Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A sziki gyepek

A sziki gyepek

Ahol száraz klíma és a felszínközeli talajvízszint mellett nagyobb a párolgás, mint a csapadék mennyisége, a lúgosan hidrolizáló Na-sók felszíni vagy felszínközeli felhalmozódása miatt szódás szikes talajok alakultak ki, sótűrő (fakultatív halofiton) és sókedvelő (obligát halofiton) növényekből álló sziki növényzettel. Az állandóan nedves talajokra a szikes rétek, a nyáron kiszáradó, kisebb sótartalmúakra pedig a szikes puszták jellemzők. A talaj sókoncentrációja, humuszos[1705] A-szintjének alakulása, mikrodomborzata, talajvízszintje és vízborításának évi ritmusa kis területen is nagyon változatos lehet, aminek következtében a növénytársulások is mozaikosan, egymással keveredve helyezkednek el. Társulásaik ún. szolonyec,[1706] szoloncsák[1707] vagy a kettő közötti átmeneti típusú talajokon alakultak ki.

A sziki sásrétek (Agrostio-Caricetum distantis) a Duna-Tisza köze, a Tiszántúl, valamint a Mezőföld szolonyec és szoloncsák szikeseinek mocsárrétjei. Tavasszal víz borítja be felszínüket, míg nyáron a talajvíz 1 m-nél is mélyebbre süllyed. A névadó fajokon - a fehér tippanon (Agrostis stolonifera) és a réti sáson (Carex distans) - kívül gyakori növényeik a sziki szittyó (Juncus gerardii), a sziki kerep (Lotus tenuis), a sziki útifű (Plantago maritima), a kisvirágú pozdor (Scorzonera parviflora) és a sziki pitypang (Taraxacum bessarabicum).

Fehér tippan (Agrostis stolonifera, Poaceae) bugavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Fehér tippan (Agrostis stolonifera, Poaceae) bugavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Sziki útifű (Plantago maritima, Plantaginaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sziki útifű (Plantago maritima, Plantaginaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Az ecsetpázsitos szikirétek (Agrostio-Alopecuretum pratensis) szolonyec talajon fordulnak elő. Talajuk felszínét a nyári hónapokig víz borítja, és csak ekkor száradnak ki időszakosan. Állományalkotó fajaik a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) és a fehér tippan (Agrostis stolonifera) . Gyakoriak bennük még a hernyópázsit (Beckmannia eruciformis), a sziki kerep (Lotus tenuis), a pasztinák (Pastinaca sativa) és a herefajok (Trifolium fragiferum, T. repens, T. pratense) . Igen jó minőségű és nagy mennyiségű szénát adnak. A legnagyobb sótartalmú, csak nyár közepén kiszáradó hernyópázsitos szikiréten (Agrostio-Beckmannietum) kisebb a fajszám, mint az ecsetpázsitos szikiréten. Az ecsetpázsit helyét a hernyópázsit (Beckmannia eruciformis) foglalja el. Mellette, éppúgy, mint a többi szikiréten, a fehér tippan (Agrostis stolonifera) dominál. Jellemző fajai a vízállásos szikes laposok (szikfok) fajai: a sziki boglárka (Ranunculus lateriflorus), a kígyófark (Pholiurus pannonicus), a karcsú bajuszfű (Heleochloa alopecuroides) és az egérfarkfű (Myosurus minimus).

Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Fehér tippan (Agrostis stolonifera, Poaceae) bugavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Fehér tippan (Agrostis stolonifera, Poaceae) bugavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Hernyópázsit (Beckmannia eruciformis, Poaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Hernyópázsit (Beckmannia eruciformis, Poaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Eperhere (Trifolium fragiferum, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Eperhere (Trifolium fragiferum, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Fehér here (Trifolium repens, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Fehér here (Trifolium repens, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Réti here (Trifolium pratense, Fabaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Réti here (Trifolium pratense, Fabaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

A mézpázsitos szikfok társulás (Puccinellietum limosae) vízállásos szikes laposokon, szolonyec talajon fordul elő. Talajának humuszos A-szintje nincs, a sók a felszínen halmozódnak fel. A nagy sótartalom miatt a fajszám csekély. A névadó állományalkotó faj - a sziki mézpázsit (Puccinellia limosa) - mellett gyakori a mocsári csetkáka (Eleocharis palustris), a sziki szittyó (Juncus gerardii), az orvosi székfű (Matricaria recutita), a kígyófark (Pholiurus pannonicus), a pozsgás zsázsa (Lepidium crassifolium), az egérfarkfű (Myosurus minimus), a sziki kerep (Lotus tenuis) és a vékony útifű (Plantago tenuiflora) . A Duna-Tisza közi szikfok társulás (Lepidio-Puccinellietum limosae) szoloncsák talajon alakul ki a pozsgás zsázsa (Lepidium crassifolium) és a sziki mézpázsit (Puccinellia limosa) dominanciájával.

Mézpázsitos szikfok társulás (Puccinellietum limosae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Mézpázsitos szikfok társulás (Puccinellietum limosae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Sziki mézpázsit (Puccinellia limosa, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sziki mézpázsit (Puccinellia limosa, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Mocsári csetkáka (Eleocharis palustris, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Mocsári csetkáka (Eleocharis palustris, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Orvosi székfű (Matricaria recutita, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Orvosi székfű (Matricaria recutita, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Vékony útifű (Plantago tenuiflora, Plantaginaceae) balra és bárányparéj (Champhorosma annua, Chenopodiaceae) jobbra szikes talajon (Turcsányi Gábor felvétele)
Vékony útifű (Plantago tenuiflora, Plantaginaceae) balra és bárányparéj (Champhorosma annua, Chenopodiaceae) jobbra szikes talajon (Turcsányi Gábor felvétele)

A szikes puszták szolonyec talajokon alakulnak ki. Az ürmös szikespuszta (Artemisio-Festucetum pseudovinae) talajának megemelkedett sótartalma a felső szintből is kimutatható . Talajának humuszos[1708] A-szintje vékony. Ősibb társulás, amit a bennszülött fajok - pl. erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana), sziki őszirózsa (Aster tripolium subsp. pannonicum) - előfordulása is jelez. Uralkodó faja a sovány csenkesz (Festuca pseudovina), jellemző fajai pedig a sziki üröm (Artemisia santonicum), a magyar sóvirág (Limonium gmelini) és a közönséges szikipozdor (Podospermum canum). A füves szikespuszta (Achilleo-Festucetum pseudovinae) fajgazdag társulása ott jelenik meg, ahol csak az alsóbb talajszintekben emelkedett meg a sótartalom. Többnyire lecsapolás és legeltetés hatására alakul ki másodlagosan. Talajának humuszos[1709] A-szintje vastag . Állományalkotó növénye a sovány csenkesz (Festuca pseudovina), és tömeges benne a mezei cickafark (Achillea collina) is. Jellemző fajok a közönséges szikipozdor (Podospermum canum), a villás boglárka (Ranunculus pedatus), a sudár here (Trifolium strictum), a cérnahere (Trifolium micrantum), a sziki kerep (Lotus tenuis), a sziki árpa (Hordeum hystrix), a réti peremizs (Inula britannica) és a pusztai cickafark (Achillea setacea).

Ürmös szikespuszta (Artemisio-Festucetum pseudovinae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Ürmös szikespuszta (Artemisio-Festucetum pseudovinae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Sziki őszirózsa (Aster tripolium subsp. pannonicum, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sziki őszirózsa (Aster tripolium subsp. pannonicum, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Sovány csenkesz (Festuca pseudovina, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sovány csenkesz (Festuca pseudovina, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Ürmös szikes pusztarét (Artemisio-Festucetum pseudovinae) talaja (Turcsányi Gábor felvétele)
Ürmös szikes pusztarét (Artemisio-Festucetum pseudovinae) talaja (Turcsányi Gábor felvétele)

Sziki sóvirág (Limonium gmelini, Plumbaginaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sziki sóvirág (Limonium gmelini, Plumbaginaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Szikes pusztarét (Achilleo-Festucetum pseudovinae) talaja (Turcsányi Gábor felvétele)
Szikes pusztarét (Achilleo-Festucetum pseudovinae) talaja (Turcsányi Gábor felvétele)

Sovány csenkesz (Festuca pseudovina, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sovány csenkesz (Festuca pseudovina, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Mezei cickafark (Achillea collina, Compositae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Mezei cickafark (Achillea collina, Compositae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Sziki árpa (Hordeum hystrix, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sziki árpa (Hordeum hystrix, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A száraz szikesek legnagyobb sótartalmú, szélsőséges termőhelyére, az ún. vakszikre a bárányparéj fajszegény társulása (Camphorosmetum annuae) jellemző. A talaj A-szintje hiányzik, a sófelhalmozódástól fehér színű B-szint kerül a felszínre . A vakszik korán, még tavasszal kiszárad, és csak néhány növényfaj - pl. a bárányparéj (Camphorosma annua), a közönséges szikipozdor (Podospermum canum), a sziki útifű (Plantago maritima), az orvosi székfű (Matricaria recutita) és a sziki sóballa (Suaeda maritima) - ad rajta csekély borítást.

Vékony útifű (Plantago tenuiflora, Plantaginaceae) balra és bárányparéj (Champhorosma annua, Chenopodiaceae) jobbra szikes talajon (Turcsányi Gábor felvétele)
Vékony útifű (Plantago tenuiflora, Plantaginaceae) balra és bárányparéj (Champhorosma annua, Chenopodiaceae) jobbra szikes talajon (Turcsányi Gábor felvétele)

Bárányparéjos vakszik (Camphorosmetum annuae) talaja (Turcsányi Gábor felvétele)
Bárányparéjos vakszik (Camphorosmetum annuae) talaja (Turcsányi Gábor felvétele)

Sziki útifű (Plantago maritima, Plantaginaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sziki útifű (Plantago maritima, Plantaginaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Orvosi székfű (Matricaria recutita, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Orvosi székfű (Matricaria recutita, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Magyar sóballa (Suaeda pannonica, Chenopodiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Magyar sóballa (Suaeda pannonica, Chenopodiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A száraz vakszik, valamint a nedves szikfok területét a humuszos[1710] A-szinttel is rendelkező szikespusztával egy pár dm magasságú, lejtős terület, az ún. szikpadka köti össze. A szikpadkának nincs önálló társulása.

Kiskunsági szikes puszta szikfokkal és szikpadkával (Turcsányi Gábor felvétele)
Kiskunsági szikes puszta szikfokkal és szikpadkával (Turcsányi Gábor felvétele)



[1705] A humusz a talaj élőlények elbomlásából származó specifikus szerves anyaga. Képződési folyamatát humuszosodásnak nevezzük. Kémiai alkotói a fulvosavak, a huminsavak, a humin és a humuszszén. A humuszképződés szárazföldi terméke a humuszosodás erősödő mértékének megfelelően nyers humusz, moder vagy mull lehet. Erősen nedves feltételek között a humuszformák közül a nagyobb szervesanyag-tartalmú tőzeg, vagy a kisebb szervesanyag-tartalmú kotu alakul ki.

[1706] A szolonyectalajnak van egy sómentes, gyakran gyengén savanyú, vékony felső szintje, amely alatt szerkezetes (oszlopos) felhalmozódási szint helyezkedik el. Ez a víz beszivárgását korlátozó B-szint tartalmazza a legtöbb vízben oldható sót és kicserélhető nátriumot. Kémhatása lúgos. Az oszlopos B-szint változó mélysége következtében a talajon kifejlődő növényzet faji összetétele erősen mozaikos. A növényzet mintázata ezáltal jelzi (indikálja) a módosuló talajadottságokat.

[1707] A szoloncsáktalaj szerkezet nélküli. A sófelhalmozódás maximuma a talajfelszínen vagy annak közelében van. A különlegesen magas pH-érték (pH//>//10) és a nagy sókoncentrációjú talajoldat felszín közelében való elhelyezkedése határozza meg azon növények és társulások előfordulását, amelyek ezeket a szélsőséges viszonyokat tolerálni képesek.

[1708] A humusz a talaj élőlények elbomlásából származó specifikus szerves anyaga. Képződési folyamatát humuszosodásnak nevezzük. Kémiai alkotói a fulvosavak, a huminsavak, a humin és a humuszszén. A humuszképződés szárazföldi terméke a humuszosodás erősödő mértékének megfelelően nyers humusz, moder vagy mull lehet. Erősen nedves feltételek között a humuszformák közül a nagyobb szervesanyag-tartalmú tőzeg, vagy a kisebb szervesanyag-tartalmú kotu alakul ki.

[1709] A humusz a talaj élőlények elbomlásából származó specifikus szerves anyaga. Képződési folyamatát humuszosodásnak nevezzük. Kémiai alkotói a fulvosavak, a huminsavak, a humin és a humuszszén. A humuszképződés szárazföldi terméke a humuszosodás erősödő mértékének megfelelően nyers humusz, moder vagy mull lehet. Erősen nedves feltételek között a humuszformák közül a nagyobb szervesanyag-tartalmú tőzeg, vagy a kisebb szervesanyag-tartalmú kotu alakul ki.

[1710] A humusz a talaj élőlények elbomlásából származó specifikus szerves anyaga. Képződési folyamatát humuszosodásnak nevezzük. Kémiai alkotói a fulvosavak, a huminsavak, a humin és a humuszszén. A humuszképződés szárazföldi terméke a humuszosodás erősödő mértékének megfelelően nyers humusz, moder vagy mull lehet. Erősen nedves feltételek között a humuszformák közül a nagyobb szervesanyag-tartalmú tőzeg, vagy a kisebb szervesanyag-tartalmú kotu alakul ki.