Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A klímazonális erdeink

A klímazonális erdeink

A klímazonális[1730] erdők a Föld nagy éghajlati öveinek (az ún. makroklímának) megfelelően kialakult, a térségre jellemző biomokba illeszkedő klimaxtársulások[1731]. Valamikor hazánk növénytársulásainak döntő részét alkották. Mára a területeik mezőgazdasági célú használatbavételével, idegen fafajok betelepítésével, a települések és az infrastruktúra terjeszkedésével részarányuk jelentősen lecsökkent. Némelyik társulásuk már annyira megfogyatkozott, hogy szigorú védelem alatt áll. Az Alföldön[1732] a tatárjuharos lösztölgyes (Aceri tatarico-Quercetum), dombvidékeinken 250-450 tengerszint feletti magasságban a cseres-tölgyes (Quercetum petreae-cerris), középhegységeinkben 400-600 m tengerszint feletti magasságban a gyertyános-tölgyes (Querco petreae-Carpinetum) , 600-800 m-es magasságban a középhegységi bükkös (Melittio-Fagetum), 800 m fölött pedig a magashegyi bükkös (Aconito-Fagetum) erdő alkot klímazonális társulásokat. Kis kiterjedésben, hazánk nyugati határai mentén, a csapadékosabb, hűvösebb éghajlat hatására podzolosodott[1733] erdőtalajokon mészkerülő fenyőelegyes tölgyesek (Pino-Quercetum) alkotnak zonális társulást.[1734]

Tatárjuharos lösztölgyes (Aceri tatarico-Quercetum) (Szabó Mária felvétele)
Tatárjuharos lösztölgyes (Aceri tatarico-Quercetum) (Szabó Mária felvétele)

Cseres-tölgyes (Quercetum petreae-cerris) cserfával (Quercus cerris, Fagaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Cseres-tölgyes (Quercetum petreae-cerris) cserfával (Quercus cerris, Fagaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Gyertyános-tölgyes (Querco petreae-Carpinetum) (Seregélyes Tibor felvétele)
Gyertyános-tölgyes (Querco petreae-Carpinetum) (Seregélyes Tibor felvétele)

Bükkerdő (Turcsányi Gábor felvétele)
Bükkerdő (Turcsányi Gábor felvétele)



[1730] Klímazonálisak a nagy térségekre jellemző klíma hatására (vagyis ún. makroklimatikus hatásra) létrejött társulások. Kialakulásukban csekély szerepet más, pl. domborzattal vagy talajtulajdonságokkal kapcsolatos tényezők is játszanak.

[1731] A klimaxtársulások olyan dinamikus egyensúlyban lévő (vagyis egységnyi idő alatt többé-kevésbé azonos mennyiségű szerves anyagot építő, illetve lebontó) társulások, amelyek az adott terület klímaviszonyai mellett a legnagyobb produktivitásúak. A növényzet előrehaladó (progresszív) időbeli fejlődésének (szukcesszió) zárótársulásai.

[1732] Alföldnek botanikai értelemben a Nagyalföldet, a Kisalföldet, a Mezőföldet és a Solti-síkságot tekintjük.

[1733] A podzolosodás erős kilúgzás eredménye, amely az agyagásványok szétesésével jár. A következmény: a talaj felső szintjében kovasav dúsul fel, a felhalmozódási szintben pedig vas- és alumíniumvegyületek akkumulálódnak. Ennek következtében az ilyen talajok felső szintje erősen savanyú. A podzolosodáshoz hazai viszonyok között kb. 900 mm évi csapadék szükséges. Ezért elterjedésük az Alpokaljára (Sopron-Kőszegi hegység) korlátozódik.

[1734] Klímazonálisak a nagy térségekre jellemző klíma hatására (vagyis ún. makroklimatikus hatásra) létrejött társulások. Kialakulásukban csekély szerepet más, pl. domborzattal vagy talajtulajdonságokkal kapcsolatos tényezők is játszanak.