Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

23. fejezet - NÖVÉNYFÖLDRAJZ

23. fejezet - NÖVÉNYFÖLDRAJZ

Magyarország fátlan növénytársulásai

Hazánk fátlan növénytársulásai döntő többségükben edafikus[1675], orografikus[1676] vagy antropogén[1677] hatásra jöttek létre. Csupán a löszpusztagyepek apró, erdőkkel váltakozó foltjai /erdőssztyeppek/ keletkeztek klimatikus okok miatt, és tekinthetők ennélfogva klímazonális társulásoknak[1678]. A biotikus hatások - pl. vadállatok rendszeres legelése, erdőket kipusztító fertőzések jelentkezése - valószínűleg csekély szerepet játszottak fátlan társulásaink létrehozásában és fenntartásában. A klimatikus, az edafikus, az orografikus és a biotikus tényezők együtt alkotják a természetes tényezőket az antropogén tényezőkkel szemben. Az ember edafikus, orografikus és biotikus tényezőket formáló szerepe sem elhanyagolható, mégis a fátlan társulások kialakulása szempontjából a kaszálási és a legeltetési tevékenysége érdemli a legtöbb figyelmet. A legtöbb fátlan társulást éppen ez utóbbi emberi tevékenységek hozták létre, illetve tartják fenn Magyarországon.

A vízi növények /hydrophyta/ társulásait alámerült vagy a víz felszínén úszó növényfajok alkotják. Az alámerült növények a vízben lebeghetnek vagy az aljzatban legyökerezhetnek.

A mocsári növények /helophyta/ alkotta fátlan társulásokhoz a parti nádasokat, a magassásosokat, az iszaptársulásokat, a mocsárréteket, a lápréteket és a lápokat soroljuk.

A magaskórós társulásokat és az üde kaszálóréteket alkotó növények kedvező vízellátásúak /hygrophyta/.

Közepes vízellátású /mesophyta/ növényekből álló fátlan társulások a csarabosok, a szőrfűgyepek és a hegyi kaszálórétek.

A pusztai növényzetet (pusztagyepeket, sztyeppréteket) kontinentális éghajlatra jellemző, többnyire zárt, szárazságtűrő /xerophyta/ növénytársulások alkotják. Fajaik között gyakoriak a pázsitfüvek. Föld fölötti szerveik a száraz évszakban elhalnak. Mindenekelőtt hemikriptofiton, geofiton és terofiton életformájúak fordulnak elő közöttük. Változatos edafikus[1679] és orografikus[1680] környezeti feltételeik, illetve az ezekből adódó eltérő mikroklíma miatt is igen sokféle, fajgazdag társulást - pl. löszpusztagyepeket, homoki gyepeket, sziki gyepeket, sziklagyepeket , lejtősztyeppeket - alkotnak.

Kiskunsági szikes puszta szikfokkal és szikpadkával (Turcsányi Gábor felvétele)
Kiskunsági szikes puszta szikfokkal és szikpadkával (Turcsányi Gábor felvétele)



[1675] Edafikus hatásoknak a talaj fizikai és kémiai tulajdonságaival összefüggő hatásokat nevezzük.

[1676] Orografikusnak a hegységekkel kapcsolatos vagy ott keletkező hatásokat tekintjük.

[1677] Antropogén az ember tevékenységéből származó hatás.

[1678] Klímazonálisak a nagy térségekre jellemző klíma hatására (vagyis ún. makroklimatikus hatásra) létrejött társulások. Kialakulásukban csekély szerepet más, pl. domborzattal vagy talajtulajdonságokkal kapcsolatos tényezők is játszanak.

[1679] Edafikus hatásoknak a talaj fizikai és kémiai tulajdonságaival összefüggő hatásokat nevezzük.

[1680] Orografikusnak a hegységekkel kapcsolatos vagy ott keletkező hatásokat tekintjük.