Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A Csavarpálma-virágúak rendje - Pandanales

A Csavarpálma-virágúak rendje - Pandanales

Cserjék, liánok, vagy 30 m-es magasságot is elérő fák. Az óvilági[1670] trópusi területeken terjedtek el. Valószínűleg csak a harmadkorban[1671] jelentek meg a Földön; tulajdonságaik ennélfogva erősen levezetettek[1672]. Hajtásuk csúcsán a csavarvonal mentén elhelyezkedő levelek üstököt[1673] alkotnak. A levelek középeréből gyakran tüskék erednek. Vékony, másodlagos vastagodásra nem képes szárukat sokszor léggyökerekkel támasztják meg. Virágaik egyivarúak, virágtakaró nélküliek. Porzós virágaik sok porzólevelet tartalmaznak, a termősek viszont csak egytermőjűek. A virágokban rendszerint a másik ivarlevelek csökevényei is megtalálhatók. A virágok igen változatos, sokvirágú virágzatokba tömörülnek. A rend egyetlen családja a csavarpálmaféléké (Pandanaceae). A Pandanus nemzetség csonthéjas termései az ananászéhoz hasonló terméságazatokat alkotnak . A nemzetség egyes fajait parfümök készítésére, fűszerként ételek, italok és édességek ízesítésére, közvetlen emberi fogyasztásra vagy éppen a textiliparban használatos rost nyerésére használják.

Csavarpálmafaj (Pandanus sp., Pandanaceae) csonthéjas termésekből álló terméságazata (Gyovay Lajos felvétele)
Csavarpálmafaj (Pandanus sp., Pandanaceae) csonthéjas termésekből álló terméságazata (Gyovay Lajos felvétele)



[1670] Az "óvilágba" Európát, Ázsiát és Afrikát soroljuk szemben a később felfedezett, és így "újvilágnak" nevezett Amerikával.

[1671] A harmadkor (harmadidőszak, tercier) a földtörténet mintegy ötvenkilencmillió éven át tartó és hatvanmillió évvel ezelőtt kezdődő időszaka. Öt, egymás után következő korszaka a paleocén, az eocén, az oligocén, a miocén és a pliocén. Utána következett a máig is tartó negyedkor (negyedidőszak, quarter), az egymillió éven át jégkorszakokat (glaciálisokat) produkáló pleisztocén, majd az utána következő és tizenkétezer éve tartó holocén korszakokkal. A harmad- és a negyedkor együtt képezi a földtörténet újkorát.

[1672] Levezetett egy élőlénycsoport vagy egy tulajdonság, ha a törzsfejlődési ismeretek alapján egy elsődleges, ősibb csoportból, illetve tulajdonságból származtatható. A levezetett csoport vagy tulajdonság a törzsfejlődés folyamán nemcsak bonyolultabbá válással, hanem egyszerűsödéssel (pl. redukcióval, összenövéssel vagy abortusszal) is létrejöhetett. Ennek alapján nem indokolt, ha az egyszerűbb szerveződést minden egyéb megfontolás nélkül fejletlenebbnek, a bonyolultabbat pedig fejlettebbnek tekintjük.

[1673] Az üstökösfák a rendszerint el nem ágazó törzsükön elszáradt levélcsonkokat, a csúcsukon pedig csomóban elhelyezkedő leveleket viselő fák.