Növénytan
A Dunántúlon és az Északi-középhegységben a cseres-tölgyesek és a bükkösök zónája között zonális társulást[1737] alkotnak a gyertyános-kocsánytalan tölgyesek (Querco petreae-Carpinetum) . Lombkoronaszintjét a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) és a közönséges gyertyán (Carpinus betulus) mellett elsősorban vadcseresznye (Cerasus avium subsp. avium), nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) és korai juhar (Acer platanoides) alkotja. Ezek közül a vadcseresznye mindig jellemző fája. A tölgyesekhez képest erősebben záródó lombkoronaszintje miatt cserjeszintje viszonylag gyengén fejlett. Benne elsősorban közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), cseregalagonya (C. laevigata), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), hólyagfa (Staphylea pinnata) és ükörkelonc (Lonicera xylosteum) él. Gyepszintjének különösen koratavaszi geofiton aszpektusa fajgazdag. Jellemző fajai az odvas keltike (Corydalis cava), az ujjas keltike (C. solida), a hóvirág (Galanthus nivalis), az orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis), a berki szellőrózsa (Anemone nemorosa), a bogláros szellőrózsa (A. ranunculoides), a medvehagyma (Allium ursinum), a galambvirág (Isopyrum thalictroides), a kapotnyak (Asarum europaeum) és a májvirág (Hepatica nobilis) . Nyárra a gyepszint a bükkerdőkéhez válik hasonlatossá.
Egykor az Alföldön és a Dunántúl nedves völgyeiben elterjedtek voltak, ma már csak foltokban találhatók meg a gyertyános-kocsányos tölgyesek (Querco robori-Carpinetum). A Dél-Dunántúl illír elemekben[1738] gazdag társulásai a dél-dunántúli gyertyános-kocsányos tölgyes (Fraxino-pannonicae-Carpinetum), a dél-dunántúli gyertyános-kocsánytalan tölgyes (Helleboro dumetoro-Carpinetum) és a mecseki gyertyános-tölgyes (Asperulo taurinae-Carpinetum).
[1737] Klímazonálisak a nagy térségekre jellemző klíma hatására (vagyis ún. makroklimatikus hatásra) létrejött társulások. Kialakulásukban csekély szerepet más, pl. domborzattal vagy talajtulajdonságokkal kapcsolatos tényezők is játszanak.
[1738] Illír elemek a Nyugat-Balkánról származó fajok. Ilyenek pl. az ezüsthárs (Tilia tomentosa), a májusi orgona (Syringa vulgaris) és a közönséges dió (Juglans regia).