedő ún. extraflorális nektáriumokat. A termőlevelek összenövéseinél szeptális nektáriumok helyezkedhetnek el.

[1621] Az endospermium a mag táplálószövete (ún. magfehérje), amely a nyitvatermőkben még elsődleges (primer), mert az egyszeres kromoszómaszámú (haploid) női ivarú előtelepből (macroprothallium) jön létre, a zárvatermőkben pedig másodlagos (secunder), mert az embriózsák megtermékenyített központi vegetatív magjából keletkezik, és ennek következtében háromszoros kromoszómaszámú.

[1622] A rizóma vagy gyöktörzs vastag, évelő föld alatti módosult szár, rendes vagy járulékos rügyekkel és pikkelyszerű allevelekkel.

[1623] Tőlevélrózsa vagy tőrózsa (rozetta) a tőből eredő, rendszerint körben elhelyezkedő levelek összessége.

[1624] A rizóma vagy gyöktörzs vastag, évelő föld alatti módosult szár, rendes vagy járulékos rügyekkel és pikkelyszerű allevelekkel.

[1625] A rizóma vagy gyöktörzs vastag, évelő föld alatti módosult szár, rendes vagy járulékos rügyekkel és pikkelyszerű allevelekkel.

[1626] A rizóma vagy gyöktörzs vastag, évelő föld alatti módosult szár, rendes vagy járulékos rügyekkel és pikkelyszerű allevelekkel.

[1627] Eutróf vizek a növények tápanyagaiban - mindenekelőtt foszforban és nitrogénben - gazdag vizek.