Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A homoki gyepek

A homoki gyepek

A homoki gyepek kialakulását a talaj fizikai és kémiai tulajdonságai, valamint vízszolgáltató képessége mellett a homok szél általi mozgatása és a buckalejtők szélsőséges mikroklimatikus viszonyai befolyásolják nagymértékben. Társulásaik hazánkban elsősorban a Duna-Tisza közén, a Kisalföldön, a Nyírségben, valamint Belső-Somogyban fordulnak elő. A homokterületek pionír társulásai[1698] eltérnek attól függően, hogy savanyú vagy meszes talajon alakultak-e ki. A savanyú talajok futóhomokján először az egyéves homoki gyepek társulásai (Filagini-Vulpietum, Thymo-Festucetum pseudovinae) jelennek meg. Nem záródó gyepjükben gyakori a vékony egércsenkesz (Vulpia myuros), a déli egércsenkesz (V. bromoides), a homoki pipitér (Anthemis ruthenica) és a penészvirág nemzetség több faja (Filago germanica, F. arvensis, F. minima). A gyep záródásával a cérnatippan (Agrostis capillaris) terjed el. Meszes talajon a rozsnokos pusztagyep (Brometum tectorum) alkot pionír társulást.[1699] Ezt is egyéves növények jellemzik. Az elsőként megtelepedő moha- és zuzmófajokat - pl. Ceratodon purpureus, Tortula ruralis, Encalypta vulgaris, Psora decipiens, Toninia coeruleonigricans - rozsnokfajok - Bromus tectorum, B. squarrosus - követik. A társulás jellemző alkotója még a vadrozs (Secale sylvestre), a homoki keserűfű (Polygonum arenarium) és a királydinnye (Tribulus terrestris) .

Futóhomok (Csáky Péter felvétele)
Futóhomok (Csáky Péter felvétele)

Homoki pipitér (Anthemis ruthenica, Compositae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Homoki pipitér (Anthemis ruthenica, Compositae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Háztetőmoha (Tortula ruralis, Pottiaceae) (Tóth Zoltán felvétele)
Háztetőmoha (Tortula ruralis, Pottiaceae) (Tóth Zoltán felvétele)

Nyílt homoki pusztagyep (Brometum secatelosum) vadrozzsal (Secale sylvestre, Poaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Nyílt homoki pusztagyep (Brometum secatelosum) vadrozzsal (Secale sylvestre, Poaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

A királydinnye (Tribulus terrestris, Zygophyllaceae) terjedése az ember cipőjének talpával (Turcsányi Gábor felvétele)
A királydinnye (Tribulus terrestris, Zygophyllaceae) terjedése az ember cipőjének talpával (Turcsányi Gábor felvétele)

Az említett pionír társulásokat[1700] a szukcesszió során a talajtípusnak megfelelő nyílt homokpuszták váltják fel. Hazánk homokterületeinek legjellemzőbb növénytársulása a meszes talajú homokpusztagyep (Festucetum vaginatae), amelynek állományalkotó fajai a magyar vagy homoki csenkesz (Festuca vaginata), a homoki kikerics (Colchicum arenarium) és a kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata) . A buckaközi laposokban, magasabb talajvízszintű területeken, tömegesen jelenik meg a szürkekáka (Holoschoenus romanus) és a cinegefűz (Salix repens ssp. rosmarinifolia). A meszes talajú homokpusztagyepekben sok védett vagy védelemre érdemes endemikus,[1701] pontusi-[1702]kontinentális, pontusi-[1703]mediterrán, illetve szubmediterrán[1704] növényfaj fordul elő. Ilyenek a homoki cickafark (Achillea ochroleuca), a báránypirosító (Alkanna tinctoria), a csikófark (Ephedra distachya), a naprózsa (Fumana procumbens), a borzas len (Linum hirsutum), a homoki vértő (Onosma arenarium), a homoki fátyolvirág (Gypsophila fastigiata) és a homoki bakszakáll (Tragopogon floccosus). A fajok jelentős része (pl. Fumana procumbens, Euphorbia seguierana, Gypsophila fastigiata) közös a nyílt dolomitsziklagyepekével. A savanyú kémhatású talajokon megjelenő mészkerülő homokpusztagyepben (Festuco vaginatae-Corynephoretum) a magyar csenkesz (Festuca vaginata) mellett tömegesen jelenik meg az ezüstperje (Corynephorus canescens) és a juhsóska (Rumex acetosella subsp. tenuifolius). Itt a dolomitsziklagyepekre is jellemző fajok száma jelentősen lecsökken.

Fehér nyár (Populus alba, Salicaceae), előtte homokpusztagyep (Festucetum vaginatae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Fehér nyár (Populus alba, Salicaceae), előtte homokpusztagyep (Festucetum vaginatae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Magyar vagy homoki csenkesz (Festuca vaginata, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Magyar vagy homoki csenkesz (Festuca vaginata, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Homoki kikerics (Colchicum arenarium, Colchicaceae) toktermése (Turcsányi Gábor felvétele)
Homoki kikerics (Colchicum arenarium, Colchicaceae) toktermése (Turcsányi Gábor felvétele)

Kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata, Poaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata, Poaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Szürkekáka (Holoschoenus romanus, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Szürkekáka (Holoschoenus romanus, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Báránypirosító (Alkanna tinctoria, Boraginaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Báránypirosító (Alkanna tinctoria, Boraginaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Csikófark (Ephedra distachya, Ephedraceae) hím és női egyede (Turcsányi Gábor felvétele)
Csikófark (Ephedra distachya, Ephedraceae) hím és női egyede (Turcsányi Gábor felvétele)

Homoki vértő (Onosma arenarium, Boraginaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Homoki vértő (Onosma arenarium, Boraginaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Magyar vagy homoki csenkesz (Festuca vaginata, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Magyar vagy homoki csenkesz (Festuca vaginata, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Ezüstperje (Corynephorus canescens, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Ezüstperje (Corynephorus canescens, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A homokpusztarét (Astragalo-Festucetum rupicolae) a homoktalajok zárt társulása. Kialakulását elősegíti a talaj szervesanyag-tartalmának megnövekedése. Gyepjében uralkodó a pusztai csenkesz (Festuca rupicola) és tömeges a kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata), valamint az élesmosófű (Chrysopogon gryllus). Jellemző fajai a szártalan csüdfű (Astragalus exscapus), a homoki nőszirom (Iris arenaria) és a merev csenkesz (Festuca x stricta). Legeltetés hatására tért hódít a fenyérfű (Bothriochloa ischaemum) .

Pusztai csenkesz (Festuca rupicola, Poaceae) (Szollát György felvétele)
Pusztai csenkesz (Festuca rupicola, Poaceae) (Szollát György felvétele)

Kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata, Poaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata, Poaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Szártalan csűdfű (Astragalus excapus, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Szártalan csűdfű (Astragalus excapus, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Fenyérfű (Bothriochloa ischaemum, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Fenyérfű (Bothriochloa ischaemum, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A homokpusztarétből legeltetés hatására homoki legelő (Potentillo-Festucetum pseudovinae) alakul ki. Tömeges rajta a sovány csenkesz (Festuca pseudovina), a csillagpázsit (Cynodon dactylon), a karcsú perje (Poa angustifolia) és tavasszal a homoki pimpó (Potentilla arenaria) .

Sovány csenkesz (Festuca pseudovina, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sovány csenkesz (Festuca pseudovina, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Csillagpázsit (Cynodon dactylon, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Csillagpázsit (Cynodon dactylon, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Homoki pimpó (Potentilla arenaria, Rosaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Homoki pimpó (Potentilla arenaria, Rosaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)



[1698] Pionír az a társulás, amely egy növényektől valamilyen ok (pl. tűz pusztítása, vulkáni láva kiömlése) miatt mentes területen elsőként jelenik meg. Alkotó fajai a pionír növények.

[1699] Pionír az a társulás, amely egy növényektől valamilyen ok (pl. tűz pusztítása, vulkáni láva kiömlése) miatt mentes területen elsőként jelenik meg. Alkotó fajai a pionír növények.

[1700] Pionír az a társulás, amely egy növényektől valamilyen ok (pl. tűz pusztítása, vulkáni láva kiömlése) miatt mentes területen elsőként jelenik meg. Alkotó fajai a pionír növények.

[1701] Bennszülöttek (endemikusak) a kis elterjedési területű (areájú) növények. A paleo- vagy reliktum-endemizmusok korábbi időszakokban nagy elterjedésűek voltak, de visszaszorultak. A neoendemizmusok gyors fajképződésű nemzetségek kis fajai. A paleoendemizmusok visszaszorulásuk miatt veszélyben lévő, védelemre érdemes fajok.

[1702] Pontusi flóraelemeknek a dél-ukrajnai sztyeppekről származó növényfajokat tekintjük.

[1703] Pontusi flóraelemeknek a dél-ukrajnai sztyeppekről származó növényfajokat tekintjük.

[1704] Szubmediterrán elemek a mediterrán területek környezetéből származó növényfajok. Hasonlóképpen ismerünk a mediterrán területek környezetében elterjedt szubmediterrán társulásokat is.