Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A vágásnövényzet

A vágásnövényzet

Az erdők kivágását követően szukcessziós folyamat kezdődik, amelynek első tagjai az erdőtől idegen, fényigényes, a talajban megnövekedett mikrobiális[1718] aktivitáshoz alkalmazkodott nitrofrekvens[1719] növények. Az erdő aljnövényzeténél nagyobb hőmérséklet-ingadozásokat és erősebb széljárást viselnek el, és rendszerint több csapadékhoz jutnak. Nagy jelentőségűek, hiszen a csupasszá vált talajfelszínt az eróziótól[1720] óvják. Ismertebb társulásaik az üde vágástársulás (Senecioni-Chamaenerietum), a száraz vágástársulás (Calamagrostietum epigeii) és a bükkös vágástársulás (Atropetum bella-donnae). Jelentősebb fajaik a siskanádtippan (Calamagrostis epigeios), az erdei deréce (Chamaenerion angustifolium), a tarka kenderkefű (Galeopsis tetrahit), a málna (Rubus idaeus), az erdei aggófű (Senecio sylvaticus), a nadragulya (Atropa bella-donna) és újabban a selyemkóró (Asclepias syriaca)

Bükkerdő, siskanádtippan (Calamagrostis epigeios, Poaceae) vágásnövényzettel (Turcsányi Gábor felvétele)
Bükkerdő, siskanádtippan (Calamagrostis epigeios, Poaceae) vágásnövényzettel (Turcsányi Gábor felvétele)

Siskanádtippan (Calamagrostis epigeios, Poaceae) bugavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Siskanádtippan (Calamagrostis epigeios, Poaceae) bugavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Erdei deréce (Chamaenerion angustifolium, Onagraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Erdei deréce (Chamaenerion angustifolium, Onagraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Málna (Rubus idaeus, Rosaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Málna (Rubus idaeus, Rosaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Nadragulya (Atropa bella-donna, Solanaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Nadragulya (Atropa bella-donna, Solanaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

.

Selyemkóró (Asclepias syriaca, Asclepiadaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Selyemkóró (Asclepias syriaca, Asclepiadaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)



[1718] Mikroszervezeteknek, mikroorganizmusoknak vagy mikrobáknak mindenekelőtt az apró, mikroszkópos méretű vírusokat, baktériumokat, cianobaktériumokat és gombákat tekintjük.

[1719] Nitrofrekvens a nitrogénben gazdag talajokon gyakran előforduló növény.

[1720] Eróziónak tágabb értelemben a víz, a szél és a jég földfelszínre kifejtett pusztító hatását nevezzük. A növényzet elsősorban a víz és a szél talajelhordó hatását akadályozza meg.