Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A palkavirágúak rendje - Cyperales

A palkavirágúak rendje - Cyperales

A pázsitfüvekre nagymértékben hasonlítanak, ami konvergencia[1657] következménye. Az előbbiektől többek között az különbözteti meg őket, hogy hengeres vagy gyakran háromélű palkaszáruk van, szálas leveleik három sorban állók és levélhüvelyük zárt. Virágaik nagymértékben leegyszerűsödtek. A virágtakaró egyes nemzetségekben a termés terjesztésében közreműködő sertékké vagy fehér szőrkoszorúvá módosult . A sások (Carex spp.) egyivarú virágai virágtakaró nélküliek. Porzóik száma 3. Felső állású magházukat két vagy három termőlevél alkotja. A Carex fajok esetében szütyőnek is nevezett makkocskatermésükben egyetlen magkezdemény helyezkedik el. A rendbe egyetlen családot sorolunk.

Tavi káka (Schoenoplectus lacustris, Cyperaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Tavi káka (Schoenoplectus lacustris, Cyperaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Szikikáka vagy zsióka (Bolboschoenus maritimus, Cyperaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Szikikáka vagy zsióka (Bolboschoenus maritimus, Cyperaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Fényes sás (Carex liparicarpos, Cyperaceae) 'szütyőtermésekkel' (Turcsányi Gábor felvétele)
Fényes sás (Carex liparicarpos, Cyperaceae) 'szütyőtermésekkel' (Turcsányi Gábor felvétele)

A sásfélék családja - Cyperaceae

A családot közel 4000 faj alkotja. Az egész Földön elterjedtek, de leggyakoribbak a mérsékelt égövben. Többnyire évelők, ritkán egyévesek. Mindenekelőtt a nedves termőhelyekhez kötődnek, számos fajuk azonban a száraz élőhelyeket részesíti előnyben. Savanyúfüveknek is nevezzük őket, mert savanyú talajokon gyakoriak. Egylakiak[1658] . Virágaik egyszerű vagy összetett füzérvirágzatot alkotnak. Epidermiszük[1659] fala kovatartalmú.

Tavaszi sás (Carex caryophyllea, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Tavaszi sás (Carex caryophyllea, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A palkafélék alcsaládja - Cyperoideae

A különböző ivarú virágok porzói, illetve termői annyira közel kerülnek egymáshoz, hogy virágszerű virágzatot (pseudanthium) alkotnak. Ezekben középen egy termős virág van, amelyet porzós virágok vesznek körbe. Az egész virágzatot murvalevelek[1660] /pelyvák/ övezik.

A tavi káka (Schoenoplectus lacustris) feltöltődő vizeinkben alkot állományokat. Jelentős szerepet tölt be a vizek tisztításában. Levelektől megfosztott szárából kosarakat, papucsokat, szőnyegeket készítenek. A zsióka vagy sziki káka (Bolboschoenus maritimus) szikes mocsarainkban gyakori. Terméseit Indiában élelmiszerként fogyasztják. A mocsári csetkáka (Eleocharis palustris) mocsarakban és szikes mocsarakban, a tojásdad csetkáka (E. ovata) iszaptársulásokban gyakori. A rizspalka (Cyperus difformis) rizsföldeken és ártéri iszaptársulásokban fordul elő. Üde homkpusztagyepek jellegzetes, gömbös füzérkéjű növénye a szürkekáka (Holoschoenus romanus) . A tőzegkáka (Rhynchospora alba), a kormos csáté (Schoenus nigricans) , a télisás (Cladium mariscus) és a széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium) lápok, láprétek védett fajai. Szintén védett a tajga- és a tundraövben elterjedt, nálunk csupán jégkori reliktumként[1661] megtalálható hüvelyes gyapjúsás (E. vaginatum) . A nálunk elő nem forduló Trichophorum caespitosum Európában lápokban és alpesi tavak partján, a szintén ritka Isolepis setacea pedig nedves erdei utak mentén, legelőkön és vizek partján található meg. A papírsást (Cyperus papyrus) egykor igen sokféle célra - pl. papírusztekercsek készítésére, hajógyártásra, múmiák beburkolására, élelmiszernek, tüzelőanyagnak - hasznosították. A szobapalka vagy vízipálma (C. alternifolius) közismert cserepes dísznövény.

Tavi káka (Schoenoplectus lacustris, Cyperaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Tavi káka (Schoenoplectus lacustris, Cyperaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Szikikáka vagy zsióka (Bolboschoenus maritimus, Cyperaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Szikikáka vagy zsióka (Bolboschoenus maritimus, Cyperaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Mocsári csetkáka (Eleocharis palustris, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Mocsári csetkáka (Eleocharis palustris, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Tojásdad csetkáka (Eleocharis ovata, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Tojásdad csetkáka (Eleocharis ovata, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Szürkekáka (Holoschoenus romanus, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Szürkekáka (Holoschoenus romanus, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Kormos csáté (Schoenus nigricans, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Kormos csáté (Schoenus nigricans, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Télisás (Cladium mariscus, Cyperaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Télisás (Cladium mariscus, Cyperaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Apró kisgyapjúsás (Trichophorum caespitosum, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Apró kisgyapjúsás (Trichophorum caespitosum, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Isolepis setacea (Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Isolepis setacea (Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A sásfélék alcsaládja - Caricoideae

Porzós és termős virágaik külön virágzatokba tömörülnek. Termős virágaikat egy palack alakú előlevél[1662] (ún. tömlő) növi körül. A tömlő nyitott csúcsán a bibék kilógnak. A sásfajok (Carex spp.) változatos termőhelyeken fordulnak elő. A hólyagos sás (C. vesicaria) pl. mocsarakban, az éles sás (C. gracilis) és a rókasás (C. vulpina) mocsárréteken, a deres sás (C. flacca), a sárga sás (C. flava), a muharsás (C. panicea) és a fekete sás (C. nigra) lápréteken, a lappangó sás (C. humilis) erdőssztyeppekben, a fényes sás (C. liparicarpos) pedig homokpusztákon, valamint mész- kő- és dolomitsziklagyepekben él. Ligeterdők növénye a ritkás sás (C. remota), hegyi réteken fordul elő a molyhos sás (C. tomentosa) . A villás sás (C. pseudocyperus) magassásrétek jellemző sásfaja. Az üde lápréteken előforduló lápi sás (C. davalliana) szárán csak egy füzérke van, míg a többi sásfajunk szára egynél több füzérkét visel. Ezek vagy egymás mellett tartalmazzák a porzós és a termős virágokat és egyforma alakúak (pl. C. stenophylla, C. praecox), vagy alakilag különböznek, és csak porzós, illetve csak termős virágokból állnak (pl. C. elata, C. acutiformis). Hazánkban nem fordul elő, de Európában sokfelé megtalálható mocsárréteken és lápokon a bolhasás (C. pulicaris) . Nála sokkal ritkább az Európa atlantikus és nyugat-mediterrán területeihez kötődő sima sás (C. laevigata) .

Hólyagos sás (Carex vesicaria, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Hólyagos sás (Carex vesicaria, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Éles sás (Carex gracilis, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Éles sás (Carex gracilis, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Deres sás (Carex flacca, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Deres sás (Carex flacca, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Sárga sás (Carex flava, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sárga sás (Carex flava, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Muharsás (Carex panicea, Cyperaceae) balra és fekete sás (C. nigra, Cyperaceae) jobbra (Turcsányi Gábor felvétele)
Muharsás (Carex panicea, Cyperaceae) balra és fekete sás (C. nigra, Cyperaceae) jobbra (Turcsányi Gábor felvétele)

Lappangó sás (Carex humilis, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Lappangó sás (Carex humilis, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Fényes sás (Carex liparicarpos, Cyperaceae) 'szütyőtermésekkel' (Turcsányi Gábor felvétele)
Fényes sás (Carex liparicarpos, Cyperaceae) 'szütyőtermésekkel' (Turcsányi Gábor felvétele)

Molyhos sás (Carex tomentosa, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Molyhos sás (Carex tomentosa, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Villás sás (Carex pseudocyperus, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Villás sás (Carex pseudocyperus, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Bolhasás (Carex pulicaris, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Bolhasás (Carex pulicaris, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Sima sás (Carex laevigata, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sima sás (Carex laevigata, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)



[1657] A konvergencia különböző rendszertani csoportokban (taxonokban) olyan tulajdonságok kialakulását jelenti, amelyek látszólag rokonságra utalnak, valójában azonban párhuzamos fejlődés eredményei. Konvergens tulajdonság pl. sokszor a virágtakaró nélküliség vagy a forrtszirmúság.

[1658] Kétlaki az az egyivarú virágú növény, amelynek különböző ivarú virágai eltérő egyedeken találhatók meg. Az egylaki növény különböző ivarú virágai egyetlen növényegyeden fordulnak elő.

[1659] Az epidermisz a fiatal hajtás (elsődleges) bőrszövete.

[1660] Murvalevél minden olyan fellevél, amelynek hónaljából virág vagy virágzat ered. A kocsányon növő apró murvaleveleket, amelyek száma az egyszikűeken egy, a kétszikűeken pedig kettő, gyakran előlevélnek nevezzük. A murvalevelek néha megnövekedve a termést lepelszerűen körülveszik.

[1661] A reliktumnövény korábbi földtörténeti korokból maradt meg egy adott területen.

[1662] Murvalevél minden olyan fellevél, amelynek hónaljából virág vagy virágzat ered. A kocsányon növő apró murvaleveleket, amelyek száma az egyszikűeken egy, a kétszikűeken pedig kettő, gyakran előlevélnek nevezzük. A murvalevelek néha megnövekedve a termést lepelszerűen körülveszik.